Az Egyesült Államok nagy nyomás alatt tartja Magyarországot a Déli Áramlat földgázvezeték és a paksi atomerőmű bővítésének ügye miatt – mondta a miniszterelnök Münchenben a bajor kormányzó konzervatív CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány székházában tartott előadása után, a hallgatóság kérdéseire válaszolva.

A Magyarország és az USA, illetve Oroszország viszonyára vonatkozó kérdésekre Orbán Viktor elmondta, hogy a vezeték és az erőműbővítés is gazdasági kérdés, de az ukrán-orosz konfliktus révén belekerült egy „geopolitikai, katonapolitikai, biztonságpolitikai térbe”.

Mint mondta, Washington mindkét ügyet az „Oroszországhoz való közeledésként értelmezi”, holott „mi nem akarunk közeledni senkihez sem, és nem is akarunk távolodni senkitől”, és nem „oroszbarát”, hanem „magyarbarát politikát folytatunk”.

Orbán azt mondta, hogy a Déli Áramlat a Németországot orosz földgázzal Ukrajna megkerülésével ellátó Északi Áramlat „testvére”, megépítése a magyarok érdekét szolgálja, hiszen az ukrajnai helyzetből fakadó kockázatok kiiktatásával biztos földgázellátást jelent, és a forrásokat ugyan nem, de legalább a szállítási útvonalat diverzifikálja.

A paksi bővítésről pedig azt mondta, hogy az olcsó energia kulcsfontosságú a versenyképesség erősítésében, és Magyarország nem tud hatalmas összegeket mozgósítani a megújuló forrásból származó energiatermelés támogatására úgy, mint Németország, saját energiaforrása pedig nincsen. A külső energiaforrásoktól való függőség csökkentésének „egyetlen eszköze” az állami tulajdonban lévő nukleáris erőmű bővítése, ami orosz technológiával működik, ezért „értelemszerű”, hogy a bővítést is orosz együttműködésben hajtják végre – mondta.

De szerinte az Egyesült Államok ezt is közeledésként értelmezi, és úgy gondolja, hogy Európának jelenleg inkább távolodni kell Oroszországtól, nem pedig együttműködni vele, ezért Paks ügyét is „rendkívüli mértékben ellenzi”.

Orbán szerint az Egyesült Államok is „szívesen megépítette volna” az új blokkokat.

Az ukrán válsággal kapcsolatban azt mondta: a Nyugat határozott fellépése „teljesen indokolt”, mert nem lehet elfogadni a nemzetközi jog megsértését, de a gazdasági szankciók „bennünket is sújtanak”, és „ha nem tudunk egy értelmesebb politikát kitalálni”, akkor Közép-Európa és Németország is súlyos gazdasági károkat szenved el a következő években a büntetőintézkedések miatt.

Orbán szerint ki kell dolgozni valamilyen kompenzációt azoknak az országoknak, amik lojálisak a szankciós politikához, de elszenvedik a következményeit. Diplomáciai megoldás szükséges, minél hamarabb „érdemi tárgyalásokat” kell kezdeni, ebben érdekeltek a közép-európai országok és Németország is – mondta. Orbán szerint:

Sem Közép-Európa, sem Németország nem lehet „illojális” a saját szövetségi rendszerével szemben, ezért „nekünk az egész közösségen belül kellene jótékony hatást kifejtenünk”, de egyelőre „nincs más ötlete” az EU-nak és NATO-nak, mint a súlyos következményekkel járó szankciós politika.

Magyarország a demokratikus, saját magát fenntartani képes, az oroszok és a magyarok „közötti térben elhelyezkedő” Ukrajnában érdekelt, mert „egyszer már volt a Szovjetunió szomszédja”, és nem akarja, hogy ismét hasonló helyzet álljon elő – mondta Orbán Viktor az MTI szerint.

De Ukrajna a következő időszakban évente nagyjából 25 milliárd euró támogatásra szorul majd, amit valakinek ki kell fizetni, és mivel „az oroszok nem fogják”, félő, hogy a közép-európai országoknak járó uniós fejlesztési forrásokat kurtítják meg Ukrajna támogatása érdekében – mondta.

Orbán azt is kijelentette: „Éljen az Osztrák-Magyar Energiamonarchia!” (Ez az Hír Tv videójában látható.)