Székely László szerint a Fővárosi Közgyűlés rendeletében indokolatlanul széles körben jelölte ki azokat a budapesti közterületeket, ahol jogszerűtlennek minősül az életvitelszerű tartózkodás. Ezért a Kúriánál kezdeményezte a rendelet mellékletének felülvizsgálatát. 

Az ombudsmanhoz ellenzéki fővárosi önkormányzati képviselők fordultak beadvánnyal. Szerintük a szabálysértési törvény felhatalmazása alapján tavaly decemberben elfogadott zónarendelet sérti az alapjogokat, azzal, hogy a fővárosi önkormányzat rendelete olyan helyzetet teremtett, amelynek következtében Budapest jelentős része az életvitelszerű tartózkodás szempontjából tiltott zónába tartozik.

Az ombudsman megalapozottnak találta a beadványt, ezért a Kúriához fordult, és a rendelet egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát és megsemmisítését kérte.

Székely László a beadvány indokolásában arra hivatkozott, hogy a szabálysértési törvény adta felhatalmazás nyomán az önkormányzat kizárólag alkotmányos értékekhez kötötten, azaz a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében jelölhet ki olyan közterület-részeket, ahol az életvitelszerű tartózkodás jogellenesnek számít. A vizsgált rendelet szerint a fővárosi közterületek közül tiltottnak minősül egyebek mellett valamennyi tömegközlekedési megálló, állomás, játszótér, köztemető, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, felsőoktatási intézmény, híd, felüljáró, illetve összesen 34 aluljáró és azok közvetlen környezete.

A 23 fővárosi kerület közül 14 döntött tiltott zóna kijelöléséről. Egyes kerületek konkrét helyrajzi szám alapján, míg mások általában valamennyi hasonló rendeltetésű közterületen és környékén jelöltek ki zónát.

Az alapjogi biztos álláspontja szerint azok a szabályok vetik fel a legkomolyabb aggályokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve jelentős méretű, egybefüggő közterületen, azok rendeltetésétől és funkciójától függetlenül tiltják az életvitelszerű tartózkodást. Az ombudsman szeint az ilyen kijelölő szabályok megfordítják a felhatalmazás logikáját:

a tilalmat kivétel helyett főszabállyá, sőt egy-egy kerületben - példaként Angyalföldet vagy Zuglót említették a dokumentumban - kizárólagossá teszik.

(MTI)