Mire a helyszínre értek a reggeli riasztás után a kishantosi aktivisták, a következőt látták:

"430 hektáron tárcsázzák ki a bevetett földeket traktorosok. Pedig ha a bírósági tárgyalást végül ők nyernék meg, egyszerűen csak learathatták volna a terményt: őszi búzát, lucernát, tönkölybúzát.  A károkat jól jelzi, hogy a terület egyetlen hektárján 4 tonnányi búza teremne. Valóban azok lennének a megfelelő új bérlők, akik a lábon álló biobúzát épp most tárcsázzák ki?"

- írja a Greenpeace. Az utakat lezárták, a földeket elkezdték beszántani.

Közben reagált a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) is - Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára az MTI-nek azt mondta, nincs közük ahhoz, hogy "a helyi gazdák megkezdték a szántást".

"A kérdéses állami földterületet az NFA pályázati úton haszonbérbe adta helyi gazdáknak, akik fél éve nem tudják azt használni, mert a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, amelynek tavaly ősszel lejárt a szerződése, nem hajlandó levonulni a területről. Kishantos kárt okozott az államnak azzal, hogy nem engedte beszántani a területet"

- mondta. Szerinte a kishantosiak akciója tudatos provokáció, amit mélységesen elutasít, és nem ért vele egyet, mert a volt bérlőknek semmilyen jogosultságuk nincs használni a földterületet. A történet részleteiről korábban itt és itt írtunk.