• Magyar államkötvények: 14,1 milliárd dollár, az összes államadósság 13,6 százaléka.
• Ukrán államkötvények: 8,8 milliárd dollár, az összes államadósság 10,5 százaléka.
• Maláj államkötvények: 18,5 milliárd dollár, az összes 10,4 százaléka.
• Uruguayi államkötvények: 4,5 milliárd dollár, az összes 14,2 százaléka.
• Dél-Koreai államkötvények: 22,6 milliárd dollár, az összes 5,6 százaléka.

Ilyen dolgokat vásárolt össze a Templeton Global kötvényalap kezelője, Michael Hasenstab a Wall Street Journalban megjelent portréja szerint. Az alap egészen meglepően sok pénzt hozott befektetőinek az utóbbi években a fentiekhez hasonló befektetésekkel: átlagosan 8,8 százalékos hozamot értek el, ami majdnem kétszer jobb, mint a hasonló befektetési alapoknál szokásos.

A cikk felidézi többek között, hogy Hasenstab hogyan vásárolta össze a magyar államkötvényeit 2011 körül, amikor a kormány látványosan kirúgta az IMF-et az országból, és a külföldi befektetők inkább menekülni akartak a magyar államkötvényekből. Ezért jó olcsón jutott hozzájuk, és később hatalmas pénzeket keresett rajtuk.

Orbán és Hasenstab többször is személyesen találkozott, még az előtt, hogy Magyarország bejelentette volna 2011 végén, hogy az IMF-hez fordul.

A WSJ felidézi, hogy Orbán rendszerét többen támadják azzal, hogy barátait hozza gazdaságilag kedvező helyzetbe, és hogy ellehetetleníti a civil szervezeteket és a médiát.

Az alapkezelő egyébként sem válogatós ideológiai és emberi jogi szempontból, többen kritizálták azért is, hogy Janukovics ukrán rezsimjét finanszírozta. Igaz, később az új, nyugatbarát ukrán kormány mellett is kiállt. Az ukrán kötvényein viszont egyelőre elég nagyot bukik Hasenstab, majdnem akkorát, mint amekkorát a magyar kötvényein nyer.

A 41 éves Hasenstab befektetői taktikája abban mutatkozik meg, hogy másoknál valamivel bátrabban vásárol közutálatnak örvendő, alulértékelt eszközöket, és gyakran el is találja, hogy ezek közül melyek azok, amelyek később többet fognak érni. A mostani tőkepiaci helyzetben, amikor a fejlett országokban biztonságos eszközökkel lehetetlen hozamot elérni, többet ér ez a kockázatosabb hozzáállás.

És ki ez az ember? A cikkből annyit tudni meg, hogy gimiben egy évet Kínában élt, aztán onnantól kezdve, hogy 1995-ben leérettségizett, a Franklin Templetonnál kezdett dolgozni (amit egy olyan ember vezet, akit Fehérfejű Sasnak becéznek, és akiről még mangaképregény is készült). Sokat utazik, a jet-lag ellen kocogással védezik. Tárgyalópartnereitől sokat kérdez, ám ritkán beszél arról, hogy ő mit gondol.

Pedig ez nem mindegy.

Ha a Templeton eladná a magyar kötvényeit, akkor itt vér fog folyni

– idézi a WSJ Zsiday Viktor alapkezelőt.