• Az orosz energiaügyi miniszter szombaton bejelentette: A Déli Áramlat épül tovább, a szerződések érvényesek, azokat egyoldalúan felmondani nem lehet.
• Az orosz álláspontban nincs sok újdonság, de aligha véletlen, hogy most erőltetik a témát Moszkvában.
• Egyrészt vasárnap választásokat tartottak Bulgáriában, és mint látni fogjuk, az eredmény egyáltalán nem mindegy az oroszoknak.
• Másrészt még alakul az új Európai Bizottság. Az előző stáb leállította a vezeték építését. Az oroszok azt remélik, az új engedi majd a munkát.
• Októberben Brüsszelben az EU állam- és kormányfői energetikai csúcsot is tartanak, ahol az osztrákok és a magyarok veszekedhetnek a britekkel a Déli Áramlatról.
• Az oroszok azt akarják, hogy végre hegeszteni lehessen a csöveket.

A Déli Áramlatról az első hivatalos szerződéseket 2007-ben írták alá. Ez egy hatalmas gázvezeték lenne, ami Ukrajna kikerülésével hozna orosz földgázt Közép-Európába. Idén dőlt el, hogy a vezeték vége Ausztriában lesz, és előtte végigmegy a Fekete-tenger alatt, kibukik a bulgáriai Várnánál, végighalad Szerbián, és onnan érkezik Magyarországra. Valószínűsíthető, hogy Magyarországra már kettéágazva lép be a vezeték: lesz egy Szlovénia felé menő szakasz, és egy sokkal hosszabb Ausztria felé haladó.

A vezetéket építeni szándékozó cég (South Stream) amszterdami központtal működik. Legnagyobb tulajdonosa a Gazprom (50%), az orosz állami óriásvállalat. Benne van még az olasz Eni (20%), a francia GDF (15%) és a német Wintershall (15%), utóbbi a BASF leányvállalata. Vagyis nagy európai energetikai multik is érdekeltek a beruházásban, aminek tervezett költsége 40 milliárd dollár körül van. Hatalmas beruházásról van szó, amit nagyon szeretnének már az oroszok elkezdeni. Csakhogy egyáltalán nem mindenki szeretné, hogy az új vezeték megépüljön.

Azért is kellett, hogy ne legyen másik

A Déli Áramlat ötlete párhuzamosan jött elő a Nabucco vezeték ötletével. Utóbbi Azerbajdzsánból (és esetleg Türkmenisztánból) hozott volna gázt Törökországon keresztül, Bulgária – Románia – Magyarország – Ausztria útvonalon. Ennek fő értelme az lett volna, hogy csökkenjen Közép-Európa függősége az orosz gáztól. Európa teljes gázellátásnak harmadát adják az oroszok, de Magyarországon ez az arány 80 százalék körül van.

A Déli Áramlatnak két értelme volt: hogy ne épüljön meg a Nabucco, és hogy Ukrajnát ki lehessen kerülni, az oroszoknak ne kelljen a kijevi kormányokkal alkudozniuk a tranzitról. Az első szempont már ki is van pipálva: a Nabuccóra nem lett elég pénz, a 2008-as válság után lekerült a napirendről. A másik szempont pedig egyre fontosabb az oroszoknak.

A Déli Áramlat ellen politikai és gazdasági érdekek is szólnak.

Erősíti az orosz befolyást

Egyrészt az orosz befolyást erősíti a régióban. Az oroszok politikai alapon emelik vagy csökkentik a földgáz árát: például  amikor Ukrajnában Janukovics elnök nekik tetsző döntést hozott, akkor 33 százalékot engedtek az árból, amikor pedig Janukovics elnököt elkergették, akkor 80 százalékkal felemelték az árat. Ez a büntető vagy jutalmazó árazási rendszer a rezsiárakra érzékeny országokban nagyon hatékony fegyver a helyi politika befolyásolására. Az oroszok a gáz árával a fűtés és az áram árát is tudják befolyásolni, és ez nagyon komoly fegyver a kezükben.

Bojko Boriszov volt bolgár miniszterelnöknek például személyes meggyőződése, hogy az oroszok buktatták meg a kormányát 2013-ban, mert a baloldali ellenzéke feltétel nélkül támogatta Déli Áramlatot, ő viszont nem. Boriszov kormánya úgy bukott meg, hogy tömegtüntetések kezdődtek a magas rezsiköltség ellen.

