Andy Vajnának még mindig köze van az Intercomhoz, amely újabban Vajna által támogatott filmeket is forgalmaz

  • Kiderítettük, mégiscsak van köze Andy Vajnának az Intercomhoz, az egyik legnagyobb magyar filmforgalmazó céghez.
  • Ez is – akár a kaszinócége – offshore vállalkozásokon keresztül kötődik Vajnához.
  • Bár az Intercomra eddig nem volt jellemző, hogy magyar filmeket forgalmazzon, újabban többet is műsorra tűzott.
  • Ezeket a magyar filmeket a Vajna vezette Magyar Nemzeti Filmalap támogatta százmilliókkal.

Nemcsak a kaszinóüzletben érdekelt Andy Vajna, a magyar kormány filmügyi kormánybiztosa. Cégjegyzéki kimutatás bizonyítja, hogy továbbra is érdekelt egykori filmforgalmazó cégében, az Intercomban. Pedig a magyar-amerikai üzletember filmbiztosi kinevezése előtt, 2011 őszén a parlament kulturális bizottságának kijelentette:

„A Black Hole-t eladtam, a Digic Picturesnek már csak az eddigi üzlettársam a tulajdonosa, az Intercom érdekeltségeiről egy éve lemondtam.”

A Black Hole és a Digic Pictures főként videójáték-animációt gyártó cégek, előbbi csak volt, az Intercom viszont filmforgalmazással foglalkozik több mint húsz éve.

Andy Vajnának akkoriban azért kellett beszámolnia a parlamenti képviselők előtt, és egyúttal lemondania érdekeltségeiről, mert filmbiztosként Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából évente 4,5-5,5 milliárd forintnyi közpénzből kell hazai filmeket finanszíroznia.

Az állam jelenleg a Magyar Nemzeti Filmalapon (MNF), egy közhasznú zrt.-n keresztül folyósítja a filmgyártásra szánt pénzeket. Ezt vezeti Andy Vajna. Arról, hogy melyik filmterv kap állami támogatást (alkalmasint több száz millió forintot), az MNF döntéshozó szerve a Filmszakmai Döntőbizottság határoz.

Így készültek az utóbbi évben bemutatott magyar filmek, amelyek közül többet az Intercom mutatott vagy mutat majd be.

Name: Andrew G. Vajna

A Holland-Antillákból pár éve kivált kis karibi sziget, Curacao cégjegyzékében talált dokumentumból kiderül, hogy az Intercomot tulajdonló céget tulajdonló cég vezetője az 1944-es születésű Andrew G. Vajna. Azaz – feltéve, hogy nem fatális névrokonságról van szó – nagyon is úgy néz ki, hogy Andy Vajnának még mindig elég sok köze van az Intercomhoz. (Keresni itt lehet, az adott cég nevét vagy regisztrációs számot kell megadni.)

Három dokumentum: az első az Intercom alapítói okirata, ahol feltűnik a Magyar Enterprises (ME) nevű offshore cég neve és vezetője. Az ME tulajdonosa a Valdi Corporation, aminek vezetője (supervisor director) Andrew G. Vajna. KLIKKRE NAGYOBB

Mint az a fenti kollázson is látszik, az Intercom többségi tulajdonosa az offshore hátterű Magyar Enterprises. Ennek vezetője, Gregory E. Elias szignózta az Intercom éves beszámolóját. Az ME-t egy harmadik, ugyancsak Curacaón bejegyzett cég, a Valdi Corporation tulajdonolja, aminek a cégjegyzéki adatok szerint supervisory directora Andrew G. Vajna.

Mind a két cég ugyanarra a curacaói címre van bejegyezve egyébként. A Valdi tevékenységei között megtalálható a „befektetés”, „finanszírozás” és „filmkészítés”, a Magyar Enterprisesnál a „szerencsejáték” és a „mozi”.

Gregory E. Elias néhány éve vezeti az Intercomot – legalábbis papíron. Neve egyébként felbukkan egy másik Curacaón bejegyzett cégben, a United International Trustban (UTI), amely a papírok szerint ugyancsak kapcsolatban áll a Magyar Enterpriseszal. (Mellékszál, de az UIT neve 2010-ben felmerült egy több tízmillió dolláros csalási ügyben is, mint az ePassporte szolgáltatás mögött álló cég. Az ePassporte-tal a VISA felmondta az együtműdést, így számos amerikai ügyfél pénze maradt a cégnél.)

Bár az offshore cégeknek helyet és működést biztosító miniállamok nem szeretik fűnek-fának kiadni a náluk regisztrált cégek adatait – a tényfeltáró újságíróknál külön műfajnak számít az offshore háttér felderítése –, Curacao esetében a változást az hozta meg, hogy a két szigetből álló miniállam kivált a Holland-Antillákból, így változtak a cégnyilvánosságra vonatkozó jogszabályok (többek között az USA nyomására).

