Orbán Viktor karácsonyi köztévés interjújában elárulta, hogy miért nyomaszthatja az Egyesült Államok kormánya a magyart: az orosz – ukrán konfliktus, és az EU és az USA közti szabadkereskedelmi tárgyalások miatt.

A részleteket Rogán Antal frakcióvezető fejtette ki az MTI-nek adott hétfői interjújában: "A nyomásgyakorlás mögött az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény terve áll, amelynek előnyeiről és hátrányairól őszintén kellene beszélni, a megállapodást nem lehet ráerőltetni Közép-Európára. Úgy látszik azonban, hogy az Egyesült Államok nagykövetségei nem akarnak nyílt vitát, ki akarják erőszakolni a megállapodás ratifikálását minden európai államban. A magyar parlamentben, az LMP javaslatára, viszont biztosan lesz vitanap februárban az egyezményről."

Vagyis egy LMP kezdeményezte parlamenti vitanap erősen benne lehet abban, hogy korruptnak neveznek és kitiltanak a magyar kormányhoz kötődő embereket az amerikaiak?

Még mielőtt megvizsgálnánk ennek az állításnak a valóságalapját, repüljünk vissza az időben 11 hónappal ezelőttig. 2014 január 31-én Orbán Viktor egy budapesti konferencián ezt mondta erről az egyezségről:

"A negyedik pontja az új európai stratégiának az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás lehet. Ez egy nehéz és bonyolult folyamat. A nemzeti érdekeknek a beazonosítása és megvédése fontos. Mégis, minden óvatosság mellett is azt kell mondanom, hogyha az Európai Unió nem lesz képes arra, hogy az Egyesült Államokkal minél hamarabb befektetési és kereskedelmi partnerségi megállapodást kössön, akkor aligha tudjuk a ma meglévő pozícióinkat a világgazdaságban fönntartani. Úgyhogy mi, magyarok konstruktív és hatékony tárgyalásokat szeretnénk látni az Egyesült Államok és az Európai Unió között."

Nem úgy tűnt akkoriban, hogy éppen Magyarország lenne a kerékkötője ennek az alkunak. De még szeptember 24-én sem tűnt úgy, amikor Tállai András fideszes államtitkár így méltatta a megállapodást a parlamentben:

"Magyar részről mindvégig támogattuk, hogy a fejlett világ két nagy gazdasági pólusa között mihamarabb meginduljanak a szabadkereskedelmi tárgyalások. Egy ilyen egyezmény a nyitott, exportorientált magyar gazdaság számára közvetlenül is és közvetetten is jelentős előnyökkel járhat."

A kitiltásokról alig két héttel ezután szólt André Goodfriend a magyar külügynek. Mi történhetett?

Tállai hazudozott és erre rájöttek Washingtonban?

De mi ez az egész?

Az USA és az EU közti szabadkereskedelmi egyezményről 2013 óta mennek a tárgyalások, és a kezdeményező az EU volt, azon belül is az Európai Bizottság, a tagállamok közül pedig leginkább Nagy-Britannia, és erős támogatója volt az ötletnek a német kormány is. (Már itt sántít Rogán érvelése, aki szerint az USA erőlteti a megállapodást.) Az egyezményt úgy szokták rövidíteni, hogy TTIP, jelentése Transatlantic Trade and Investment Partnership, vagyis transzatlatni kereskedelmi és befektetési együttműködés.

A lényege az volna, hogy egy Alaszkától Finnországig, Ciprustól Hawaiig terjedő szabadkereskedelmi övezet jöjjön létre. Megszűnnének a vámok és a külön engedélyeztetési eljárások. Ha Magyarországon vagy Nebraskában egy termék kereskedelmét engedélyezik, akkor azt el lehetne adni az övezet bármelyik pontján, minden bürokratikus vagy illetékfizetési fakszni nélkül.

Magyarország eddig legpuhább tagállamok közé tartozott

Elég sok ellenkezés van ezzel szemben Európában, bár pont Magyarországon nem indult mozgalom ebben az ügyben. Van viszont a francia kormánynak olyan tagja, aki már keményen nekiment a készülő alkunak, Németországban pedig baloldali szervezetek már egymillió aláírást gyűjtöttek ellene. Koppenhágától Brüsszelig számos nyugati nagyvárosban voltak nagy tiltakozó tüntetések is az idén. Ehhez képest itthon eddig csak az LMP kritizálta a megállapodást, ám a kormány e vitákban a megállapodás mellett állt ki.

Ahol vitáznak, ott ezek a bajok

Európában az egyik legvitatottabb része a megállapodásnak az élelmiszerek szabadkereskedelme: az USA-ban általában sokkal lazábbak a környezetvédelmi és egészségügyi szabályok. Például a háziállatok több hormont kaphatnak, a csirkehúst klórral fertőtleníthetik és génmanipulált növényeket termeszthetnek. Az európai ellenlábasok attól tartanak, hogy ezek a termékek majd elárasztják Európát, ahol ezzel megszűnnek az ízek, a gazdáknak pedig felkopik az álluk.

A vita másik nagyon kemény része a befektetésvédelmi vonal, ezt húznák ki például újabban a franciák. A TTIP ugyanis lehetőséget adna arra, hogy a vállalatok bepereljék a kormányokat, ha adminisztratív eszközökkel akadályoznák az üzletüket. Az európai baloldal attól tart, hogy ezzel a kormányok elvesztenék a jogukat az államosításra, vagy bizonyos közszolgáltatások (például egészségügy) állami kézben tartására.

Az USA-ban is vannak aggodalmak. Az infrastruktúrában érdekelt nagy cégek attól félnek, hogy a kormány esetleg európai vállalatokkal szerződik majd. A bankok is aggódnak, mert az európai felügyelet szigorúbb, és nem akarnak harmonizációt ezen a területen.

Ez most nincs a Top 10 Amerikai Probléma listáján

Számos vita és nyitott kérdés van tehát, és egyáltalán nem úgy néz ki, hogy ebből igazán gyors megállapodás lehet. Egy magas rangú magyar kormánytisztviselő idén januárban például úgy tippelte, hogy még tíz évig eltarthat, mire ebből tényleg aláírt egyezmény lesz.

Elvben 2015 végére akartak a brüsszeli és washingtoni delegációk megegyezni. Mostanában viszont egyre több olyan nyilatkozatot adtak, hogy inkább 2016 a reális. És utána még a megállapodást jóvá kell hagynia az Európai Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, mind a 28 európai tagállam parlamentjének, és az amerikai törvényhozás mindkét házának. Ráadásul 2016-ban elnökválasztás lesz az USA-ban, és az amerikaiak szerint ilyen horderejű döntést Obama már nem fog kampányévben aláírni. Főleg mert a republikánusokat sokkal jobban izgatja az egész téma.

Minden jel szerint 2017 – 2018 körül lehet Magyarország abban a helyzetben, hogy mégvétózzon egy ilyen döntést. Addig pedig ha Amerika tényleg nyomást akarna gyakorolni (eddig semmi sem utal arra, hogy ez annyira fontos lenne Washingtonnak) akkor a francia kormányt lenne érdemes szívatniuk első körben, vagy a németországi zöldeket.

Teljesen életszerűtlen, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás erőltetése miatt a magyar kormányra ilyen kemény nyomást gyakoroljon az USA. Ez inkább terelésnek tűnik Orbán Viktor és Rogán Antal részéről.