Orbán Viktor miniszterelnöki esküje után elárulta, hogy miért kapott ilyen erős politikai felhatalmazást a választóktól. A beszéd végén adta ki magát, gondolatának ez volt a lényege:

Érezni kell a nemzet lelkét, karakterét, akaratát szellemét. Nem elég tudni, mi és hogyan működik technikailag.

Ez első ránézésre közhelynek tűnik, de alaposabban megnézve ez arról szól, hogy nem az egyes törvények színvonala a lényeg a választók előtti nagy elszámolásnál, hanem hogy a tömeg hangulatát sikerül-e elkapni. Még egyszerűbben fogalmazva: a politika fontosabb mint a szakmázás. És azt is elárulta, hogy milyen most a magyar néplélek. Azt mondja a magyarság szelleme, hogy

Ne kelljen több áldozatot hozni.

Átfordítva elvontnak tetsző üzenetét a konkrét helyzetre:

A rezsicsökkentéssel nyertük meg a választást.

Éljünk jobban

Orbán Viktor beszéde nem a következő évek várható kormányzásáról szólt. Egyetlen belpolitikai célt fogalmazott csak meg: azt, hogy legyen jobb az életszínvonal négy év múlva. Ennél több konkrét belpolitikai vagy gazdasági tervet nem említett, ám ha elfogadjuk a fenti receptet mint a siker zálogát, akkor ennél nem is kell többet mondani. Erre jutott 24 év képviselőség és 8 év kormányzás után: az ördög nem a részletekben van.

Amikor pedig mégis konkrétumot említett, akkor az a külpolitikáról szólt. Nem adóról, oktatásról, egészségügyről, a klasszikusan legfontosabb állami feladatokról, hanem egy inkább szimbolikus részéről a kormányzásnak. Ezzel is erősítette, hogy a feeling a lényeg.

A magyar ügyet Európa napirendjére tette

A legeslegkonkrétabb ígérete az volt, hogy a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a határon túli magyarok autonómiát kapjanak, és külön kiemelte Kárpátalját. Vagyis legvilágosabb ígérete egy olyan intézkedésről szólt, amiről más kormányok dönthetnek csak. Bejelentkezett viszont arra, hogy folyamatosan a nemzetközi politika napirendjén tartsa az ügyet:

A magyar ügy a második világháború óta megoldatlan

- fogalmazott.

Kifele, a szomszédok és Európa felé kívánt most Orbán Viktor erőt mutatni. Hiszen úgy tűnik, hogy befelé már nem kell. Hiszen azt mondta, hogy a belső vitákat lezárta a 2014-es választás. Az irányról már nem lehet vitatkozni. Befelé már nincs kit legyőzni, mert a belső harc eldőlt. Most kifele kell tehát küzdelmet vívni.

Konzervatív európai forradalmat hirdetett

És ehhez a külpolitikai nagy küzdelemhez meghirdetett egy új összeurópai politikát, jelezve, hogy most már a kontinensre kíván hatni. Érvelése így szólt:

Európa válságban van, napról-napra hanyatlik. Azért hanyatlik, mert túl liberális, túlságosan az egyének jogaira koncentráló rendszer szerint működik. Ezért értékrendet kell váltani, konzervatív fordulatra van szükség. A közösség, a család legyen középpontban, ne az egyén. Ha ez megtörténik, akkor Európa megint erős lesz.

Orbán már korábban is beszélt arról, hogy Magyarország eleve más normák szerint működik mint Nyugat-Európa. Most viszont egy különösen fontos, kormányzati ciklust nyitó alkalommal emelte ezt központi gondolattá. Ezzel visszaszólt az elmúlt években nyugatról jövő kritikáknak: ez másik pálya, ne is erőltessétek a ti normáitokat. Relativizmus helyett keresztény erkölcs kell, leegyszerűsítve ez az üzenete. Illetve az energiárak csökkentése, amire még Európának szüksége van.

A rohadó nyugatot állította szembe a sikeres magyar modellel. Az ősi erkölcsöt, a Jó és a Rossz felismerésének képességét, szemben az egyéni szabadságjogok mindennek fölé emelésével.

Egyetlen párt maradt

Mindkét szombati beszédében (Parlamentben és Parlament előtt) arról beszélt, hogy

nincs a Fideszen kívül beszámítható politikai erő Magyarországon.

A baloldali pártokat és a Jobbikat összemosta azzal, hogy mindegyik szélsőséges. Felsorolt tipikus kritikai meglátásokat mindkét oldaltól, aztán rájuk mondta, hogy ezek szélsőséges eszmék. Ezzel lényegében előre jelezte: nem tudja komolyan venni politikai ellenfelei érveit, hiszen azok extremitások.

Orbán Viktor misztikus beszéddel ment neki harmadik kormányzásának. A kontinens értékrendjéről és a nemzet szellemének megragadásáról elmélkedett leginkább. Igazi new ages miniszterelnöki beszöntő volt ez, aminek fő tanulsága az, hogy

A világot érezni, és nem érteni kell.