Ejtette az ügyész azt a korrupciós vádat, ami tavaly alaposan felrázta a török közéletet. Az ügynek összesen 53 vádlottja volt, mind Recep Tayyip Erdogan elnök közvetlen környezetéből. A vádak között zsarolás, korrupció és több milliárd dollár értékben elkövetett szabálytalan aranyexport is szerepelt.
A szervezett bűnözésre specializálódott isztambuli ügyész, Ekrem Aydiner viszont most kihátrált az ügyből, és ejtette a vádakat. A mostani döntést megelőzte, hogy idén számos rendőrségi, ügyészségi és bírói pozícióba neveztek ki új embereket. Az illiberális demokráciát építő Erdogan kezdetektől fogva a kormánya ellen folytatott támadásról beszélt, miközben tucatjával váltották le a rendőrkapitányokat.
A Financial Timesnak nyilatkozó isztambuli akadémikus, Koray Caliskan arról beszélt, hogy mindez világos jele annak, hogy a kormány irányítja az igazságszolgáltatást.
Erdogan hívei szerint viszont a rengeteg pozícióváltás csak azért kellett, hogy megszabaduljanak Fethullah Gülen embereitől. Az imán, aki egykoron még Erdogan szövetségese volt, idő közben egyik legnagyobb politikai ellenfelévé vált. Az Egyesült Államokban élő dúsgazdag egyházi vezetőnek pedig, Erdogan támogatói szerint legalábbis mindenképp, számos embere ült vezető bírói és rendőri posztokon.
A tavaly decemberben kirobbant korrupciós botrány akkor komoly politikai viharokat kavart. Négy miniszternek kellett lemondania, hármuknak azért, mert fiaikat a rendőrség őrizetbe vette. Őrizetbe vették az állami tulajdonú Halkbank vezetőjét, Szulejman Aslant is, az ő otthonában 4,5 millió dollár készpénz került elő cipősdobozokból. Ügyvédje szerint a pénzt arra szánta, hogy iskolák számára jótékonykodhasson belőle. Letartóztattak egy török-iráni férfit, Reza Zarrabot is, ő pedig a vádak szerint abban segédkezett, hogy több milliárd dollárban aranyat exportáljanak Iránba.
A nyomozás a rengeteg személyi változtatás miatt hamar más irányokba terelődött el, annak ellenére, hogy az internetre ismeretlenek több bizonyítékszerű dolgot is feltöltöttek az ügyekről, például egy hangfelvételt, amin a gyanú szerint Erdogan nagy pénzösszegek eltüntetését kérte a fiától. A további nyomozásokat, többek között Erdogan fia ellen, végül idén szeptemberben ejtette az ügyészség, miután a kormány miniszterei összetákolt vádakra panaszkodtak.
Erdogan pártja közben nyert a márciusi önkormányzati választásokon, amire az egykori miniszterelnök azt mondta, hogy mindez népszavazás is volt a gülenistákkal szemben. Augusztusban pedig nyert az ország első nyílt elnökválasztásán.
Közben folyamatosan folytatódik a Gülenhez köthető intézmények támadása. Bankjáról, a Bank Asyaról Erdogan egyszerűen azt állította, hogy csődbe ment, annak ellenére, hogy a bank tiltakozott ez ellen, és szerintük minden rendben van a fizetőképességükkel. Az Amerikában élő imám jótékonysági szervezetétől pedig nemrég elvette a kormány a jogot, hogy adományokat gyűjtsenek.
Politikusokat is sikerült az elnök mellé állítani a másik oldalról. Egy korábban vezető gülenista, Huszein Gulerce szombaton arról beszélt a kormánypárti napilapban, hogy a tavaly decemberi események valójában támadások voltak a kormány ellen, és igazából szó sem volt korrupcióról, Erdogan pedig nem is autoriter vezető. (via Financial Times)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.