Lényegében elutasította 57 ellenzéki képviselő közös beadványát az Alkotmánybíróság. A példa nélküli összefogással beadott indítványukban az ellenzéki pártok az új fővárosi választási rendszer alkotmányellenességét akarták kimondatni, mert:

az új rendszerben a fővárosi közgyűléseben a választópolgárokat kerületi polgármestereik képviselik majd.

Az ellenzék szerint ezzel két látványos probléma volt:

• egyrészt megszűnik a fővárosi közgyűlés tagjainak közvetlen választása;
• másrészt a kerületek lakosságszáma közötti hatalmas eltérések miatt az arányos képviselet elve is sérül.

Az Alkotmánybíróság szerint nem. Olyannyira nem, hogy egyetlen részszabályt találtak csak alkotmányellenesnek:

azt, ami ezt az aránytalanságot a kompenzációs mandátumok arányosításával orvosolni próbálta.

Idézem az Alkotmánybíróság kicsit fordított logikájúnak tűnő érvelését:

"[E]z a megoldás másfajta egyenlőtlenséget eredményez az egyes választópolgárok szempontjából. A súlyozási rendszer következtében ugyanis a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok a legnagyobb kerület választópolgárai esetében hatszoros szavazati értéket képviselnek a legkisebb kerület választópolgárai szavazatának értékéhez képest."

Értik, ugye? Az a baj, hogy a kompenzációs rendszer, aminek a lényege, hogy orvosolja azt az aránytalanságot, hogy egy 24 ezer lakosú kerületet pont ugyanannyi - egy - ember képviselne a közgyűlésben, mint egy 145 ezer lakosú kerületet, aránytalan, mert a 145 ezer lakosú kerület lakóinak a kompenzációs listán hatszor annyit érne a szavazata, mint a 24 ezer lakosú kerület lakóié.

Hogy ezt annyira ők maguk sem gondolhatták komolyan, azt jelzi, hogy a 15 alkotmánybíróból hét, köztük még a volt KDNP-s parlamenti képviselő, Salamon László is különvéleményt fűzött. Hatan - dr. Balogh Elemér, dr. Bragyova András, dr. Kiss László, dr. Kovács Péter, dr. Lévay Miklós, dr. Paczolay Péter - az közgyűlés tagjainak választására vonatkozó új szabályokkal szembeni elutasító döntést is elutasították.

Hagyjuk is ezt. Inkább nézzük, hogy az Alkotmánybíróság szerint miért van teljesen rendben az, hogy pont ugyanannyi - egy - ember képvisel egy 24 ezres és 145 ezres kerületet:

Szerintük az új közgyűlésben bevezetendő kettős többség elve, vagyis az, hogy egy javaslat elfogadásához nem elég a képviselők többsége, azoknak a lakosság többségét is képviselniük kell egyben, "megfelelően ellensúlyozza" az eltérésből adódó különbséget.

UPDATE 17:04:

A TASZ szerint az AB határozata még saját, korábbi döntéseivel is ellentétes. A jogvédők azt kifogásolják, hogy az új önkormányzati választási rendszer kései, a kormánypárt részéről történő egyoldalú bevezetése a jogbiztonság és jogállamiság alapvető követelményeit is súlyosan sértette.

Azt viszont üdvözölték, hogy a mai határozat harmadik pontjaként megsemmisítette az ajánlásokkal való visszaélések egyéni felderítését jószerivel ellehetetlenítő új választási eljárás egyes részeit - konkrétan azt, ami alapján a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhetett tájékoztatást. (Via Alkotmánybíróság)