• Németország most hatalmas árat fizet azért, hogy áramtermelését átállítsa szél- és naperőművekre.
• Ám ha a gigászi terv bejön nekik, akkor pont addigra lesz nagyon olcsó ott az áram, mire a szintén nagyon drága új paksi blokkok felépülnek.
• Nem lehet biztosan tudni, mi lesz 2040-ben, de a magyar kormány pont az ellenkező trendre fogadott mint a német.
• Ha a németek számítása jön be, az egész magyar gazdaság nagyon rosszul jár.

„Energiewende” - ennek a lázában ég Németország.

Magyarul ez kb. azt jelenti, hogy Energiaforradalom (szó szerint energiafordulat). Olyan sokat ismételt jelszó ez ott, mint nálunk a rezsicsökkentés. Még akkor is, ha valójában a két irány homlokegyenest ellentéte egymásnak.

Az Energiewende miatt ugyanis a német emberek egyre többet és többet kénytelenek fizetni az áramért. Csakhogy ott úgy számolnak, hogy egy szép napon learatják mostani erőfeszítéseik gyümölcsét. Ha a számításuk bejön, akkor Magyarország nagy bajba kerül az akkorra teljes gőzzel duruzsoló új atomerőművével, Paks 2-vel. Fizethetjük Oroszországnak minden márciusban és októberben az eurómilliókat, és közben még a rezsi is jó nagy lesz. Ősz János műegyetemi tanár februári tanulmánya épp erre a problémára figyelmeztetett: a paksi beruházás szembemegy az európai trendekkel.

Az Energiewende egy 2002 óta létező, és 2011-ben nagy kormányzati lökést kapott terv. Lényegi pontjai a következők:

• 2022-re bezárják az összes atomerőművet
• 2050-re az 1990-es állapothoz képest legalább 80 százalékkal csökkentik a CO2 kibocsájtást.
• 2030-ra a megtermelt áram fele megújuló forrásból lesz, 2050-re pedig 80 százaléka (szél, nap, víz).

Németország elképesztő pénzt öl abba, hogy teljesen átalakítsa áramtermelését. Elsősorban szélerőművekre állnak át, másodsorban napelemekre.

Mostanra a nagy átállást az összes német parlamenti párt támogatja, mondhatni teljes a nemzeti konszenzus. A változtatás igénye mögött vannak környezetvédelmi megfontolások, például a globális felmelegedés lassítása vagy éppen a félelem egy nukleáris katasztrófától. Vannak nemzetbiztonsági okai is: ne függjön a német gazdaság a külföldi üzemanyagtól. És van gazdasági oka is: a megújulókban világelsők lehetnek, és erre a technológiára egyre nagyobb lesz az igény. Továbbá ha a rendszer teljesen kiépül, akkor várakozásaik szerint szinte ingyen jutnak áramhoz. A megújuló erőművek kiépítése drága, de ha egyszer visszahozzák az árukat, akkor fenntartásuk már messze a legolcsóbb, hiszen nem kell hozzájuk üzemanyag.

A németek szoktak a kezükbe harapni, hogy aztán megerősödjenek

A németek legutóbbi hasonló húzása bejött. Amikor a 2000-es évek elején Európa nagy részén emelték a fizetéseket és élvezték a bőség idejét, akkor ott csökkentették a béreket és visszafogták a szociális juttatásokat. Rosszabb lett az életszínvonal, de nemcsak megúszták a 2008-ban kezdődő válságot, hanem még kerestek is rajta, miközben Európa nagyobb része recesszióba fordult. Németország Európa vezetőjévé vált mostanra. Az Energiewende mögött is ott lehet a szándék: Németország tovább akarja növelni előnyét és erejét.

Nincs még wurstból a kerítés

Persze nem biztos, hogy a németeknek lesz igazuk. A nagy átállás sokak szerint már most kudarc. A legfontosabb problémák a következők:

1. Nagyon drága lett az áram Németországban. Óriási szubvenciókkal támogatja az állam a megújulókat. Ezt a költséget leginkább az emberekkel fizettetik meg. Míg a sok áramot használó ipar kedvezményeket kap, addig a háztartásoknak egyre többet kell fizetniük. (Ez is épp a fordítottja egyébként a magyar logikának, mert itt a háztartások fizetnek kevesebbet, míg a cégek kimaradtak a rezsicsökkentésből.)
2. Nem hogy csökkent, hanem inkább nőtt a széndioxid kibocsájtás. Ez azért alakult így, mert a megújulókkal van egy nagy baj: ha nem süt a nap, vagy nem fúj a szél, akkor nincs áram. Ha meg sokat süt és sokat fúj, akkor nagyon sok van. Ezért olyan erőművek kellenek támogatásul, amelyeket könnyen lehet fel- és lecsavarni. Ebben a kategóriában pedig a legolcsóbbak a szénerőművek jelenleg. Vagyis egyelőre minél nagyobb a megújulók aránya a német piacon, annál fontosabbak lettek a szénerőművek, amelyek képesek kiegyenlíteni a nagy ingadozásokat.
3. Rettenetesen bonyolult lett a német árampiac. A különböző kedvezmények és rendszerek miatt több mint 4000 féle ára van az áramnak, és ez sokak szerint teljesen átláthatatlanná teszi a rendszert.

Miért hiszik el mégis, hogy működhet?