Az összeférhetetlenség kérdése

Az persze, hogy ma Magyarországon szerepet játszik-e még az államigazgatásban a összeférhetetlenség elve, jó kérdés.

Papíron így néz ki, a kormányváltás után módosított filmtörvény kitér az ilyen jellegű összeférhetetlenségre, ily módon:

Nem nyújtható közvetlen támogatás a támogató támogatásokról döntő tisztségviselőinek, valamint
ezek a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozóinak, továbbá olyan pályázó szervezetnek, amelyben a fenti személyek képviseletre jogosult vezető tisztségviselők, vagy abban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint jelentős befolyást biztosító tulajdoni részesedéssel rendelkeznek.

Nyílt titok

Ha az ember a filmes a szakmában érdeklődik, nyílt titokként kezelik, hogy Vajna érdekelt az Intercomban, ezt azonban eddig nem bizonyította nyilvános dokumentum. Megkérdeztük az Intercomot és a Filmalapot is, mit szólnak a curacaói cégnyilvántartásban fellelt információhoz, és ahhoz, hogy eközben Vajna a filmbiztosi szerepet is betölti. Elismerték, hogy a kapcsolat fennáll, ám ennek szerintük semmi jelentősége.

„A csatolt cégkivonat szerint Andrew G. Vajna az InterCom anyavállalatának anyavállalatában supervisory director, amely a magyar jog szerinti felügyelő bizottsági tagságnak felel meg. Ez számára semmilyen döntési vagy irányítási jogot nem biztosít az InterCom Zrt. ügyeiben”

– válaszolt a Filmalap.

Az akár még hihető is lenne, hogy döntési vagy irányítási joga nincs egy anyavállalat felügyelőbizottsági tagjának egy leányvállalatban, de a tény az tény:

Az anyavállalat nyilvánvalóan azért tart egy leánycéget, hogy profitot szerezzen. A felügyelőbizottság pedig nem kirakatbábukból áll, hanem felügyeli a cég és a hozzá tartozó érdekeltségek (leányvállalatok) működését, illetve ellenjegyez minden nagyobb, a cég ügyeit befolyásoló döntést. Ez persze országonként változik, de általánosan és nagyjából így megy ez.

Hasonlóképpen reagált kérdésünkre az Intercom Zrt. sajtósa, Rajki Péter is, aki határozottan tagadta, hogy Andy Vajna, mint az Intercom tulajdonosának felügyelőbizottsági tagja, ebben a szerepében feltűnt volna a forgalmazó cégben.

Az Intercom munkatársai – fogalmazott Rajki – Vajnával mint a Magyar Nemzeti Filmalap tagjával szoktak találkozni a magyar filmek bemutatóin, amiket az utóbbi évben forgalmaztak, de amúgy nincs kapcsolatuk a filmbiztossal.

Az Intercom és a magyar filmek

A nagyobbik kérdés úgyis az, hogy mióta Vajna irányításával készülnek a filmek, van-e olyan, amit az eddig a magyar filmek forgalmazásától kifejezetten ódzkodó Intercom mutatott be?

Három új magyar film az Intercom forgalmazásában.

Van hát! Kettőt már be is mutattak, kettőről már megállapodás született, és az Intercom kifejezett célja lett, hogy beszálljon a magyar filmek forgalmazásába.

Eddig a Megdönteni Hajnal Tímeát (r.: Herczeg Attila) és a Fehér Isten (r.: Mundruczó Kornél) című filmeket forgalmazta az Intercom, ősszel vagy télen jön az Argo 2. (r.: Árpa Attila) és a Mancs (r.: Pejó Róbert).

Az alig nézett magyar filmek bemutatása is jó biznisz tud lenni a forgalmazási támogatások miatt, de a nagyobb közönségre számító, jól teljesítő filmekből már komoly bevétel származhat.

Az 1400 és 1600 forint között mozgó mozijegy árából a forgalmazó 450-500 forint bevételt tud eltenn ideális esetben. Ez százezer néző esetén 45-50 millió forintos profitot jelenthet.

A felsorolt filmek közül Hajnal Tímea elérte ezt a nézőszámot, de nem szerepelt rosszul Mundruczó kutyás filmje sem, ötvenezer nézővel. Nehéz megjósolni, hogy az Argo 2. mire lesz képes, de az első rész 128 ezret tudott.

A Mancs pedig kifejezetten családi mozinak készül, nagyon el kell rontani, hogy ne érje el százezres nézettséget.

