Jól megszívatták a zöld gazdákat

mezőgazdaság
2014 július 25., 12:07
  • Augusztus végén lejárnak az úgynevezett AKG-támogatások, vagyis kimerül az az EU-s keret, amit zöldberuházásokra vehettek fel a gazdálkodók.
  • A Miniszterelnökség új államtitkára július 10-én beismerte, hogy 2016. januárig a rendszer nem indul újra.
  • Ő ugyan az EU-ra mutogatott, de valójában a magyar kormány felelőssége itt jóval nagyobb mint Brüsszelé.
  • Nagy baj, hogy az elmúlt öt évben kifizetett AKG-s százmilliárdok egy része kidobott pénz lesz.

Komolyan átszervezi a kormány az EU-ból érkező agrártámogatások elosztását, például elvettek minden pénzt a nagy szántóföldektől. Az összesen több ezer milliárdos rendszerhez képest apróbb szelet az AKG, vagyis az agrár-környezetgazdálkodási támogatás. Évente mintegy 45-50 milliárd forintot osztottak szét ebben a programban, több mint tízezer gazdálkodónak. Többségük számára ez létszükséglet, évek óta erre építették egzisztenciájukat.

A támogatás augusztus végén viszont leáll. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára azt is bejelentette, hogy 2016. januárig nem is indul újra. Az ok: a kormány még nem készítette el az új pénzügyi ciklus eljárási és végrehajtási rendjét.

Mi ez a pénz?

Az AKG egy 2009 óta futó program, és olyan gazdálkodók vehettek fel belőle támogatást, akik zöldebb termelési módszerre váltottak, vagy természetvédelemre költöttek.

A teljesség igénye nélkül ilyesmikre kell gondolni:

  • műtrágya helyett szerves trágyát használnak,
  • drágább, de környezetbarátabb növényvédő szereket permeteznek,
  • óvják a birtokukon költő védett madarakat,
  • juhokat legeltetnek a szabadban,
  • bioszőlőből készítenek bort,
  • nádasuk van,
  • satöbbi.

Ezeket rövid távon nem éri meg csinálni, és külön támogatás nélkül belekezdeni se sokan tudnának. Ezt Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára az alábbi példával szemléltette: az ilyen gyümölcsösökben több lesz a kukacos alma, kisebb a termésátlag, esetleg csúnyább a gyümölcs. Ráadásul ahhoz, hogy egy föld megfelelő biominősítést kapjon, éveken keresztül kerülni kell bizonyos vegyszereket, vagyis nem lehet rögtön a bioságra hivatkozva drágábban eladni a terményeket. Ezért jár az ilyen kalandokba belevágó gazdálkodóknak külön támogatás.

És éppen ezért nagy probléma, ha ez a támogatás megszakad. Mert aki idén ősztől 2016 januárig nem bírja ki a veszteségeket, és mondjuk elkezdi újra műtrágyázni a földjét, vagy permetezni az almáját, arra teljesen feleslegesen költött az EU és a magyar állam az elmúlt öt évben pénzt. Ugyanis lehet elölről számolni a birtok fertőzöttsége utáni időt, ha esetleg 2016-ban visszaállnának az AKG támogatta gazdálkodásra. Így összesen sok száz milliárd már elköltött forint mehet pocsékba. "Mintha felszednénk a lebetonozott járdát, ez olyan" - magyarázta Horváth.

Nem élt Magyarország a lehetőséggel

Horváth Gábor szerint nagy gondot okozott sok gazdának, hogy a július 10-i mezőgazdasági bizottsági ülésig egyáltalán nem volt világos, hogy jövőre tényleg nem lesz AKG Magyarországon. (Aznap a fideszes Font Sándor kérdezett rá az AKG helyzetére Kis Miklós Zsolt államtitkárnál.) Sokan nem tudták eldönteni ezért, hogy mit vessenek, milyen növényvédő szereket vásároljanak, hogyan tervezzenek. Font Sándor külön kiemelte, hogy azt sem tudják a gazdák, hogy mennyi időre hosszabbítsák meg földbérleti szerződéseiket a bizonytalanság miatt.

Kis Mikós Zsolt államtitkár akkor arról beszélt, hogy az EU költségvetését túl lassan fogadták el Brüsszelben, és ezért nem lehet kiírni most új AKG-s pályázatokat. Az érvelés részben igaz: az EU-s intézmények nehézkessége tényleg akkora csúszást okozott, hogy nem volt elég idő egy új AKG ciklus állami megtervezésére és Brüsszellel való elfogadtatására.

Csakhogy a problémát észrevették Brüsszelben is. És ezért lehetőséget adtak a tagállamoknak, hogy a kifutó AKG-s programjaikat egy évvel meghosszabbítsák, a korábbi, 2009-2014-es feltételek mellett. A pénzt ugyanígy kifizették volna mint eddig. Ám ezzel a lehetőséggel nem kívánt élni a magyar kormány. Hogy miért nem, arra nincs hivatalos válasz.

A fürdővízzel a gyereket

Horváth Gábor úgy tudja, hogy a kormány azért nem kért hosszabbítást, mert nagyon szeretnék átalakítani az AKG-s támogatási rendszert, és a változtatási hévben nem voltak tekintettel arra, hogy a pénz teljes befagyasztásával mekkora gondokat okoznak.

A kormány ezen a területen ugyanúgy igyekszik változtatni, ahogy a földalapú támogatás esetében már megtette: elvenni a szántóktól, és a munkaigényesebb irányba (zöldség, gyümölcs, állat) tolni a pénzt.

Az AKG-s pénzek mintegy 1,1 millió hektár után jártak, és ebből körülbelül 0,6 millió hektár szántó. A kormány azt szeretné, ha a szántóknak nem jutna, vagy kevesebb jutna az AKG-ből. Csakhogy az átszervezést meg kell tervezni és Brüsszellel jóvá kell hagyatni. Horváth szerint az történhetett, hogy a kormány nem tudta úgy elosztani a pénzt, ahogy akarta, és ezért inkább senkinek se adnak semmit. „Kiöntötték a fürdővízzel a gyereket” - értékelte a helyzetet.

Az AKG átprogramozásával már 2010-ben is megpróbálkozott a kormány, csakhogy akkor lepattant Brüsszelről. Az Európai Bizottság nem járult hozzá, hogy ezek a hosszú távon megtérülő beruházások menet közben elvesszenek.

Azzal, hogy új pénzügyi ciklus kezdődik, és bizonyos EU-s szabályok is módosultak, elvben nagyobb lenne a mozgástér a változtatásra, csakhogy erre most az idő nem volt elég.

Hogy hány gazdaság kénytelen lemondani a zöld módszerekről vagy megy tönkre az AKG elmaradása miatt, azt még senki sem látja. Vannak gazdák, akik abban bíznak, hogy augusztusban még kitalálnak valamit, és a programnak legalább egy része mégis megmarad. Ez azonban nem látszik valószínűnek, hiszen Kis Miklós Zsolt miniszterelnökségi államtitkár az AKG jövőjéről szóló kérdésre így válaszolt:

„Tehát biztonsággal állíthatom, hogy 2014. szeptember 1-jétől nem tud program indulni, hiszen nem tudunk mi alapján elindulni.”

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.