Az MSZP elnöke a számukra katasztrofális EP-választás estéjén még csak felajánlotta lemondását az elnökséggel együtt és a szombati választmányra bízta a sorsát. Most bejelentette, hogy lemond, nemcsak a pártelnöki, hanem a frakcióvezetői posztjáról is. Nem kíván újraindulni az MSZP elnöki posztjáért.

Mesterházy Attila sajtótájékoztatóján azt mondta, az MSZP április 6-án és május 25-én jelentős vereséget szenvedett el az országgyűlési és az európai parlamenti választáson. Az MSZP elnökeként ezekért a kudarcokért vállalja a teljes felelősséget. Aztán távozott, kérdéseket nem lehetett neki feltenni.

Mesterházy 2009 óta a szocialista párt frakcióvezetője, a 2010-es választásokon ő volt a miniszterelnök-jelölt, 2010 júliusban pedig a párt elnöke is lett. Eredménye: két, fideszes kétharmadot hozó országgyűlési választás, egy katasztrófális önkormányzati választás és egy majdnem történelmi veresége a mostani EP-választáson, ahol országos szinten a Jobbik, a fővárosban a DK és az Együtt-PM is megelőzte az MSZP-t.

A vasárnap felajánlott lemondás után Mesterházy még arról beszélt, hogy maradna frakcióvezető, hiszen az a politizálás másik terepe, és lebegtette azt is, hogy újraindul-e az elnökségért. Ehhez képest váratlan, bár nem meglepő a mai bejelentése. A héten próbálkozott mindennél, de egyre több helyi szervezet és MSZP-s politikus szólította fel az azonnali lemondásra.

Mesterházy a négyéves elnökségével egyébként elég jó helyen áll az MSZP vezetőinek listáján. Horn Gyula a több mint nyolc évével (1990. május 27.-1998. szeptember 5.) első, Kovács Lászlónak is jutott több mint hat év (1998. szeptember 5.-2004. október 16.), és után jön Mesterházy. Aztán Hiller István (két év 4 hónap), Gyurcsány Ferenc (egy év 10 hónap), Lendvai Ildió (1 év 3 hónap) a sorrend. Nyers Rezső csak hét hónapig volt elnök, a kezdet kezdetén.