Tehát az mindenképpen igaz, hogy ha a Magyar Nemzeti Filmalapban egy film elkészítéséről támogatói döntés született, abból adott esetben profitot, nem is akármilyet csinál az Intercom. (A nagy amerikai produkciók forgalmazása filmenként ezzel szemben sokkal kisebb nyereséget termel az Intercomnak, ott ugyanis a költségek nagy részét az amerikai produkciós cég állja, cserébe a jegybevétel nagyobb részét el is viszi.)

A piac és a szabad választás

Na, de hogy választódik ki egy forgalmazó egy állami pénzből készült magyar filmre? Esetleg az állami tulajdonú forgalmazó (Mokép) viszi el, hogy a bevétel állami bevétel maradjon? Dehogy. Pályáztatás útján? Dehogy.

A produkciók maguk döntenek arról, melyik forgalmazót választják.

Igyekeztünk utánajárni, hogy a kérdéses produkciók, hogyan választották filmjük bemutatásához éppen az Intercomot, a következő válaszokat kaptuk:

„Nem az Intercom keresett meg, én kerestem meg őket”

– válaszolt Kántor László, a Mancs producere, aki elmondta, hogy az ilyen családi filmeket tipikusan a nagy amerikai produkciókkal dolgozó forgalmazók – mint az Intercom – mutatják be Magyarországon, azaz ebben nekik van a legnagyobb tapasztalatuk.

Petrányi Viktória, a Fehér Isten producere egyenesen kijelentette:

„A Filmalap nem szólt bele a forgalmazó kiválasztásába. Ez az én szabad választásom volt a piacon. A leghatározattabban: Senki semmire nem kötelezett.”

Mint mondta, az Intercom „kevés anyagi, de nagy szakmai kockázatot vállalt ezzel”, mivel állítása szerint a film marketingje viszonylag kis költségvetésű volt, főként a közösségi média felületein zajlott.

Árpa Attila azt mondta, abban a szerencsés helyzetben volt, hogy az előző filmjének sikere (Argo) miatt sorban álltak nála a foralmazók, de az Intercom adta a legjobb ajánlatot. (Az Intercomtól tud több pénzt visszakapni.)

Arról tehát nem számoltak be a produkciók, hogy kötelezték volna őket az Intercommal való szerződéskötésre (Ilyen pletykák időről-időre felröppennek).

„Tessék megkérdezni a produkciókat, ilyenről szó sincs. Azért jönnek hozzánk, mert látják, milyen lelkesen babusgatjuk a külföldi és a magyar produkciókat is.”

– reagált a feltételezésekre Rajki Péter, az Intercom sajtósa. Arról üzleti titokra hivatkozva nem kívánt beszélni, egy-egy ilyen film körülbelül mekkora bevételt jelent a cégnek.

Hasonlóképpen nyilatkozott a Filmalap is:

„A Filmalap semmilyen módon nem szól bele a forgalmazó kiválasztásába. A forgalmazási kérdések nem részei a döntési folyamatnak. Ez a produkció kompetenciája."

Egyszer tulajdonos, máskor nem

Andy Vajna érdekeltségei Magyarországon több alkalommal is állami kedvezményekhez jutottak:

  • 2012 óta adókedvezmény jár többek között a számítógépes animációk gyártásához is, nemcsak filmkészítéshez. Ebben utazik a Vajna alapította Digic Pictures.
  • Vajna cége, a Las Vegas Casinó üzemeltetheti a Magyarországon engedélyezett kaszinók jó részét, ötöt is.

Vajna kaszinóügyeihez kapcsolódik egyébként ennek a filmforgalmazós szálnak a legfurcsább mozzanata.

A Filmalap és az Intercom arra hivatkozott, hogy curacaói cégjegyzék feltárt kapcsolat Vajna és az Intercom között nem jelenti azt,  hogy az offshore tulajdonoscég felügyelőbizottsági tagjának bármilyen befolyása lenne a magyar filmforgalmazóra.

Nem ismerős a sztori?

Dehogynem: Ennek ugyanis éppen az ellenkezőjét kellett Vajna kaszinós cégének bebizonyítania, hogy elnyerhesse a magyar államtól a kaszinós tendert, mivel az ország új alkotmánya szerint ismeretlen tulajdonú cég, nem nyerhet közbeszerzést.

Vajnáék ezért kénytelen voltak az eldugott luxembourgi cégeket előszedni, és igencsak vicces ábrákon keresztül bebizonyítani, hogy a magyar kaszinós cégét bizony ő irányítja. Az állam szerint sikerült, mert a tendert megnyerte.

Ugyanilyen a kapcsolatot tagad most le a Filmalap és az Intercom, amikor a magyar forgalmazó cég és a  Valdi Corporation közti viszonyról érdeklődtünk.

 

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.