Letette államelnöki esküjét Recep Tayyip Erdogan, aki az elmúlt tíz évben miniszterelnökként vezette az országot. Rögtön ezután pedig kormányfőnek nevezte ki korábbi külügyminiszterét és régi szövetségesét, Ahmet Davutoglut.

Az ankarai parlamentben letett esküjében Erdogan  megfogadta, hogy továbbra is az alkotmányt, a jog felsőbbrendűségét, a demokráciát, Kemal Atatürk elveit és reformjait, valamint a világi köztársaság alapelveit hirdeti majd.

Ez persze remekül hangzik, de belföldi és számos nyugati kritikusa szerint pont az ezekkel szemben kormányzott miniszterelnökként. Arról, hogy milyen országot is épített ki Erdogan kormányfőként, itt írtunk jóval többet.

A beiktatási ünnepségen részt vett Navracsics Tibor külügyminiszter is.

Erdogan első beszédében hangsúlyozta, hogy továbbra is elsődleges fontosságú kérdésnek tekinti, hogy országa csatlakozhasson az Európai Unióhoz. Emellett a demokratikus reformok fontosságát és a kurd békefolyamat elősegítését emelte még ki.

Ez volt az első alkalom, hogy a törökök közvetlenül választhattak államfőt. Erdogánt már a szavazás első körében, abszolút többséggel választották meg. Politikájával főleg a vidéki, vallásosabb közönséget tudta megszólítani.

Beszéde után felkereste Mustafa Kemal Atatürk mauzóleumát, ahol azt írta a vendégkönyvbe:

Ma, ahogy az első nép által választott elnök elfoglalja hivatalát, Törökország újjászületik a hamvaiból.

A mauzoleumnál tüntetők várták, akik éppen azt kifogásolják, hogy Erdogan egyáltalán nem tartja tiszteletben az ország világi alkotmányát.

Ennél gyakorlatiasabb ügyben is felmerült az alkotmánysértés vádja. Az ellenzék szerint Erdogannak le kellett volna mondani a miniszterelnöki és pártelnöki tisztségekről azután, hogy a választási bizottság augusztus 15-én közzétette az elnökválasztás eredményeit. A török alkotmány ugyanis kimondja, hogy a megválasztott államfő nem kötődhet semmilyen párthoz, és vissza kell adnia parlamenti mandátumát. Mindenesetre a török kormány csütörtökig halogatta az elnökválasztás győztesének kihirdetését, és azzal érvelt, hogy az eredmények nyilvánosságra hozása előtt Erdogan törvényesen maradhatott hivatalban.

A lépéssel Erdogan azt akadályozta meg, hogy a leköszönő államfő, Abdullah Gül visszatérhessen az AKP pártelnöki székébe, és esetlegesen elfoglalhassa a kormányfői tisztséget. Bár mindkét politikus az iszlamista-konzervatív politikai platform tagja, és korábban szövetségeseknek számítottak, Gül az utóbbi időben Erdogan legnagyobb riválisának számított.

A 2003 óta hatalmon lévő Erdogan korábban kijelentette, kiterjeszti a többnyire ceremoniális feladatkörökkel járó elnöki tisztség hatásköreit. Szakértők úgy vélik, az új államfő célja, hogy az alkotmány jövőbeli esetleges módosításán keresztül elnöki típusú köztársaságot vezessen be Törökországban. (Guardian, MTI)