Prágában Milos Zeman cseh államfő ellen tüntettek több százan a bársonyos forradalom 25. évfordulóján, azt követelve, hogy mondjon le.

Közben a kommunista rendszert megbuktató „bársonyos forradalom” kezdetének 25. évfordulójára emlékeztek a visegrádi négyek államfői, köztük Áder János köztársasági elnök, illetve Joachim Gauck német államfő is ott volt.

Az 1989. november 17-i diáktüntetés helyszínére, az Albertov térre érkező államfőket több száz Zeman- ellenes tüntető hangos füttykoncerttel fogadta, és piros lapokat felmutatva követelték a cseh elnök lemondását. Az utóbbi időkben azért támadták, mert élő adásban káromkodott, és erősen nyitott keletre. Korábban részegen majdnem ráborult a koronázási ékszerekre, rosszul lett egy csónakban, és egyszer (a hivatalos álláspont szerint), amikor éjjel vécére ment, a kutyája összegyűrte a szőnyeget, Zeman elnök pedig megbotlott benne.

1989. november 17-én Prágában a hivatalosan engedélyezett diáknagygyűlés rendszerellenes tüntetéssé változott, és a rendőrség erővel oszlatta fel. Az események 25. évfordulójára 30 rendezvényre adott ki engedélyt az illetékes városi hivatal, köztük a Zeman elleni tüntetésre – írja az MTI.

Milos Zeman korábban azt mondta az orosz tévének, hogy értelmetlen gazdaságilag támogatni Ukrajnát a polgárháború közepén. Mint mondta:

„Szerintem a legfontosabb, hogy megértsük, Ukrajnában egyszerűen polgárháború van. Nem kell valamilyen vágyalmokat kergetnünk a (Kijevnek szánt) támogatásról, ide értendő Ukrajna gazdasági támogatását, mert polgárháború körülményei között a gazdasági segítség teljesen értelmetlen.”

Szerinte az ukrán válság rendezésében a legelső feladat az „ukrán-ukrán” kiegyezés, és csak utána jöhet a gázmegállapodás és a csődhelyzet elkerülése.

Bírálta az Oroszország elleni uniós szankciókat is, mondván távolról sem ő az egyetlen európai vezető, aki szkeptikus Brüsszel szankciós politikáját illetően. Szerinte a szankciók a „loss-loss” stratégiát követik, amikor mindenki veszít, és senkinek sem származik belőlük semmilyen előnye.

A kérdésre, hogy Prága érez-e nyomásgyakorlást Washington részéről, azt mondta:

„Nemcsak Csehország, hanem Szlovákia, Magyarország, és – úgy tűnik – még Ausztria is”

– mondta Zeman.