Alig húszperces, mégis mennyi minden érintő előadást tartott a német WDR Europa Forum elnevezésű, berlini konferenciáján Orbán Viktor. Az volt a címe, hogy Európa válaszút előtt.

Aki olvasta Magyari Péter kiváló cikkét arról, hogy a németek mennyire másként képzelik el a jövőben az enegriatermelést, mint a magyar kormány (Vagy a németek teljesen hülyék, vagy nagyon meg fogjuk szívni), az alig várhatta, hogy Orbán Viktor Németországban oktasson arról, mi is a tennivaló Európában. Az európai versenyképesség jövője szempontjából az olcsó energiát nevezte a legfontosabb kérdésnek. "A mai rendszer vereségre ítél bennünket (...). A jövő Európájában az energiaárakat radikálisan le kell szorítani" - jelentette ki a kormányfő, aki szerint az energiaárak leszorításához képest minden más, egyébként fontos szabályozási kérdés csak másodlagos. Sem az MTI, sem az Origo tudósítása szerint nem beszélt Paksról, nyilván nem kell ennyire részletesen kitérni magára a probléma megoldására.

A munkába vetett hitét a munkába hívő Németországban is bizonyította. Orbán szerint Európa csak a munka révén boldogulhat, ezért támogatni kell azt, és ha a vállalkozói világ nem tud munkát adni mindenkinek, az államnak kell szerepet vállalnia, s törekednie a teljes foglalkoztatottságra. Magyarországon "segély helyett igyekszünk mindenkinek - talán jövőre már valóban mindenkinek képesek is leszünk - állam által felkínált munkalehetőséget ajánlani".

Ha valamiben van tapasztalatunk, az a népességfogyás, ha valaminek a sikeres kezelésében nincs, az a népességfogyás. Orbán ennek ellenére kitért a problémára. Mint mondta, a konfliktusokkal fenyegető tömeges bevándorlással nem lehet megoldani a problémát. "A történelem megmutatta, hogy az olyan civilizációk, amelyek nem képesek biológiailag fenntartani magukat, el fognak tűnni" - figyelmeztetett, jelezve ezért: Európának a demográfiai problémák természetes kezelését kell előnyben részesítenie.

És ha már a hálószobák környékén járunk. Orbán közölte: Az európai politikának jobban kellene tisztelnie a nemzeteket, csakúgy, mint a keresztény kultúrát. Orbán Viktor megerősítette azt az álláspontját, hogy a keresztény Európában a család egy férfi és egy nő kapcsolatán alapuló együttélési forma. Az Origó szerint itt megjegyezte: "egyesek, ideértve őt is, nehezen veszik tudomásul, hogy ha a család fogalmát tágítani, relativizálni próbálják".

Tíz éve még azt kértük, hogy segítse Közép-Európának a Nyugathoz való csatlakozását - mondta Orbán. Ma azt várjuk, a Nyugat fogadja el, hogy Közép-Európának és benne Magyarországnak is van saját javaslata, ajánlata egész Európának". Azt várjuk, hogy a Nyugat fogadja el: "amit mi képviselünk, az nem ostobaság, nem unortodoxia, hanem Közép-Európa gondolata". "Nem azt mondom, hogy amit Közép-Európa és azon belül Magyarország csinál, azt érdemes követni másoknak. De azt azért állítom, hogy az, ami Közép-Európában és azon belül Magyarországon történik, érdemes a tanulmányozásra" - mondta.

Kérem szépen, azon elsöprő fölénnyel győzött az európai közép. Nem a szélsőségek - sem a bal, sem a jobb -, hanem a közép kapott felhatalmazást a folytatásra, "a középnek van parlamenti kétharmada" - mondta a kormányfő. Kifejtette: mivel "a vízállás változó, ezért a politikában sohasem az a kérdés, milyen magas (...) a szélsőségek vízállása, hanem az a kérdés, milyen magasak a gátak. Magyarországon az európai együttműködésre, az emberi méltóságra, a gazdasági ésszerűségre épülő politika magas gátakat húzott, ezért stabil Magyarország". Arra a kérdésre, hogy demokratikus-e az a rendszer, amelyben a szavazatok 44 százalékával kétharmados parlamenti többséget lehet szerezni, Orbán elővette a kedvenc fegyverét, miszerint ha itthon az angol típusú demokratikus választási rendszer érvényesülne, a kormányoldal 92 százalékos többségre tett volna szert. Aztán felidézte, hogy pártja 2010-ben a jelenlegitől eltérő választási rendszerben is kétharmadot szerzett, "az eredménynek ez a fajta módosulása pedig nem új", hiszen 1994-ben, amikor a szocialisták győztek, a számokat tekintve "pontosan ugyanaz történt", mint az idei választáson.

Talán a berlini hallgatóság nincs annyira képben, és érdemes itthon is felidézni: 1994-ben az MSZP az első fordulóban listán 33 százalékot kapott, az egyéni jelöltekkel együtt végül a mandátumok 54,15 százalékát szerezték meg. Úgy lett akkor abból kétharmad, hogy bevették a koalícióban az SZDSZ-t is. A liberálisok listán 19,74 százalékot kaptak, egyéniekkel együtt a mandátumok 17.62 százalékát szerezték meg.

Orbán Viktor szerda este érkezett Berlinbe, és tárgyalt José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével, ahol kegyelmet és kért és kapott a magyar akácoknak. Legalábbis Szijjártó Péter szerint. Ma találkozik Orbán Angela Merkel kancellárral.