• A Magyar Posta évek óta nagyon szeretne végre olyan automatákat telepíteni az országban, amiknél sorban állás nélkül be lehetne fizetni a számlákat.
• Ehhez majd minden évben új szakmai partnereket találnak.
• 2013-ban például találtak egy nagyon furcsa ukrán céget és annak magyar leányvállalatát, ami egy, a Tűzoltó utca külső részén lévő lakásba van bejegyezve.
• Kötöttek is velük egy több mint 50 milliós szerződést.
• Amit aztán a Posta idén októberben valamiért fel is bontott.
• Most nem nagyon lehet tudni, hogy mi a jóég van, a kis kft-nek tavaly több tízmilliós bevétele volt valahonnan, és állításuk szerint egyetlen magyar ügyfelük a Posta volt. A Magyar Posta mélyen hallgat az ügyről.

A világ több országában is működnek banki kioszkok, amiken keresztül többnyire telefont lehet feltölteni, számlákat befizetni és készpénzt átutalni, de az újabbakon keresztül már a webshopokban vásárolt árukért is fizethetnek azok, akik nem szeretik a neten megadni a bankkártya-adataikat. Ezek az automaták a kilencvenes években majdnem egyszerre tűntek fel az Egyesült Államokban és Oroszországban, majd a szovjet utódállamok többségében. Ahogy az lenni szokott, a nyugati automaták fokozatosan váltak képessé egyre komplexebb szolgáltatások egyre olcsóbb elvégezésére, Oroszországban és Ukrajnában azonban a legtöbb kioszk alig mozdult el az induláskori technológiai színvonalról. Ezek lakattal lezárt fémdobozok maradtak, képernyővel és gombokkal, amikbe bele kell tenni a pénzt, vissza többnyire nem adnak, a fémdoboz üzemeltetője utalja a befizetett összeget a szolgáltatónak.

Oroszországban az ilyen automaták működtetése akár egyetlen mobilszolgáltatónak is megérné, hiszen egy-egy városban is baromi sok ügyfele van, akik fizetik a számláikat. Egy jól működő automatarendszerrel kevesebb kirendeltséget kell működtetniük a számlakibocsátóknak, mégis több ügyféltől be tudják szedni a díjaikat készpénzben és kártyán egyaránt. Sokat fejleszteni nem is feltétlenül kell, bár az utóbbi években Oroszországban és Ukrajnában is megjelentek az amerikaiakhoz hasonlóan komplex automaták.

Magyarországon több cég és az állam is évek óta pörög azon, hogy ezeket a kioszkokat belföldön is elterjesszék.

A Magyar Posta már 2009-ben is kacérkodott a gondolattal, hogy számlabefizető-automatákat telepít az országban, de a dologból nem lett semmi. Aztán volt egy újabb bejelentés 2012-ben, aztán 2014-ben is.

Egyelőre mégis úgy tűnik, hogy a projektből ezúttal sem lesz semmi.

Gyere ide, takarodj

A Magyar Posta egy ukrán hátterű céggel, az ExpressPay Kft-vel kötött szerződést a sárgacsekk-leolvasásra is képes terminálok szállítására, de ezt a megállapodást a Posta októberben felmondta. Hogy pontosan miért mondták fel, és hogy miért épp az ExpressPay-jel állapodtak meg, arra a Magyar Posta többszöri érdeklődésünkre sem volt hajlandó válaszolni.

Ha egy pénzügyi kioszkokat kínáló cég úgy dönt, hogy belép a magyar piacra, rengeteget kell fejlesztenie. Nemcsak a sárgacsekkek leolvasására kell alkalmassá tenni a gépeit, hanem a hamis és jelölt forintbankjegyek felismerésére is. Emellett egyenként meg kell állapodnia a magyar számlakibocsátókkal, amikből nemzetközi összehasonlításban azért eléggé sok van. Ilyen gépeket csak akkor éri meg üzembe állítani, ha minden számlát be lehet fizetni rajtuk keresztül, mert különben nem tudnak versenyezni a Magyar Posta kirendeltségeivel. De a sok megállapodás megkötése meg rengeteg munka.

Az ExpressPaynek ezért jött volna nagyon jól a Magyar Posta partnersége, hiszen ezzel rögtön úgy lépett volna a piacra, hogy minden számlával tud mit kezdeni. A cég ukrán képviselői kérdéseinkre azt mondták, hogy a Magyar Posta kéréseinek megfelelően még arra is képessé tették a gépeiket, hogy vissza tudjanak adni a befizetett összegből, és beépítették azt a funkciót is, amivel a webshopokban levásárolt számlákat lehet kiegyenlíteni a termináloknál.

