Lázár János szeptember 12-én benyújtott salátatörvényében elbújtatott néhány módosítást, ami megmenthet néhány bajba került bankot.

A törvényt mintha a fideszközeli üzletember, Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó FHB-re szabták volna.

Lázár javaslata elég bonyolult, az a lényege, hogy a legtöbb magyar pénzintézet előtt megnyitja az utat ahhoz, hogy belépjen a takarékszövetkezeti integrációba. Csak kérni kell a felvételt, és szerezni legalább egy TakarékBank-részvényt.

Ez azért jó, mert az integrációba lépő bank hozzáfér a takarékok számára elkülönített 136 milliárd forintos állami tőkéhez, ráadásul a takarékszövetkezeti integráció tagjainak nem egyenként, hanem együtt kell megfelelniük a szigorú tőkemegfelelési szabályoknak. Tehát ha egy bank tőkemegfelelési mutatója az előírt 8 százalékos minimumszint közelébe csökken, megmenekülhet, ha bekéredzkedik az integrációba, és még a 136 milliárd kamataiból is részesedhet. Mindezt úgy, hogy – Lázár javaslata szerint – még az integráció többi résztvevőjére kötelező szigorú ellenőrzés sem terjedne ki az új belépőkre.

A Vs.hu remek elemzése szerint a törvényt egyértelműen az FHB-re szabták.

A jogszabálytervezet szövegezése említi például, hogy nyilvános részvénytársasági formában működő bankok kérhetik a felvételüket az integrációba, és Magyarországon csak két Nyrt-ként működő bank van, az OTP és az FHB. De míg előbbi tőkehelyzete a devizahiteles-mentés miatt leírt veszteségek ellenére is kifejezetten stabil, az FHB-ról régóta az a hír járja, hogy komoly tőkepótlásra szorul, ezt pedig a többi magyar bankkal szemben még külföldről sem várhatja, hiszen nem külföldi anyabank leányvállalata.

Az FHB-t 2009-ben már kisegítette egyszer a magyar állam, az EU akkor sokáig vizsgálta is, nem volt-e ez tiltott állami támogatás.

Az FHB persze nemcsak ezen a ponton járhat jól a takarékszövetkezeti integrációval, hiszen az egész átalakításból is profitál. Az integráció azzal kezdődött, hogy államosították a TakarékBankot, majd kiszorították belőle az addigi részvényeseket (a vidéki takarékokat). A TakarékBankot ezután újra eladták egy magánbefektetői körnek, aminek középpontjában szintén Spéder FHB Bankja áll. Éppen ezért nem valószínű, hogy ha az FHB élni szeretne a Lázár törvénymódosítása által garantált lehetőséggel, és besunnyogni az integrációba, a kérését nem fogják visszautasítani. (vs.hu)