A francia író a Welt am Sonntag német hetilapnak adott interjút, ebben azt mondta: szerinte meglehetősen valószínű, hogy a szélsőjobboldali Marine Le Pen 2022-re államfő lehet, de ez akár már 2017-ben is elképzelhető – írja az MTI.

A szexről, erőszakról, depresszióról, szektákról és a sötét közeljövőről író, iszlámellenes kijelentéseiről is ismert Houellebecq-nek január 7-én jelenik meg az új könyve, a Behódolás (Soumission), ami – mint az Elemi részecskék óta minden új könyve – már a megjelenés előtt botrányt keltett Franciaországban, mert arról szól, hogy a közeljövőben egy radikális muszlim politikus lesz a francia elnök. A könyv egyébként már kikerült a netre is.

A Libération baloldali francia napilap főszerkesztője szerint a szerző által felvázolt politikai fikció a szélsőjobboldali Nemzeti Front (Le Pen pártja) elképzeléseit magasztalja. Alain Finkielkraut francia konzervatív filozófus szerint viszont Houellebecq „nyitott szemmel néz körbe, és nem hagyja magát a politikai korrektségtől megfélemlíteni”. (2002-ben gyűlöletbeszédért bíróság elé állították, amiért az iszlámot a leghülyébb vallásnak nevezte, de a szólásszabadságra hivatkozva felmentették.)

Az író a mai interjúban azt mondta: nem valószínű, hogy bekövetkezik, amiről a könyvében írt, és ennek egyik oka szerinte elsősorban az, hogy „a muszlimoknak először is egymás között kellene megegyezniük”. Szerinte Franciaországban a muszlim választók most „lehetetlen helyzetben vannak”, hiszen senki nem képviseli az érdekeiket. Houellebecq szerint nyomós érvek szólnak egy iszlamista párt létrehozása mellett.

A magát inkább agnosztikusnak, mint ateistának valló Houellebecq szerint manapság valós igény mutatkozik Istenre, és a vallás visszatérése nem csak reklámszlogen, hanem egy olyan valóság, ami egyre nagyobb sebességgel éri utol a 21. századi embert.

Michel Houellebecq (született: Michel Thomas) elnyerte Franciaország legrangosabb irodalmi elismerését, a Goncourt-díjat a legutóbbi, A térkép és a táj című, magához képest visszafogott regényéért (ez az, amiben saját magát is szerepelteti, majd leírja, hogy brutális kegyetlenséggel megölik). Magyarul még az Elemi részecskék, a Lanzarote, A csúcson, az Egy sziget lehetősége olvasható. Élt Írországban és Spanyolországban is. Két éve járt Magyarországon is.

Ősszel néhány magyar mozi is bemutatta a mérsékelten vicces Michel Houellebecq elrablása című filmet, aminek ő volt a főszereplője.