Szerintük azonban a Magyar Posta kezdetektől furcsán bánt velük, nagyon rövid határidőkkel, néha éjjel kértek azonnali szoftvermódosításokat,

amiknek a cég – állításuk szerint – eleget is tett, mégis őket vádolták késéssel. Az ExpressPay ukrán vezetői szerint az a két automata is jól működött, amiket a Magyar Posta központi fiókjában teszteltek. Azt mondják, összesen 15 automatát szállítottak le a 2013. december 9-én kötött szerződés szerint, és Magyarországon nincs is más ügyfelük, csak a Magyar Posta. Az ExpressPay weboldalán láthatóak is a Magyar Posta arculatával ellátott csekkautomaták, amik elképesztően hasonlítanak az OTP Oroszországban használt csekkautomatáihoz.

Az ExpressPay Hungary Kft-t 2013 januárjában jegyezték be, és az Opten szerint már tavaly 31,35 millió forintnyi nettó bevétele volt. Ha tehát a cég vezetői igazat mondtak azzal, hogy a Magyar Posta volt az egyetlen magyarországi ügyfelük, akkor ennek a pénznek is onnan kellett származnia. A Magyar Posta nem volt hajlandó elárulni, hogy a szerződésbontás ellenére fizetett-e bármekkora összeget az ExpressPay szolgáltatásaiért. Az ExpressPay vezetői szerint fizetett, de hogy mennyit, nem árulták el, csak annyit mondtak, hogy a szerződés szerint jártak el.

Az sem világos, hogy pontosan milyen értékben kötötték meg a csekkautomaták szállításáról szóló szerződést, és hányszor, mikor és miért módosította azt az ExpressPay és a Posta, hiszen az utóbbi honlapján található táblázat, amiben az állami cég szerződéseit sorolják fel, azt írja, hogy van egy szerződés, melynek értéke 53 915 000 forint, és van egy, ami 48,93 millió forintról szól. Azt nincs benne a táblázatban, hogy ezeket mikor kötötték, és mikor módosították utoljára, ahogyan az sem, hogy pontosan miről szólnak. Ha ez két külön szerződés, akkor összesen majdnem 103 millió forintért szerződött a két cég, ha azonban ez egy szerződés, aminek időközben módosították az értékét, akkor vagy az 53,9 vagy a 48,9 millió az irányadó.

De a Posta nem mondja meg, melyik.

A táblázat ide kattintva elérhető, és az október 10-i állapotot tartalmazza (a Posta közlése szerint azóta szerződést bontottak az ExpressPayjel). A pdf sajnos annyira rossz minőségű, hogy nem működik benne a kereső, úgyhogy aki nem akarja végigbogarászni az 1161 sort, annak segítek: az ExpressPay szerződései az 1039. és az 1074. sorban vannak.

Október elején azonban még nem ez a táblázat szerepelt a Magyar Posta honlapján, hanem egy másik, amiben azt írták, hogy 2014. március 11-én és július 17-én is történt valamilyen szerződésmódosítás, és ott mindkét soron az 53,915 milliós összeg szerepelt. Ez a táblázat azóta – a Posta szerint technikai hiba miatt – eltűnt a honlapról. Így nézett ki egyébként:

Választani tudni kell

A Magyar Posta nem mondja meg azt sem, hogy a csekkautomaták beszerzését pályáztatta-e, vagy egyáltalán kért-e hasonló szolgáltatásra árajánlatot más cégektől. A táblázatokból az is látszik, hogy a Posta pilot-projektnek tervezte az együttműködést az ExpressPayjel, tehát ha sikeresnek ítélte volna, akkor közbeszerzési eljárás nélkül hoz helyzetbe hosszú távon egyetlen céget a majdnem 3 millió forintot érő automaták forgalmazására. (Alexander Feldman ügyvezető beszélgetésünkkor nem akarta elárulni, mennyibe kerül egy ilyen automata, annyit mondott, hogy kevesebb, mint 10 ezer euró.)

Hogy mely cégektől lehetett volna árajánlatot kérnie, az viszonylag könnyen kideríthető, hiszen az ilyen automaták működtetéséhez szükség van a Magyar Nemzeti Bank Készpénzlogisztikai Igazgatóságának engedélyére. Az engedély kiadását részletes és alapos MNB-vizsgálat előzi meg, elméletileg csak olyan cég felelhet meg a kívánalmaknak, amelyik átláthatóságáról és technikai szakértelméről előtte meggyőződik a jegybank. Ez az engedély tanúsítja, hogy az automaták gyártói képesek kiszűrni a gépeikbe kerülő hamis és jelölt forintbankjegyeket.

