A török parlament felhatalmazást adott csütörtökön a kormánynak, hogy katonai alakulatokat küldjön Szíriába és Irakba az Iszlám Állam (IS) fegyveresei ellen. A török hadseregnek 1 évre nyílt meg ez a lehetőség. A parlament azt is engedélyezte, hogy a szíriai és iraki terrorellenes hadműveletekben részt vevő külföldi katonák török katonai támaszpontokat használhassanak, és azokról induljanak bevetésre.

Törökország eddig nem harcolt az Iszlám Állammal, csak egy különleges egységet küldött Szíriába, hogy őrizzék Szulejmán sah sírját. A sír nagyon fontos a törtök történelemben, a sah volt ugyanis I. Oszmán szultán, az Oszmán Birodalom alapítójának apja. A törtök kormány azonban cselekvésre határozta el magát, miután az Iszlám Állam elengedte 49 Moszulban foglyul ejtett török túszát.

A török kormány azért is óvakodott eddig a nyílt kiállástól, mert így egy oldalra kerülnek a térségben élő, szintén az Iszlám Állam ellen harcoló kurdokkal. A törökországi kurdok azonban egyre hangosabban követelték, hogy a török hadsereg tegyen valamit az Iszlám Állam által fenyegetett szíriai kurdokért. Abdullah Öcalan, a Kurd Munkáspárt bebörtönzött vezetője is arról beszélt a Reutersnak, hogy a pártja megszakítja a béketárgyalásokat a török kormánnyal, ha Ankara engedi, hogy az Iszlám Állam kurdokat mészároljon le a török határhoz közeli, szíriai Kobane (arabul Ajn al-Arab) nevű városban.

A török kormány attól is tart, hogy az Iszlám Állam szíriai bombázása helyzetbe hozhatja Aszad elnököt, akit a török vezetés inkább eltávolítana a hatalomból.

Egyelőre nem tudni, hogy a török kormány felhasználja-e a parlamenti felhatalmazást, és ha igen, mikor történhet katonai beavatkozás. Ismet Yilmaz védelmi miniszter röviddel a szavazás előtt újságírói kérdésre azt mondta, hogy

„a tervezet elfogadása esetén se számítsanak azonnali intézkedésekre.”

(BBC)