• Az európai néppárt és a szocialisták háttéralkujából következik, hogy Navracsics Tibor maradhat oktatási biztos.
• Hiába tartotta alkalmatlannak erre a kulturális bizottság, a nagyok meg nem támadási szerződése miatt Juncker nem akart bonyodalmat.
• Az osztozkodás vesztese liberális pártcsalád lett.
• A legnagyobb győztese pedig a szlovák baloldal.

Brüsszelben mindenki azt várja, hogy jövő szerdán az Európai Parlament megszavazza az új biztosokat, és ezzel véget ér a nyár óta tartó nagy átalakítás az Európai Bizottság élén. A bizottság írja az EU törvényeit, a bizottság indíthat büntető eljárásokat a tagállamokkal szemben, és a  bizottság felügyeli az EU-s támogatásokat is. Fontos helyről van tehát szó.

Első körben a bizottság elnökét kellett megválasztani, aki a nagy európai pártok előzetes alkuja alapján a luxemburgi Jean-Claude Juncker lett. Az EP nagy pártjai megállapodtak, hogy aki a legtöbb szavazatot kapja a májusi EP-választáson, annak az elnök-jelöltjét fogadják csak el. És ugyan az elnököt a tanács (a tagállamok miniszterelnökei) nevezhetik meg, de az EP-nek vétójoga van, és ezt kihasználva kész helyzet elé állították a miniszterelnököket. (Ez ellen csak két miniszterelnök lépett fel, David Cameron brit és Orbán Viktor magyar kormányfő.) Ezt az alaphelyzetet most azért fontos felidézni, mert Navracsics Tibor sorsa szorosan összefügg a pártok közötti alkukkal.

Az EP nemcsak a bizottság elnökéről, hanem a bizottság összetételéről is szavazhat. És itt egy csomagban szavaznak az összes biztosról. Az EP szakbizottságai ugyan egyenként meghallgatták a biztos-jelölteket, és nyilatkoztak alkalmasságukról, de a végső szavazáson nem lehet azt mondani, hogy egyik biztos oké, a másik nem. A teljes stábról egyetlen szavazásról döntenek.

Nem bántja egymást a két nagy párt

És itt jön elő a pártok közötti nagy alku ügye. Ugyanis a néppárt és a szocialisták, a két legnagyobb párt abban is megállapodott, hogy ha az egyik adja a bizottsági elnököt (ebben az esetben a néppárt), akkor a másik adja az EP elnökét, és a német szociáldemokrata Martin Schulz már el is foglalhatta a parlament elnöki székét. És az is az alku része lehetett, hogy a két nagy párt egymás biztos-jelöltjeit nem buktatja meg.

A néppártnak és a szocialistáknak együtt 412 képviselője van a 751 fős parlamentben, bőven hozni tudják a többséget. Az egymás jelöltjeinek békén hagyásáról szóló megállapodás nem hivatalos vagy nyilvános, de elég egyértelműen úgy tűnik, hogy ragaszkodnak ehhez az elvhez. És így úszhatta meg Navracsics Tibor azt, hogy az őt meghallgató szakbizottság ugyan alkalmatlannak találta a neki szánt pozícióra, de a végén mégis maradhat a területnél.

A szlovén liberálist könnyű volt kigolyózni

A parlamenti szakbizottságok ugyan jónéhány jelöltet keményen megtortánztattak és kritizáltak, de végül csak egyetlenegyet találtak teljesen alkalmatlannak: a szlovén Alenka Bratuseket, akit Juncker az energiaunió felügyelőjének és az egyik bizottsági alelnöknek szánt. Bratusekkel könnyű volt packázni: egyrészt rossz teljesítményt nyújtott a bizottsági meghallgatáson, nem volt felkészült a szakpolitikai kérdésekben. Másrészt az ALDE-hoz, a liberális pártcsoporthoz tartozik, vagyis a nagyok alkuja nem érinti személyét. Harmadrészt nem volt mögötte az otthoni kormány támogatása sem: Bratusek úgy lett jelölt, hogy ő volt az előző szlovén miniszterelnök, de pártja elvesztette a júliusi választást, viszont még ügyvezető kormányfőként önmagát jelölte szlovén biztosnak. Így minden szempontból ideális célpont lett: se otthon, sem pedig Brüsszelben nem voltak erős szövetségesei.