Ilyen engedélye jelenleg Magyarországon az ExpressPayen kívül a világ három legnagyobb ATM-gyártójának, a Dieboldnak, az NCR-nek és a Wincor-Nixdorfnak van. Úgy tudjuk, hogy

a Magyar Posta egyiküket sem kereste meg csekkautomata-vásárlás ügyében.

Ez azért is furcsa, mert a Dieboldnál az ExpressPay által használthoz hasonló pénzbefizetési technológia már 2010 óta rendelkezésre áll, hiszen ekkor a Diebold, az Erste és a Magyar Posta együtt vett részt egy ilyen fejlesztésben. Azóta ez a projekt teljesen elhalt.

A Magyar Posta elzárkózása a többi cégtől azért is rendkívül furcsa, mert a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartása szerint az ExpressPay csak 2014. június 25-én kapta meg az engedélyét, tehát egészen biztosan azután, miután szerződést kötött a Magyar Postával. Tehát még egyszer:

a Magyar Posta egészen biztosan olyan céggel kötött több mint 50 millió forint értékben szerződést, amelyiknek a szerződéskötés pillanatában nem volt engedélye a szerződésben szereplő gépek forgalmazására.

Az ExpressPay kitüntetett szerepe nemcsak a Postánál, hanem az MNB-nél is gyanús. Érthetetlen, hogyan kerülhetett ez a háromfős kft, ami a Budapesten élő Blikyan Armen Tűzoltó utcai lakásába van bejegyezve, a világ három legnagyobb ATM-gyártója közé az MNB listáján.

Alexander Feldman, a kft. ukrajnai címmel rendelkező ügyvezetője beszélgetésünkkor azt mondta, hogy az ExpressPay anyacége Ukrajnában a 10 legnagyobb csekkautomata-kezelő egyike, és hogy nagyjából 15 ezer kioszkot üzemeltetnek országszerte. Ennek az adatnak máshol az interneten nem találni nyomát, sőt az ExpressPay Ukraine kulcsszavakra keresve egészen furcsa oldalak jönnek fel. Itt van például ez, ami azt írja, hogy a cég a pénzügyi kioszkok egyik úttörője Ukrajnában. Ebben a másikban viszont arról ír a szerző, hogy az ExpressPay egy Irena Lisak nevű ukrán-izraeli nő pénzmosodája, aki a szabályozó hatóságokat megvesztegetve tartja távol a versenytársait a piacától. A találatokba az is bezavar, hogy az American Expressnek is van egy ExpressPay nevű kártyás szolgáltatása, de annak nincs nyoma, hogy ennek bármi köze lenne az ukrán céghez.

Az is furcsa, hogy az ukrajnai ExpressPay korábban az MNB-nek is megadott express-pay.eu oldalon jött be, de ez a honlap novemberben több mint egy hétig elérhetetlen volt. Alexander Feldman azt mondta, hogy ez azért van, mert épp magyar szerverre költöztetik a weboldalt, mert bár a Posta visszautasította őket, a Magyarországra szánt automatáik készen vannak és szeretnének itt terjeszkedni. Hétfőn el is indult az express-pay.hu oldal, most már az express-pay.eu-t beírva is ez jön be. Amellett, hogy egy 15 000 pénzügyi kioszkot üzemeltető cégtől szokatlan, hogy napokra eltűnjön a netről, és egy előkészített költöztetés messze nem tart ennyi ideig, a jelenlegi weboldalon sincs túl sok információ az ukrajnai szolgáltatásokról.

A kft képviselői szerint egyelőre elemzik, hogy miért utasította vissza őket végül már a gépek gyártási fázisában a Magyar Posta, és fontolgatják, hogy pereljenek-e. A Magyar Posta hallgat. Ön valószínűleg csupán elkönyveli, hogy megint jó darabig nem lesznek Magyarországon csekkautomaták, én meg gondolkodom azon, hogy ha októberben kilépett a Posta a megállapodásból, egyáltalán miért kötött szerződést 2013 decemberében az ExpressPayjel. Ha Feldman igazat mondott, és tényleg 2013 végén szerződtek, akkor még arról sem lehet szó, hogy a Magyar Posta új menedzsmentje fúrta meg a régi vezetők üzletét, hiszen egy éve már ugyanazok vezették az állami céget, akik most.

Így, a végén látszik az is, hogy a Magyar Posta nagyon rosszul járt az üzlettel, hiszen segített az ExpressPaynek engedélyes, működő automatákat építeni, így pedig a szerződés felbontásával tulajdonképpen

saját magának épített versenytársat.

Ha ugyanis az ExpressPaynek sikerül megegyeznie a számlakibocsátókkal, az automatái gyakorlatilag országszerte hatékony és olcsó ellen-Postákká válnak.