Pénteken úgy döntött a bíróság, hogy a Magyar Posta nem adhatja át részvényeit a Magyar Takarék Zrt.-nek. Az Alkotmánybíróságnak kell döntenie, hogy a takarékszövetkezetek tavalyi államosítása törvényes volt-e. A mai bírósági ítélet azt valószínűsíti, hogy nem volt az. Ezzel fontos fordulóponthoz ért a takarékszövetkezetek ügye.

Mi történt?

122 takarékszövetkezet (ezek lényegében kicsi, helyi bankok, amelyek szövetségben működtek) 1640 fiókját felügyeli a Takarékbank. Országos szinten nem nagy bank, de a komoly hálózata és 2100 milliárdos mérlegfőösszege miatt fontos intézmény.

Tavaly nyáron egy nagyon furcsa törvény született. Az állam alapított egy új szervezetet, amit a Takarékbank fölé helyezett, és az lett a szabály, hogy amelyik takarék tulajdonosa nem szavazza meg, hogy az irányítás joga átkerüljön az államhoz, az automatikusan elveszti a részvényeit. Így persze megszavazták. A nagy integrációból a Videoton focicsapatát birtokló Garancsi István takarékbankja maradt csak ki. A részvények egy jelentős része így került a Magyar Postához, és ezen keresztül szerezte meg az állam az irányítást.

Amikor az állam már házon belül volt, kiírt egy pályázatot a Takarékbank eladására. Ezen a pályázaton csak egyetlen érdeklődő bírt elindulni, valószínűleg rá írták a tendert. A vevő a kifejezetten erre a felvásárlásra létrehozott Magyar Takarék Zrt. lett. Ennek a cégnek az ügyvezetője ugyanaz a Vojnits Tamás, aki kormánybiztosként intézte az államosítást. Vojnits az FHB-tól érkezett, és a Magyar Takarék Zrt. tulajdonosai között is ott van ez a bank. Az FHB-vel stratégiai partnerségre lépett a Magyar Posta, annak vezetésébe is bekerültek az FHB emberei.

Az egészből valószínűleg egy új OTP-t akarnak felépíteni, állami segítséggel. Az ügylet nagy nyertese az FHB lehetne.

A Takarékbankokat az államosítás előtt összefogó OTSZ (Országos Takarékpénztári Szövetség) elnöke Demján Sándor volt, aki a bíróságon is megtámadta az államosítást, és pert indított a Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank, a Takarékbank és a Magyar Nemzeti Bank ellen.

Az Alkotmánybírósághoz is fordultak, ott ugyanakkor nem született még döntés. Utoljára kedden tárgyaltak a beadványról az alkotmánybírók. Most mindenképpen az ő szavuk lesz az irányadó. Ha a bíróság most nem függesztette volna fel a részvények eladását, akkor már aligha lehetett volna utólag kártalanítani az eredeti részvényeseket, még akkor sem, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti az államosítást.

Az Alkotmánybíróságnál ezeket kifogásolták: az államosítást előíró törvény sérti a tulajdonhoz való jogot, a vállalkozás szabadságát, az egyesülési jogot, diszkriminatív és ellentétes a jogbiztonság követelményeivel. Mindezen jogokat pedig úgy korlátozza, hogy azt semmivel nem igazolja.