Jó reggelt! Talán már értesült róla, hogy ma választhatja meg európai parlamenti képviselőit. Ha még nem, ne essen kétségbe:
még nem maradt le semmiről!
Kezdjük a legfontosabbal:
Hivatalosan az a 21 európai parlamenti képviselői hely, ami az országnak jár. Valójában a Fidesz elsöprő fölénye miatt ez a választás két dolog miatt érdekes, de amiatt nagyon:
Az utóbbiról Magyari Péter írt itt. A lényeg:
ez a választás akár Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon politikai karrierjének is véget vethet.
Az előbbi, mármint a szélsőjobboldal előretörése pedig nemcsak Magyarországon, de Európa-szerte a választás egyik legnagyobb tétje. Az európai szélsőjobboldali pártok akár két saját frakciót is alakíthatnak majd. Az európai szélsőjobboldalban amúgy sokkal kevesebb a közös, mint gondolná. De az például közös, hogy mind
nagy barátai Vlagyimir Putyin Oroszországának, ez nem kizárólag a Jobbik sajátja.
Amúgy az EP-választáson az egész ország egy választókerület, és csak pártlistákra lehet szavazni, a mandátumokat pedig a szavazatok arányában osztják szét. Vagyis:
A Fidesz most nem szerezhet 44,5 százalékos eredménnyel kétharmadot!
I-de-á-lis sza-va-zó-i-dő!!4!
Ma az előrejelzések alapján több órás napsütésre számíthatunk. Akár 31 fok is lehet, de az ideális szavazóidőt erős gomolyfelhő-képződés és ennek folyományaként záporok, zivatarok zavarhatják meg. Zivatarok környezetében viharos széllökések is lehetnek.
Hol szavazhat?
Mint minden választás előtt, most is kapnia kellett értesítőt a választási irodától, amiben fel van tüntetve a szavazóköre címe. Ha netán elkeverte a levelet, de szavazott az áprilisi parlamenti választáson, akkor tudja, hova kell mennie.
Ha nem emlékszik, hogy alig másfél hónapja hol szavazott, vagy nem is szavazott, lakcíme alapján itt megkeresheti a szavazókörét. A címre figyeljen, ne a térképre, mert az elég pontatlan!
Ha nem lakóhelyén, de Magyarországon szavazna, akkor péntekig kellett volna átjelentkeznie. Ha ezt elmulasztotta, ebből a körből kimarad. Ha külföldön szavazna, ahhoz pedig május 16-ig kellett volna jelentkeznie a külképviseleti névjegyzékbe. Az EU-n belül egyébként úgy is szavazhatott volna, ha a helyi névjegyzékbe veteti fel magát - az uniós polgárok tartózkodási helyükön is szavazhatnak.
Fontos!!4! Ahogy a parlamenti, úgy az EP-választáson is már az új kampányszabályok érvényesek:
Nincs kampánycsend!
Illetve van, de nem úgy. A legutóbbi EP-választáson már szombaton se lehetett sehol kampányolni egészen a szavazás végéig. Az új szabályok nem időhöz, hanem helyhez kötik a kampánycsendet, vagyis csak és kizárólag a szavazókörök 150 méteres körzetében tilos a kampány - és magánlakásokban még ezen belül is lehet kampányolni. Magyarán, ha becsönget magához egy pártaktivista, a küszöbön áthajolva akár már ordíthatja is, hogy hajrá, egyik párt!
Szavazni a már megszokott, 6-19 órás intervallumban lehet.
Az eredményekre viszont sokat kell majd várni. Az EP-választás Európa nagy részén ma van, a magyar eredményekkel pedig megvárják az olasz urnák zárását, azok pedig csak este 11-kor zárnak. Vagyis a választás után négy órán át legfeljebb közvélemény-kutatásokból tájékozódhat, meg a nap folyamán közölt részvételi adatokból következtethet - ha nem akar, ne aggódjon, megtesszük maga helyett majd mi.
Este 11-re viszont a szavazatszámlálók már bőven végezni fognak a listás szavazatok összesítésével, így akkor rögtön végeredményt közölnek majd.
A közvélemény-kutatások alapján a kormánypárt sima és fölényes győzelmet arat majd. Könnyen lehet, hogy szavazatarányán még javítani is fog a parlamenti választásokhoz képest - a választások után a szavazók hajlamosak a győzteshez húzni, sőt, úgy emlékezni, hogy ők maguk is a győztesre szavaztak.
De az EP-választás hagyományosan is a Fidesz terepe - amiben persze közrejátszottak a körülmények is.
2004-ben, Medgyessy Péter kormányának népszerűségi mélypontján volt a szavazás, ami előtt a miniszterelnök azzal a hülye ötlettel állt elő, hogy az összes párt indítson közös listát, de sajnos senki sem értette a tréfát.
A választáson végül a Fidesz 47,4, a szocialisták 34,3 százalékot kaptak, és még két, azóta megszűnt párt, az SZDSZ és az MDF jutott be az EP-be.
2009-ben Gyurcsány Ferenc kormányának totális megsemmisülése közepette, a gazdasági válság csúcsán volt a választás, ami a kormányzó szocialisták megsemmisítő vereségével zárult.
A Fidesz 56,4, az MSZP 17,4, a Jobbik 14,8, az akkor már Bokros Lajos fémjelezte MDF pedig 5,3 százalékot szerzett, az SZDSZ pedig gyakorlatilag ekkor szűnt meg.
A részvétel mindkét választáson rendkívül alacsony volt:
Talán azért is, mert mindkétszer júniusban, a nyári szünet elején volt a szavazás, így a szokásos indokok közül a "túl jó volt az időt" lehetett elővenni, szemben a másik szokásos indokkal, a túl rossz idővel.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.