Hadd kérdezzem meg, Echo tévétől van itt valaki? Hír TV? Magyar Nemzet? M1?

- kérdezi végig a Magyar Krónika első számának bemutatójára érkezett újságírókat egyre ingerültebben Bencsik András Demokrata-főszerkesztő. Bár percekkel ezelőtt még arról beszéltek, hogy az újság

• az örömhírt,
• a jókedvet,
• a fikakultúra tagadását

hozza majd el, Bencsikre ebből nem sok ragadhatott át, mert vöröslő arccal veszi tudomásul, hogy a szerinte vele egy oldalon álló szellemi körből senki sem volt kíváncsi a sajtótájékozatóra. Azok viszont igen, akik fárasztó kérdésekkel akasztják meg a kinyíló pitypangról szóló beszámolót. Szerinte sokatmondó, hogy a megkérdezettek közül egyik média sem volt jelen, de nem igazán fejti ki, hogy mire gondol.

Ugye mindenki emlékszik a legendás levélre?

Abban egyébként valószínűleg igaza van, hogy ha januárban a Cink nem hozza nyilvánosságra Kerényi Imre a nemzeti bárgyúizmusnak örökérvényű emlékművet állító meghívólevelét a szerzőknek, akkor most senki sem jött volna el egy 130 oldalas, csak jó hírekről szóló fideszes magazin első számának bemutatójára. Kerényi levele után a felkért szerzők egy része úgy érezte, ez már tényleg vállalhatatlan, és az egész olyan kellemetlenné vált, hogy el is tolták az első szám megjelenését a választások utánra.

Pünkösd vasárnapján azért csak megjelenik az első szám. A fő téma a Várkert bazár, de van benne például Orbán Viktor-írás (ez mondjuk a Szabadság téri emlékmű ügyében írott levele, ami már akkor végigfutott az egész sajtón), és többek között Tarlós István-könyvajánó is.

Gondolkodás nélkül bevallom

Bencsik Gábor főszerkesztő pedig láthatóan tényleg örömmel, az elvégzett munka utáni izgalommal mutatja be a lapot. Rajta kívül Kerényi Imre (akinek a szerepét producerként írja le) és Bencsik András (aki szerző a Krónikában) tartja a bemutatót, de egyedül ő az, akin nem látszik sértettség egyáltalán már attól, hogy kérdeznek tőle. Elmondja, ő gondolkodás nélkül bevallja, hogy ehhez a szellemi körhöz tartozik, a lap első három számát a Fidesz pártalapítványa finanszírozza majd. A lap tízezer példányban készül, ennek nagyjából felét ingyen küldik majd iskolákba és közkönyvtárakba, a többit a piacon remélik értékesíteni.

A lapnak már az első számába sikerült hirdetőket szerezni. Igaz, ezek nem fizetett hirdetések, de például az Operaház, vagy a Lipóti Pékség is úgy érezte, abból nem lehet baj, ha ott a hirdetésük az újságban, amiben Orbán Viktor cikke is szerepel. Kerényi egyébként azt szeretné, ha később nem lennének reklámok, mert nem szereti azokat, de ez valószínűleg nem így lesz. A kérdésre, hogy akkor mégis miből élne a lap, azt mondja, meg tudna győzni vállalatokat, hogy támogassák a lapot.

És talán még valami állami szubvenciót is el tudnék intézni,

mondja.

Független média? LOL

Bár nem kifejezetten jó hír, vagyis nem tartozik a Krónika profiljába, megkérdezem a sikeres lapindítókat, mit gondolnak origós kollégáik helyzetéről. Bencsik Gábor azt mondja, nem ismeri a helyzetet, Kerényi nem gondol erről semmit, Bencsik András pedig azt mondja

egy magáncégnél leváltottak egy főszerkesztőt, és kineveztek egy másikat, erről kellene valamit gondolnom?

Valahol itt kezdődik a függetlenség-kérdés kibontása, ami most már nem is azon a pályán zajlik, hogy ők függetlenek-e, hiszen ez fel sem merül, hanem az a kérdés

létezik-e egyáltalán független média.

Erre az örömhírlap szerkesztőségi állásfoglalása szerint egyértelműen az a válasz, hogy nem.

El sem fér középen

Kerényi szerint a függetlenség absztrakció, mindenki húz valahova.

Az a kis húr középen olyan vékony, hogy el sem fér ott egy emberi test

- csomagolja esszenciális kerényizmusba annak tagadását, hogy létezik a pártseggek kinyalásán kívüli világ. Valahogy így gondolja Bencsik András is, akinek tulajdonképpen a maga módján igaza is van, csak hangosan nem teszi hozzá azt, amit talán a bajsza alatt somolyogva gondol:

"Most nézzenek rám! Határ nagy kommunista voltam, most itt viszem az örömhírt a Fidesz szellemi körének közepén, ne bohóckodjunk már ezzel a függetlenséggel."

A legszebb pillanat, amikor Bencsik András elmondja a véleményét arról, szerintük örömhír-e az, ha a Lázár János utaztásáról szóló adatok nyilvánosságra kerülése. Bencsik szerint lehet, hogy másnak az jelent örömöt, ha valaki hanyattesik, de a Krónika szerkesztői inkább annak örülnek, ha más magasugrásban rekordot ugrik. Azt mondja:

A káröröm is öröm, de ők egy egészségesebb örömben hisznek.

Bencsik szerint ugyan öröm, ha a közélet átlátható, de ők korábban elvégezték ebben a dolgukat (amikor Önök kicsit csendesebbek voltak, mutat az újságírók felé), "most Önökön a sor, hogy ellenőrizzenek minket".

Kihalunk a melegek miatt

A Mandiner tudósítója aztán lecsapja a Kerényivel kapcsolatban kihagyhatatlan buzilabdát, és megkérdezi, ha valakinek tetszett egy melegekről szóló előadás, azt megírhatja-e. Ez egy kérdés, veti oda kollégájának Bencsik András sóhajtozva, majd Bencsik Gábor válaszol.

Szerinte lehet írni melegekről szóló darabról, de csak akkor, ha annak feldolgozása illeszkedik ahhoz, amit ez a szellemi kör gondol. Vagyis, ha hozzáteszi a szerző, hogy Európa már nem szaporodik, két generáción belül ki fogunk halni, és akkor jönnek az iszlám fundamentalisták. Ha valaki mindezt leírja egy melegekről szóló darabról szóló cikkben ötezer karakterben, akkor megjelenhet az újságban.

És még pont azelőtt, hogy időnk lenne igazán belegondolni, hogy az eddig leírt szellemiség éppen állami segítséggel újságot indít, miközben az ország egyik legnagyobb független lapja politikai nyomásra darabokra hullik, vége lesz a sajtótájékoztatónak, és a szerkesztőség előtt meglátjuk Kerényi Imrét egy doboznak öltözött emberrel beszélgetni.

A videót Ács Dani készítette.