Kevés dolgot tudni biztosan az Amerikából kitiltott hat magyarról. Nem tudjuk biztosan, hogy kik és miért nem kaphatnak mostantól amerikai vízumot, és nem is tűnik úgy, hogy akik tudják a válaszokat, meg akarnának szólalni. Nemzetközi előzményeket sem könnyű találni, amikre lehetne támaszkodni, mivel a korábbi esetekben is hasonló volt a titkolózás. Szerencsénkre mégis van hova fordulni: a Wikileaks-botrány idején nyilvánosságra került titkos amerikai dokumentumok beszédesek.

Ahogy azt André Goodfriend budapesti amerikai ügyvivő elmondta, a most kitiltott magyarokat a még ifjabb Bush elnök által 2004-ben aláírt, 7750-es számú rendelet alapján büntették meg. Ezt direkt azért írták, hogy az USA által korruptnak tartott kormánytisztségviselőket és üzletembereket a világon bárhol meg tudják büntetni. Alkalmazása mindenhol ugyanazt a forgatókönyvet követi, ahogy például ez a 2009-es kenyai jelentés leírja.

Az amerikai nagykövet kiállt a nyilvánosság elé, közölte, hogy még egy embert hozzáadtak az Amerikába belépéstől eltiltottak listájához, ám a korrupcióért büntetett személyt nem nevezik meg, mert a személyiségi jogokkal kapcsolatos amerikai szabályozás így írja elő.

A nagyközönség tehát soha nem tudhatja meg a neveket - legalábbis hivatalos csatornákon keresztül nem - azonban az egyes amerikai külképviseletek és Washington közötti titkos levelezésben nem kell tekintettel lenni a személyiségi jogokra. A nyilvánosságra került Wikileaks-iratok között keresgélve könnyű olyan sötét alakok neveit megtalálni, akiket a 7750-es rendelet alapján tiltottak ki Amerikából, vagy legalábbis felterjesztették a nevüket kitiltásra. NATO-tagállamból egyet sem találtunk.

Joshua Dariye, Nigéria

A nigériai Plateau állam egykori kormányzója, az államot képviselő szenátor. Még a nigériai politika mércéjével mérve is rendkívül sötét alak, egyszer még le is tartóztatták Londonban egy rakás pénzzel, de azt is megúszta. Hazájában gyakorlatilag érinthetetlen mentelmi jogának köszönhetően.

Polycarpe Abah Abah, Kamerun

Az amerikaiak nem adtak volna neki vízumot, de ő ügyesen gyorsan visszavonta a kérelmét. Négy éven át volt az ország pénzügyminisztere, és legalább 200 millió dolláros vagyont harácsolt össze. 2008-ban egy időre lecsukták, de azóta szabadlábon van, és egymás után nyeri a pereket a legendásan tiszta kameruni bíróságokon.

Carlos García, Fülöp-szigetek

A tábornoki rangban szolgáló tiszt volt a helyi légierő pénzügyeinek legföbb ellenőrzője. García nevén gyanúsan értékes amerikai ingatlanok voltak, a fiai pedig 100 000 dollárnyi készpénzt próbáltak Amerikába csempészni.

Sudjiono Timan, Indonézia

A 2004-ben egy 222 millió dolláros korrupciós ügyben hazájában 15 évre ítélt “üzletember” érvényes amerikai vízummal rendelkezett, úgyhogy azt csak vissza kellett vonni. Timan azóta is szökésben van.

Tarique Rahman, Banglades

Befolyásos politikus, az ellenzék egyik vezetője, az ország egyik politikai dinasztiájának tagja, anyja miniszterelnök is volt. A dhakai amerikai nagykövetség súlyos politikai korrupcióval vádolta, amely ráadásul amerikai érdekeket sértett. Szerintük Rahman a “bangladesi kleptokratikus kormányzás és erőszakos politizálás szimbóluma”.

Winston Spadafora, Panama

A helyi legfelsőbb bíróság bíróját, korábbi minisztert azért tették tiltólistára, mert személyesen is hasznot húzott a korrupcióból és hagyta magát megvesztegetni. Az amerikai követség szerint Spadafora testesített meg mindent, ami romlott a panamai igazságszolgáltatásban. A karrierjének nem nagyon ártott az amerikai tiltás, 2011-ben a panamai állam őt ültette az egyik helyi mobilcég igazgatóságába.

Jaime Hurtado, Ecuador

Az ecuadori rendőrség vezetője volt, amikor az amerikaik kitiltották. Pozícióját több évtizeden át többek közt védelmi pénzek kierőszakolására, az emberkereskedelem segítésére, nyomozások akadályozására és közpénzek lenyúlására használta.

Rafael Solis, Nicaragua

A managuai legfelsőbb bíróság bírója, a szélsőbaloldali szandinista mozgalom befolyásos vezetője. Az ő feladata a pártkassza feltöltése, amit többek közt úgy intézett, hogy kolumbiai drogbárók felmentését javasolta, több százezer dollárért cserébe.

Miroszlav Miskovics, Szerbia

Az ország leggazdagabb embere, Kelet-Európában is a dobogó közelében van. Az amerikaiak szerint az állami korrupció egyik legnagyobb haszonélvezője, akinek például azt is megengedték, hogy ne fizessen vámot a Szerbiába importált áruk után.

Amos Wako, Kenya

Wako 20 éven át volt hazája igazságügyminisztere, ez idő alatt az amerikaik szerint korrupt volt és rendszeresen visszaélt a hatalmával. Akadályozta a korrupciógyanús esetek kivizsgálását, olyan állami szerződéseket engedélyezett, amelyek eredményeként sokmillió dollárnyi közpénz tűnt el. Családjával együtt tiltották ki Amerikából.