Éppen e politikai aggályok miatt hozott most szeptemberben az Európai Parlament egy olyan határozatot, ami felszólítja az érdekelt tagállamokat, hogy ne építsék meg a Déli Áramlatot. Ennek azonban nincs komoly jogi érvényessége, ez inkább politikai üzenet, és nem köti a tagállamok kezét.

Versenyjogot is sért

Van szabályozási érv is a Déli Áramlat ellen: az Európai Bizottság szerint a vezeték sérti az EU-s versenyjogot, a Gazprom ugyanis vezetéktulajdonosként és a gáz eladójáként is benne van a bizniszben, márpedig a kettőt az EU-ban szét kell választani. Ráadásul a Gazprom nem engedné, hogy a vezetékbe más is tehessen gázt, ez is sért EU-s szabályokat. Az oroszok szerint az EU-s jognak semmi köze ehhez a vezetékhez, mert az útvonalon lévő kormányokkal kötött kétoldalú megállapodások vonatkoznak rájuk, nem a közösségi jog. Brüsszel szerint ami EU-s területen van, arra a közösségi jog vonatkozik.

Ez egy nagyon komoly vita, amiben egyelőre az EU áll nyerésre, de nagy kérdés, hogy meddig tudják az álláspontjukat tartani. Idén egyszer már elkezdték építeni a Déli Áramlatot, mégpedig Bulgáriában. Az Európai Bizottság válaszul kötelezettségszegési eljárást indított Bulgária ellen, ahol éppen kormányválság volt, és az ideiglenes kormány a választásokig Brüsszel felszólítására leállította az építkezést. Az oroszok azzal fenyegetőztek, hogy beperelik az Európai Bizottságot egy svédországi választott bíróságon. Nagy kérdés, hogy az új bolgár kormány (aminek megalakulása nem lesz sima menet) kinek enged: Brüsszelnek vagy Moszkvának?

Közben a szerb kormány háromhavonta bejelenti, hogy mindjárt kezdődik az ottani szakasz építése.

A bizottság és az oroszok vitájának fontos fejleményei lehetnek októberben. Brüsszel és Oroszország tárgyalásai a vezetékről az utóbbi hónapokban leálltak, mert mindjárt lejár az eddigi biztosok mandátuma, és az új, Juncker vezette bizottság még nem állt fel. Az eddigi stáb elég kemény volt az ügyben, Barroso bizottsági elnök júniusban például azzal fenyegetőzött, hogy a bolgár kormány után a magyar és az osztrák ellen is készek kötelezettségszegési eljárást indítani. De egyáltalán nem biztos, hogy az új bizottság is ilyen kemény marad.

A kormányokat tömörítő tanács is foglalkozik hamarosan a Déli Áramlattal (két hét múlva lesz energetikai csúcs Brüsszelben) és itt az osztrák és a magyar kormány várhatóan mindent megtesz majd, hogy felpuhítsa az uniós álláspontot. Bécs és Budapest ugyanis teljes mértékben elkötelezte magát a Déli Áramlat mellett. Várható, hogy a szlovénok és az olaszok is támogatják a vezeték megépítését, ahogy jó eséllyel a franciák is. Az ellenzők között lehetnek a britek, a lengyelek, a baltiak, a svédek, a hollandok és a románok is.

A támogatók azzal érvelnek, hogy ha adott volna pénzt az EU a Nabuccóra, akkor nem kellene Déli Áramlat, de nem adtak. És az nem lehet, hogy gáz nélkül maradjanak, ahányszor az oroszok és az ukránok összevesznek. Azt is mondják, hogy szép dolog diverzifikációról beszélni, de ha nincs máshol gáz a környéken, csak Oroszországban, akkor tőlük kell venni. Azt is mondják, hogy a biztonságot csak erősíti, ha több vezeték van. És szívesen mutatnak Németországra is: a németek és a Gazprom ugyanis már működtetik az Északi Áramlatot, ami a tenger alatt közvetlenül visz gázt Oroszországból Németországba, és az egésznek az volt a fő értelme, hogy kikerüljék Belorussziát és Lengyelországot. Akkor mások miért nem kerülhetik ki Ukrajnát? - teszik fel a kérdést.

Van most is terv másik vezetékre

És van még egy gazdasági szempont: a Nabucco ugyan nem jött össze, de a British Petrol (BP) és a norvég állami Statoil vezetésével épülne azért egy új gázvezeték Azerbajdzsán felől, az úgynevezett TANAP. A terveik szerint Törökország – Görögország – Albánia – Olaszország lenne a nyomvonal, de a Déli Áramlat nem tenne jót ennek az üzletnek sem. Így a geopolitikai aggodalmak mellett a brit kormány ezért is ellenzi az EU-ban a Déli Áramlatot.

