A kormányalakítás egyik nagy kérdése volt, hogy szétszedik-e az EMMI-t több minisztériumra. Lázár János egy éve például azt mondta, hogy szerinte jó lenne szétszedni. Leginkább az oktatás és az egészségügy kaphatott volna saját minisztériumot, ahogy 2010 előtt mindig is önállóak voltak ezek a területek. Az ellenérv az volt, hogy ezekért a sok pénzt felemésztő területekért ne tudjanak erős miniszterek lobbizni, vezetőik ne tudják szétszedni a költségvetést, a huzakodásokat házon belül lehessen rendezni, még mielőtt a parlament elé mennének törvénytervezetek.
Ennek megfelelően pártpolitikai befolyásuk szempontjából súlytalan politikusok lettek az EMMI-nél mindig is államtitkárok, olyanok, akik nehezen tudnák mozgósítani a kormánypárti képviselőket egy-egy olyan elképzelés mellett, ami esetleg ellentmond a nagy stratégiai elképzeléseknek. Ezek a nagy elképzelések eddig jórészt azt jelentették,
Ebből a szempontból a mostani rendszer sem lesz más. Politikailag erős emberek most sem kaptak fontos államtitkárságokat. Balog Zoltán református lelkész is, és több államtitkárát is az egyház közeléből hozta.
A parlamenti államtitkár Rétvári Bence (KDNP) lett, aki eddig az igazságügyi minisztériumban volt ugyanilyan pozícióban. A parlamenti államtitkár nem döntéshozó, az ő feladata, hogy eladja a tárca álláspontját, állja a sarat az ellenzékkel szemben az Országgyűlésben.
A közigazgatási államtitkár Lázár Györgyi maradt, aki Balog Zoltán bizalmi embere. 2012-ben kapta meg a posztot, amikor Balog átvette a minisztérium vezetését. Lázár eredetileg orvos. 2003-tól a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (a Fidesz pártalapítványa) szervezési igazgatója volt, aminek kuratóriumát Balog Zoltán vezette. A régi munkakapcsolat élt itt tovább a szervező és a politikai irányító között.
A köznevelésért felelős új államtitkár Czunyiné Bertalan Judit lett, aki Hoffmann Rózsánál is kevésbé beágyazott a szakterületen. Hoffmann ugyanis az első nyolcosztályos gimnázium vezetőjeként pedagógus körökben országosan ismert szakember volt, és ha politikai beágyazottsága szerény is maradt, látott már iskolát belülről, működés közben.
Czunyiné tanítóképző főiskolákon tanított 1998 és 2008 között, tehát nem teljesen idegen tőle az oktatásügy, de iskolavezetési vagy oktatásszervezési tapasztalata egyáltalán nincs. Ő vezette viszont a Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatalt az elmúlt években, ahol az árvízi védekezésben hívta fel magára a figyelmet, mint kiváló szervező. Ugyan 2004 óta tagja a Fidesznek, de csak 2010 óta képviselő, országos szinten nem erős embere a pártnak. Úgy tűnik, hogy a jó végrehajtó szerepkör néz ki neki, és az oktatásügy nagy stratégiai döntéseit továbbra is felette hozzák meg. Czunyiné gyakorló református, a Károlin szerzett diplomát, és tíz évig tanított is az egyetemen.
Az egészségügyet Zombor Gábor kapta, aki eredetileg orvos volt, az utóbbi években pedig Kecskemét polgármestereként vált ismertté. Volt megyei igazgató az OEP-nél és hat évig kórházigazgató Kecskeméten, ő tehát szakpolitikusnak tekinthető, finanszírozási és ellátási oldalról is van vezetési tapasztalata. Szócska Miklóstól veszi át a helyet, aki nem is kapott más kormányzati pozíciót. Úgy tűnik, hogy egészségügyi vonalon lehetnek komolyabb tervei a kormánynak.
Czibere Károly lett a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár, aki egy csomagban megkapta a szegényügyet és a cigánypolitikát Balog szerint mindenféle „rászoruló” került hozzá. Czibere több kormányban is volt már minisztériumi hivatalnok, tanított több egyetemen is, ám Balog Zoltán leginkább a református szeretetszolgálatból ismerheti. Czibere a szeretetszolgálat irodavezetőjeként részt vett egészségügyi szűrőbuszok, neveleszülői programok, tanodák szervezésében, illetve hajléktalanok tanyasi letelepítésében is.
Novák Katalin családokért és ifjúságért felelős államtitkár lesz, ő szintén Balog bizalmi embere. Eddig ugyanis a kabinetfőnöke volt. Korábban Martonyi János volt külügyminiszter tanácsadójaként is dolgozott.
A kulturális területet Hoppál Péter kapta, aki a Fidesz szóvivőjeként vált ismertté az elmúlt ciklusban. Az eredetileg karnagy végzettségű politikust szintén egyházi vonalról ismerhette Balog: Hoppál nagyapja református lelkész volt, ő maga pedig 15 évig volt a pécsi református gimnázium énektanára, és az iskola nemzetközileg is elismert kórusának karnagya.
Soltész Mikós eddigi szociális államtitkár (akinek területét most felosztották Czibere Károly és Novák Katalin között) nem maradt az út szélén. Ő kapta az egyházi, nemzetiségi és civil szervezetekkel való kapcsolattartást. Budajenő egykori polgármestere KDNP-s és a Regnum Marianum katolikus lelkiségi mozgalom tagja. Eddig Hölvényi György vitte ezt a területet, de ő most EP-képviselő lesz. Hölvényi is a katolikus vonalat képviselte a minisztériumban. Ennek valóban jelentősége van, hiszen mielőtt Balog lett a miniszter, Szászfalvi László vitte ezt az államtitkárságot 2010-2012-ben, aki azonban Baloghoz hasonlóan református lelkész, és ezt a protestáns túlerőt egyensúlyozták ki Hölvényivel. Most maradt a református miniszter – katolikus egyházügyi államtitkár felosztás, az erre érzékenyek megnyugtatására.
A sport maradt a szintén KDNP-s Simicskó Istvánnál, aki 2000-2002-ben titkosszolgálati államtitkárként volt pályája csúcsán.
Balog egy posztot nem tudott még kiosztani. 2014-től a minisztériumok között osztották szét az EU-s pénzek felosztását, és az EMMI-hez igen komoly szelet került: az egészségügyi, az oktatási és a társadalmi felzárkóztatási programok sok száz milliárd forint elosztását teszik lehetővé a tárcánál. Csakhogy ennek felügyeletére nem sikerült még embert találni. Itt nyilvánvalóan komoly hatalmi harcok dúlnak a háttérben. A területet most vivő Köpeczi-Bócz Tamás helyettes államtitkár már 2010 előtt is EU-s pénzek elosztásával foglalkozott, és informális hatalma különösen erős. Azonban azt hallottuk, hogy Balog inkább szabadulna tőle, csak ezt nem biztos, hogy engedik neki.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.