• Alighanem még soha nem álltak sorba ilyen sokan Budapesten vetőmagért. 
• A kishantosi föld korábbi gazdái és a Greenpeace közös akcióban osztotta szét a beszántott biogazdaság magjait.
• A harcot viszont nem adják fel, szerintük vissza fogják szerezni a földet. 

Szerda délután sok száz ember gyűlt össze a nemrég felújított Kossuth tér szélén, a Vidékfejlesztési Minisztérium épülete előtt. Mind vetőmagért jöttek, de ez egyben tüntetés is volt. Kishantoson 21 éven át működött nemzetközi együttműködés eredményeként egy biogazdaság, tavaly azonban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pályázatán tíz parcellára szabták a 452 hektárt, és pályáztatás után a földeket új gazdáknak osztották ki.

A kishantosiak szerint visszaélés történt, olyanok is nyertek földet, akik korábban soha nem foglalkoztak gazdálkodással, és nem is a közelben élnek. Ezért nem adták át a területet, és bíróságon támadták meg a döntést. Lassan el is indulnak a perek, április 12-én, egy szombati napon azonban a pályázaton nyertes gazdák felmentek a földekre, és beszántották azokat.

Ezzel a kishantosiak becslése szerint mintegy 140 millió forintos pusztítást vittek véghez, teljesen értelmetlenül.

Többek között 27 millió forint értékben tárcsáztak ki őszi búzát, de több tízmilliós tételben tették tönkre a tönkölybúza, a len és az őszi borsó vetését is.

Ezek után szervezte meg a Greenpeace és a biogazdaság vezetősége a szerdai, magosztással egybekötött demonstrációt.

A magosztás előtt Rodics Katalin, a Greenpeace agrárügyekért felelős koordinátora beszélt arról, hogy az NFA csupán kezelője a földeknek, nem tulajdonosa. A föld ugyanis mindannyiunké. És ha az emberek azt érzik, az állami cég helytelenül kezeli a földet, akkor kötelességük fellépni. Rodics szerint Kishantos esetében is ez történt. A Greenpeace a kezdetektől támogatta a biogazdaságot, aktivistáik és jogi tanácsadóik is segítettek.

Április 12-én, pár hónappal az aratás előtt azonban az új nyertesek "fegyveres őrök és a rendőrség segítségével" felszántották a földeket.

Ezeket az embereket nem tekinthetjük gazdáknak

- mondta meglehetősen felzaklatva Rodics. Majd kitért ara is, hogy a pályázaton nyertesek mindezt a NFA vezetőségének és a minisztérium államtitkárának, Bittay Márton államtitkárnak a biztatására tették. Úgy, hogy közben bíróság előtt volt az ügy, amit akár meg is nyerhetnek majd.

A jogállam helyett az erőszakot választották, ilyen embereknek nincs helye a közigazgatásban.

- üzent Rodics, aki szerint a végén nekik lesz igazuk, és újra fognak majd vetni és aratni is Kishantoson.

A kishantosiakat Bolye Ferenc társügyvezető képviselte. A férfi több mint 50 éve műveli ezt a földet, ez az első év, hogy nem mehetett fel rá. Kívülről kell néznie, ahogy vadidegenek őrzik, és pusztítják el mindazt, amit tavaly belevetettek. Bolye beszélt röviden a magokról, amiket kiosztanak, és a népfőiskoláról, amit Kishantoson 1994 óta vezetnek. Innen már több mint 300 magyar diák utazhatott ki Dániába, hogy ott ismerkedjenek meg a biogazdálkodással.

A harmadik rövid felszólaló Sölétormos Jenő volt, aki múlt péntek óta Kishantos ügye miatt böjtöl a Kossuth téren. Ő elmesélte, hogy amikor először hallotta, hogy mi történt Kishantoson, az első gondolata az volt, hogy nincs mit csinálni, ez van.

De aztán nem hagyta nyugodni a gondolat, végig azt érezte, hogy

ezek az ekék a szívünket szántották be.

És mint mesélte, ráébredt, hogy ha vele mindezt el tudják fogadtatni, akkor ez meg fogja nyomorítani az egész életét. Ezután döntött a Kossuth téri böjt mellett.

Sölétormos szerint kell lennie egy határnak, amit a politika egyszerűen nem léphet át. És ennek az ilyen ügyeknél kéne húzódnia. Majd arról beszélt, hogy mindez nem csak Kishantoson történik, a kormány jogot ír ahhoz, hogy kihúzhassa a gazdálkodók lába alól a földjüket.

A beszédek után elindult a magosztás. A több száz embernek csak egy apró zacskónyi mag jutott. Szimbolikus lépésnek szánták ezt a szervezők, hogy a biogazdaság szellemisége így is terjedjen. A mag mellé szórólap is járt, mellé a legfontosabb információkkal arról, melyik maggal mit kell kezdeni otthon, hogy élet sarjadjon belőle.

A kishantosiak biztosak benne, hogy egyszer visszatérhetnek földjeikre. 21 évnyi munkájuk addig a most kiosztott magokban él tovább.