Az ukránok odaadnák a sajátjukat inkább

Továbbá Ukrajna is mindent megtesz azért, hogy ne legyen Déli Áramlat. Szeptemberben az ukrán parlament megszavazta, hogy eladható az ukrajnai gázvezeték-hálózat. Az ukránok meggyőződése, ha a Déli Áramlat megépül, akkor az oroszok nem több gázt visznek majd Közép-Európába és a Balkánra, hanem az eddigi ukrajnai tranzitot váltják ki az új vezetékkel. Ezt pedig nagyon nem akarják. Egyrészt mert évi 3 milliárd dollár tranzitdíjat számítanak most fel, másrészt pedig ez fontos számukra, amikor a saját megrendeléseikről alkudoznak a Gazprommal.

Az ukránok azt remélik, hogy ha nagy európai energetikai cégek veszik meg az ukrajnai gázvezetékeket, akkor azoknak elemi érdekük lesz, hogy a tranzit ne terelődjön át a Déli Áramlatra. Így akarnák semlegesíteni a BASF és egyéb nagy európai energetikai multik lobbizását a Déli Áramlatért. Nagy kérdés azonban, hogy sikerül-e az ukránoknak még azelőtt eladniuk a vezetékeiket, hogy a Déli Áramlat építése elkezdődne. Ezért is sürgetheti most Moszkva az építkezést, és tesz Alekszander Novak energetikai miniszter a szombatihoz hasonló magabiztos kijelentéseket.

Magyarország egyértelműen a Déli Áramlat mellett

A Fidesz ugyan ellenzékből szinte hazaárulásnak nevezte, amikor a Gyurcsány-kormány beállt a Déli Áramlat mögé, kormányra jutva a párt politikusai már kiemelt beruházásnak nyilvánították az építkezést. Azt mondják, hogy a Nabucco bedőlésével nincs más választásuk.

Két hete Orbán Viktor Budapesten találkozott a Gazprom elnökével, és akkor megállapodtak, hogy még októberben kiválasztják, hogy melyik magyar cég vegyen részt a magyarországi szakasz megépítésében. Bejelentkezett a munkára például az Olajterv, amiben résztulajdonos Seszták Miklós fejlesztési miniszter unokatestvére.

Szijjártó Péter még államtitkárként (most már külügyminiszter) európai érdeknek nevezte a Déli Áramlat megépítését júniusban. Magyarország teljesen elkötelezett az építkezés mellett, és úgy tudjuk az is felmerült, hogy a tavaly államosított stratégiai gáztároló is része legyen valahogy a projektnek – a Gazprom szívesen meg is venné a tárolót.

A magyar diplomácia eddig leginkább az osztrákokat tolta előre az EU-ban vívott küzdelemben, és a bolgárok vitték el eddig a balhé legnagyobb részét. Legkésőbb az október 23-24-én rendezendő EU-csúcson azonban bele kell állni ebbe a küzdelembe. Orbán Viktor minden bizonnyal ehhez is gyűjtött muníciót, amikor Alekszej Millert, a Gazprom elnökét fogadta a Parlamentben.

A Gazpromnak és európai szövetségeseinek tehát sürgős az ügy:

• Sok pénzt vesztenek azzal, hogy Várnában állnak a csövek, és nem kezdődhet el a munka, a Fekete-tengeren is csak vesztegelnek az építkezésre kivezényelt hajók.
• Addig akarják átnyomni az építkezés megkezdését, amíg még alakulóban az új Európai Bizottság, hátha a zavaros helyzetben tovább lehet építkezni, és akkor kész helyzet elé tudják állítani Brüsszelt.
• Ugyanezért a bolgár kormányalakítás ideje is megfelelően zavaros idő, amikor esetleg el lehet dönteni ott is a kérdést.
• Egy már épülő vezetékkel jó nehéz helyzetbe tudják lökni az ukrán kormányt.
• És a British Petrolt meg azeri és norvég barátaikat is.

A Gazprom tehát felpörgetné az építkezést, és ezért politikai lépéseket is tesznek és a reklámra is szívesen áldoznak. Tavasszal százmillió dollárt adott a Gazprom a South Streamnek PR-ra. Ebből hamarosan Magyarországon is kamionos roadshow indul a vezeték nyomvonalán élők meggyőzésére.