Nemere Istvánt mindenki olvasott.
Ha nem is egy saját néven írt könyvét vagy novelláját, hanem egy álnevei egyikén írt művét. Magyarországon senki nem írt annyi könyvet, mint ő – ahogy eszperantó nyelven írt műveivel is világcsúcstartó –, eddig csak a saját nevén 636 könyve jelent meg, saját számítása szerint több mint 11 millió példányban, 14 országban 12 nyelven. Mégsem vették be soha a Magyar Írószövetségbe, mert a „tevékenysége a tagságot nem indokolta”.
A 70-es évek óta ír könyveket, a 80-as években főleg sci-fi-ket (ezekről a legismertebb, és máig visszatérő vendég az ufókongresszuson, ott láthattam én is). A 90-es évek eleje óta pedig leginkább történelmi témákban ír. Ezenkívül 27 könyvet fordított le. (Kritikusai szerint szétaprózza magát, felületesek a könyvei.)
Mint állítja, munkamániás, optimista és apolitikus, nem kávézik, iszik, dohányzik vagy drogozik. Izgalmas életrajza itt olvasható, csak a legérdekesebb részleteket emelném ki:
Honlapján 42 írói álnevet gyűjtött össze: Alissa Altamira, Pjotr Sztyepanovics Alihanov, Bíró Dániel, Chris Brandt, Raymond Darieni, Norbert Dax, Daniel Florion, Nigel Forest, Richard Haack, Henry Hamilton, Stewart Harrington, Stuart Harrington, Stuart Herrington, Kiss-Béry Miklós, Kovács Gergely István, Klaus von Lottinge, Jean-Paul Leblanc, Mack Maloney, Keira McKenzie, Maria Messina, Miranda Miller, Melissa Moretti, Sir Steve Morton, T. Moward, Stefan Niemayer (azaz Nemere István, náci témájú könyveit ezen a néven írta), S. Nording, Steve Nording, Stefanie Nordking, Paul Patrick, Palma Patton, Angela Preston, Robert Repton, Steve Repton, Anton de Saint-Etienne, Salome al-Saffin, Lilly Seymour, R. C. Smith, Richard Stone, Tihanyi István, Vitéz Miklós, Oscar Welden, Vanessa Wilmon. Sok könyve rendszeresen megtalálható hipermarketek kasszájánál.
Azért használ álneveket, mert Nemere néven az összeset nem bírná el a könyvpiac. Nőknek, nőkről szóló regényeket ír 3-4 női álnéven, a 20. századról német, angol, orosz és francia álneveken, de 14 életrajzot is írt szerző nélkül. Az ókortól a távoli jövőig minden korszakról írt, a kedvenc témái a nagy diktátorok és az elnyomó rendszerek, a politikai merényletek, a titkosszolgálatok és a kémek tevékenysége, a történelem még felderítetlen rejtélyei, az összeesküvés-elméletek és a magyar történelem, aminek a legtöbb híres szereplőjéről írt már. Rengeteg könyve szól a nácikról, modern nők problémáiról, írt több Micimackó-könyvet, királyokról és fejedelmekről, ufókról, GMO-ról, klímaváltozásról, titkos társaságokról, stb.
Több éve él már „távol a zajos Esztergomtól”, a csengelei tanyáján azt mondta az Indexnek, hogy hajnalban szokott kelni, és napi 40 ezer karaktert ír az erdőre néző íróasztalánál, és egy fő könyv mellett egyszerre 70 könyvön dolgozik. (Kedvence, A Hegy I-II. a 345. volt, és 2003-ban született.) Akkor azt mondta, hogy az információszerzéshez alig használja az internetet, mert nem biztonságos az, ahova bárki bármit feltehet, ehelyett saját könyvtárat épített forrásokból, lexikonokból, szakkönyvekből.
Az Origónak azt mondta egy interjúban, hogy amikor 2001. szeptember 11-én becsapódtak a repülőgépek, de még álltak a tornyok, már három kiadó kereste meg, hogy írjon egy könyvet gyorsan – szerencsére akkor már 25 éve kísérte figyelemmel az al-Kaidát. Ekkor mondta azt is, hogy őt azt akarja bemutatni, hogy miközben eljut egy ember A-ból B-be, mennyi izgalmas dolog történik vele. Mint mondta:
„Nagyon dühít a tizenkilencedik század regényhagyománya, ahol egymást követik a kötetek, Proust Az eltűnt idő nyomában, és nem történik az égvilágon semmi!”
Mint állította, a Pusztító című Sylvester Stallone-film ötletét egyik regényéből vették, de akkoriban nem volt ideje és pénze, hogy az USA-ba menjen pereskedni, illetve az Elveszettek című újabb regénye volt teljesen olyan, mint a Lost, amit viszont nem nézett. Sok témában tart előadásokat, és több videóban is beszélt ezekről, itt például a marsi piramisokról:
Életmódja alapján az időt tartja legfontosabbnak, ebből van neki nagyon kevés. Így összegezte időskori napjait:
„Naponta kimegyek a saját kis erdőmbe sétálni, ilyenkor elkísérnek az állatok. Beszívom a szabad levegőt, és jól érzem magamat. Nincs pénzem, mert mind elutazgattam a világban, könyvekre költöttem.”
(Itt található Nemere rajongói oldala. Címlapkép: Vadas Róbert / Wikipedia)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.