Lassan hagyománnyá válik, hogy ha van egy-egy szabad reggelünk, Botos Tamással kimegyünk megfagyni a NAV Széchenyi utcai székháza elé, hátha – legalább pár percre – elcsípjük Vida Ildikót, a NAV elnökét a kérdéseinkkel. Kérdésből van elég, hiszen a századvéges Heim Péter mellett Vida Ildikó és a NAV egyik alelnöke azok, akik eddig sehogyan sem cáfolták, hogy az Amerikai Egyesült Államok hatóságai korrupció gyanúja miatt beutalási tilalmat léptettek életbe velük szemben.

Az elmúlt hetekben két reggel voltunk kint, de Vida Ildikó egyik nap sem jött. Egyetlen alelnökkel találkoztunk: Kovácsics Ivánnal, aki elmondta, hogy ő – tudomása szerint – nincs rajta az USA listáján. Aztán a múlt héten a NAV sajtóosztálya végre elmondta, hogy Vida Ildikó már az október 23-i hosszúhétvége előtt szabadságra ment, és novemberig nem is jön vissza.

Az első novemberi munkanapon fél 8-kor így megint kiálltunk a NAV elé. „Baszki, ma biztos jönni fog.” „Ja-ja, csaknem csinálja meg, hogy ma se jön!” - nagyjából így biztattuk egymást.

De Vida Ildikóval most sem találkoztunk.

Reggel 9-ig álltunk a hivatal előtt, de megint csak Kovácsics Iván parkolt le a székháznál, aki már-már ismerősként köszöntött. Vele beszélgettünk is egy kicsit, de semmi újdonság nem derült ki abból a pár mondatból. Kovácsics már első találkozásunkkor tagadta, hogy rajta lenne a vízumtilalmi listán, ezért most csak a kollégáiról kérdeztük.

A szerkesztőségbe érve megkérdeztük a NAV Sajtóosztályát, hogy hol van Vida Ildikó, és ők azt írták, hogy

reggel óta a munkahelyén dolgozik.

Ha ez így van, akkor vagy fél 8 előtt ért be vagy 9 után érkezett. Ha egyik sem, akkor pedig a hátsó kapun sunnyogott be az általa vezetett szervezet székházába. Visszakérdeztünk, hogy pontosan mikor érkezett, de erre egyelőre nem kaptunk választ.