Csütörtökön Budapesten tartott előadást Felix Matthes, aki az Energiewende egyik legfontosabb tudományos támogatójának, az Öko-Institutnak a munkatársa. Ez az 120 embert foglalkoztató német kutatóintézet a 70-es évek vége óta ír tanulmányokat a zöld fordulatról, de jóval komolyabb társaság egy egyszerű propagandagépezetnél.

Matthes szerint a fenti kritikák mögött leginkább türelmetlenség és félreértés van. Úgy véli, ezt nagyon jól bizonyítja, hogy a nehézségek ellenére a politikusok és a lakosság körében is egyre népszerűbb az Energiewende, a folyamat mára visszafordíthatatlan. Egy közvélemény-kutatás szerint a németeknek csak 12 százaléka tartja túl gyorsnak az átállást, és 50 százalék örülne, ha még gyorsabb lenne.

A német számítások szerint a hagyományos erőműparkot is  meg kellene újítani a következő évtizedben, mert a bezárásra ítélt atomerőművek és az előbb-utóbb bezáró szénerőművek is elöregedtek. És a mostani környezetvédelmi szabványoknak megfelelő új létesítmények felhúzása nem lenne olcsóbb az átállásnál. Vagy nem lenne sokkal olcsóbb. Matthes erről többféle modellszámítást is bemutatott, a lényeg, hogy 2050-re a költségek kiegyenlítődnének, onnantól kezdve viszont - a megújulók sokkal olcsóbb fenntartása miatt - már biztos a nyereség.

2015 végéig az átállás még egyre drágább lesz a számításaik szerint, és csak a 2020-as évekre jöhet a látványos költségcsökkenés. Nemcsak az új erőművek drágák, hanem vezetékekből is sokat kell építeni. Elsősorban azért, hogy az északi tartományok szélerőműveiből az áram a sűrűbben lakott déli tartományokba jusson. Most kezdődnek nagy tengeri szélerőművek építései is, ezek még drágábbak lesznek mint a szárazföldiek, de ha elkészülnek, akkor szinte folyamatosan működhetnek majd, mert a tenger felett sokat fúj a szél.

Számításaik szerint az átállással jár, és csak ideiglenes probléma, hogy a szénerőművekre most nagy szükség van. Egyrészt ha nem kétmillió, hanem tizenötmillió propeller termel szélből áramot, akkor kisebb lesz az ingadozás, mert sokkal több helyről jöhet áram.

Másrészt az ipar képes átállni a rugalmasabb termelésre: az új vegyipari létesítményeket már most úgy tervezik, hogy 24 órás egyenletes működés helyett az áram aktuális árához igazodjon a kapacitás. Ha sok az áram, akkor többet, ha kevés akkor kevesebbet termeljenek. Számításaik szerint viszonylag szerény gázerőmű-kapacitással meg lehet oldani az időjárás változékonysága jelentette problémát.

Harmadrészt feltalálhatják a módszert, hogyan lehet az áramot raktározni. Ez egyelőre többnyire ráfizetéses.

Matthes ennek nem mondott ellent. Szerinte meg kell alkotni, ki kell kísérletezni a nagyon bonyolult elosztási és elszámolási rendszert, de a végén megéri, hogy sokat kell gondolkodni.

Kinek lesz igaza?

A paksi beruházás melletti kormányzati érvek között rendre szerepel, hogy a német ipar majd idetelepül, mert az atomerőművek ottani bezárásával egyre drágább lesz feléjük az áram. És a paksi áram ára versenyképes lesz. Az elmúlt két év trendje valóban ezt mutatta, és várhatóan a következő néhány év is erre utal majd. Azonban utána a német tervek szerint egyre olcsóbb lesz az ottani áram, és mire Paks 2 teljesen állni fog, addigra meg sokkal olcsóbb lesz.

Szintén figyelmeztető jel, hogy a cseh kormány április 10-én visszavonta a temelíni atomerőmű bővítésére kiírt tendert. A hivatalos indok: a mostani árampiaci trendek alapján nem látszik, hogy megtérülhetne a beruházás. Ez összefügg a német átállással is.

Jan Mladek cseh ipari miniszter a Reutersnek adott interjújában ugyan azt mondta, hogy szerinte fenntarthatatlanul bőkezűen támogatja Németország a megújulókat, de amíg az EU ezt engedi, és az atomerőművek állami szubvencióját tiltja, addig nem éri meg új atomerőművet építeni. A cseh kormány most azt vizsgálja, hogy az éppen Paks 2 méretűre tervezett temelíni blokkok helyett egy fele akkorát érdemes-e építeni.

Magyarország a rugalmatlan, folyamatos termelésre tervezett, hatalmas orosz hitelből épülő atomerőművel pont ellenkező trendre fogadott mint a német kormány. Ha a német terv bejön, és 20 év múlva nagyon olcsón jut áramhoz Németország, akkori a paksi ár  nem lesz versenyképes. A magyar iparnak sokat árthat majd, ha a régió többi részéhez képest drágán juthat áramhoz. Továbbá az európai rendszerek összekapcsolásával a megújulókra és az azokat támogatni képes erőművekre lesz elsősorban szükség.

Lehet, hogy a magyar politikai vezetésnek lesz igaza, és 2040-ben a paksi áram lesz a legolcsóbb Európában, és Németország csődbe megy a nagy átalakításával. Ha viszont a németeknek lesz igazuk, akkor Magyarország nagyon rossz lóra tett, és ennek a 22. századig fizetjük majd az árát.

Nem segíti a magyar érvek megértését, hogy a magyar kormány tíz évre titkosította a saját hatástanulmányait, míg a németek még külföldön is turnéznak a sajátjukkal.