Nagyot nyert a szocialista jelölt a vasárnapi időközi parlamenti választáson Újpesten, a szavazatok több mint 50 százalékával. Itt áprilisban is az MSZP-s jelölt győzött, csakhogy akkoriban 5 százalékponttal verte Kiss Péter (40,67%) a fideszes Hollósi Antalt (35,25%), most viszont 20 százalékpont volt a két nagy rivális, Horváth Imre (50,62%) és Hollósi Antal (30,67%) között a különbség.

Hirtelen ennyit változott a politikai hangulat Újpesten?

A rövid válasz az, hogy nem.

A hosszabb pedig úgy kezdődik, hogy ahogy ábrándulnak ki az emberek a politikából, úgy lesz egyre értékesebb minden egyes szavazat. Ha egészen alaposan megnézzük a számokat, akkor az látszik, hogy egy egészen kicsi, az összes újpesti választó mintegy 3 százalékát érintő elmozdulás okozta ezt a látványos változást.

Számoljunk utána!

A mostani időközire jóval kevesebben mentek el szavazni mint a tavaszi választásra. Csakhogy a szocialista választók közül egy kicsit kevesebben maradtak otthon.

Egészen pontosan Horváth Imre 7792-vel kapott kevesebb szavazatot, mint a tavasszal győztes szintén MSZP-s Kiss Péter. Hollósi Antal viszont 10206-tal kapott kevesebb szavazatot, mint áprilisban (mindkét alkalommal ő volt a fideszes jelölt). Vagyis 2414 fővel több fideszes maradt most el, mint MSZP-s. Esetünkben ez az összes választásra jogosult újpesti 3 százaléka. Ennyitől néz ki a mostani szocialista diadal jóval nagyobbnak, mint tavasszal.

Ez egy régi trend

Magyarországon meglehetősen stabil az, hogy ki hova szavaz. A Fidesznek 2002 óta bő kétmillió választója van, ennél sokkal jobban csak 2010-ben szerepelt. Idén tavasszal 2,16 millió, 2006-ban 2,27 millió, míg 2002-ben 2,3 millió szavazatot kapott a párt.

A 2014-ben kevesebb szavazattal lett meg a kétharmada a Fidesznek, mint ahány szavazattal választást vesztettek 2002-ben és 2006-ban. Ez két dologból adódik: egyrészt a választási rendszer átalakításából, de még ennél is fontosabb, hogy közben eltűnt sok százezer szavazó a baloldalról.

Az idén őszi kormányellenes tüntetések, a kormányt ért botrányok és a vitatott új törvények hatása az újpesti eredmény alapján nem az, hogy az ellenzék erősebb lett, hanem hogy kicsit jobban morzsolódott a fideszes tábor. Ahogy a Fidesz 2014-es nagy győzelme sem arról szólt, hogy mennyire erős a párt, hanem arról, hogy a baloldal sokkal többet forgácsolódott. Évek óta az dönt, ki hogyan képes mozgósítani, vagy a másik oldalról nézve: kinek a szavazói maradnak inkább otthon.

Az a trend látszik, hogy a baloldalt otthagyta egy csomó ember, és ha a Fideszt is elkezdik otthagyni, akkor az dönthet hosszabb távon, hogy az egyre kevesebb megmaradó szavazásra hajlandó mit akar. Erre utalnak a részvételi arányok is: 2002: 70%, 2006: 67,8%, 2010: 64,2%, 2014: 61,2%.

A szavazók fogynak, és senki sem erősödik, így a kedvetlenség lett a királycsináló Magyarországon.