Navracsicscsal mertek azért packázni

Bratuseken kívül még egy jelölt akadt fenn a bizottsági meghallgatáson: Navracsics Tibor. Csakhogy esetében a szakbizottság nem azt mondta ki, hogy alkalmatlan biztosnak, hanem csak azt, hogy a neki szánt szakterület irányítására nem alkalmas. Egyáltalán nem szokásos eljárás ez az EP-ben, és a nagy néppárti – szocialista alku lehetett itt a háttérben. Ugyanis a két nagy párt csuklóztatta ugyan egymás jelöltjeit (a francia biztost a néppárt, a spanyolt a szocialisták például), de addig egyszer sem merészkedtek, hogy egymás embereiről kimondják az alkalmatlanságot. Navracsics esetében viszont a magyar kormánnyal szembeni averziók erősek voltak az őt vizsgáló kulturális bizottságban, és néhány renitens szocialista úgy döntött, hogy tesznek a nagy alkura, és megpiszkálják Navracsicsot. Addig nem merészkedtek, hogy hazaküldjék, mert akkor valamelyik szocialista jelöltön bosszút állhatott volna a néppárt. De annyit a bizottság renitensei elértek, hogy nehéz helyzetbe hozzák a magyar biztost. Önmagában az, hogy Navracsicsba belekötöttek, erős jelzés arról, hogy mennyire rossz az Orbán-kormány megítélése az EP-ben.

Az egészből nevető harmadikként a szlovákok jöttek ki a legjobban

Junkcernek a bizottsági meghallgatások végén tehát két jelölttel kellett valamit kezdenie: egyrészt kellett kérnie egy új szlovén jelöltet, másrészt Navracsics területével is kezdenie kellett valamit. Mivel a ki – mit – kap leosztás bonyolult alkufolyamat része volt, és a többi biztos sikerrel vette a meghallgatásokat, ezért nem akarta átvariálni két gyenge láncszem miatt az egész bizottságot.

Juncker ugyan csak szerdán később jelenti be hivatalosan, hogyan oldotta meg a feladatot, de a több helyről érkező beszámolók (bizottsági emberek, parlamenti emberek) szerint a következőt húzta:

Az új szlovén jelöltnek adta a közlekedést, ami egy nem túl erős poszt, de Európa délkeleti felén azért nem teljesen érdektelen, mert itt legalább akadnak EU-támogatással létrejövő infrastrukturális fejlesztések.

A területet eredetileg a szlovák Maros Sefcovic kapta volna. Viszont nagyon úgy néz ki, hogy Sefcovic cserél a szlovénoknak szánt területtel, és ő kapja az energiauniót, és lehet alelnök a bizottságban.

Mivel az új szlovén biztost is a liberálisokhoz tartozó párt delegálta, Sefcovic viszont a szocialistákhoz tartozik, ezzel a cserével az európai baloldal erősödött, hiszen hozzájutott egy eredetileg nem nekik szánt alelnöki helyhez. És ez külön siker Robert Fico szlovák miniszterelnöknek, hiszen az általa jelölt ember kap erősebb posztot. Továbbá így sokkal könnyebb elviselnie az európai szocialistáknak, hogy az általuk élesen támadott Navracsics Tibor maradhasson a helyén.

Nem sok melóról marad le Navracsics Tibor

A szlovén – szlovák csere után Navracsicsot nem lehetett hova áthelyezni. Így a megoldás minden bizonnyal az lesz, hogy a magyar jelölt marad az eredetileg neki szánt helyen, csak elveszik szakterületei közül az úgynevezett „állampolgárságot”. Ami a portfóliója leggyengébb része volt, és eredetileg nem is az oktatási biztos alá tartozott. Az úgynevezett állampolgársági ügyeket korábban az igazságügyi biztos vitte, de a területet a mostani ciklusra két részre vágták. És ebből az EU-s állampolgári jogok népszerűsítése rész került az oktatási biztoshoz, vagyis Navracsicsnak az lett volna nagyjából e területen a feladata, hogy indítson néhány felvilágosító kampányt arról, hogy az EU lakosainak miért jó az EU-ban élniük, és tájékoztassa őket, hogy milyen viták aktuálisak éppen, és ezek kimenetele hogyan érinti a lakosságot.

Azzal, hogy ezt a területet elveszik Navracsicstól, Juncker teljesítette is, meg nem is az EP kulturális bizottságának kérését: hiszen egy kicsit másmilyen területet adott neki, mint amiről eredetileg szó volt, de érdemben mégsem változott a helyzet.

Az EP az ilyen látszatmegoldásokat nem szokta könnyen lenyelni. Most viszont le fogja. Minden szakértő megszólaló kizártnak tartja, hogy emiatt a szocialisták megbuktassák az egész parlamenti bizottságot. Valószínűleg lesznek kiszavazások, például a dán szocialisták lehet, hogy Navracsics miatt nem támogatják az egész biztosi kollégiumot, de a frakció hozni fogja azt a szavazatszámot, ami a Juncker-stáb hivatalba lépéséhez kell.