A Huffington Post miniportrékat közölt a Charlie Hebdo nevű francia hetilap szerkesztősége elleni terrorcselekmény néhány áldozatáról, köztük Charbról, Caburől, Tignous-ról és Georges Wolinskiról, a lap négy leghíresebb munkatársáról. Róluk:

Charb - Stephane Charbonnier

Stephane Charbonnier 47 éves volt. Ő volt a Charlie Hebdo kiadója, 2009-től vezette a hetilapot, de közben dolgozott egy tévéműsornak és egy másik újságnak is.

Leghíresebb alkotása Maurice és Patapon, egy kutya-macska páros, akik kalandjain keresztül általában politikai témákat dolgozott fel, és sokszor volt pornográfia is ezekben a képekben. Ez, az Izraelt kritizáló kép is Charb munkája:

(„Na, még mindig elismered Palesztinát?”)

A Charlie Hebdo minden héten megjelenő, Charb által szerkesztett rovatának az volt a címe, hogy Charb nem szereti az embereket.

2013-ban a lap kiadott egy Mohamed élete című könyvet, ami képregényben dolgozta fel a próféta életét. Charb szerint a könyv megfelelő kutatással alátámasztott nevelő munka, és egy francia-tunéziai szociológus kutatásainak eredményein alapul.

„Ez egy, az iszlám által elfogadott életrajz, hiszen muszlimok szerkesztették. Mielőtt nevetünk egy figurán, jobb megismerni. Jézusról is olyan sokat tudunk, de Mohamedről meg semmit.”

- mondta a könyvtől.

A Le Mondnak 2012-ben adott interjújában azt mondta, hogy addig fogja gúnyolni az iszlámot, ameddig nem lesz az iszlám gúnyolása annyira elfogadott, mint a katolicizmusé. Ezen kívül nem tartotta magát aktivistának, azt mondta:

„A ceruza nem fegyver, csak egy önkifejezési eszköz.”

Meg azt is, hogy

„Mohamed számomra nem szent. Nem hibáztatom a muszlimokat amiért nem nevetnek a karikatúráinkon, de én francia jog uralma alatt élek, nem a Korán jogának uralma alatt.”

Charb rajta volt az al-Kaida halállistáján is, de ennek ellenére is következetesen védte „az istenkáromláshoz való jogát”. Ezt így indokolta:

„Inkább állva halok meg, mint hogy térdelve éljek.”

Cabu - Jean Cabut

Jean Cabut 76 éves volt, ő volt a lap vezető rajzolója. A baloldali beállítottságú karikaturista legjelentősebb figurája A Nagy Duduche, aki egy lusta, szőke iskolás, kerek szemüveggel. A karaktert Cabu részben magáról mintázta. A Nagy Duduche először 1960-ban tűnt fel egy francia újságban, azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal visszatérő figura volt, Cabu 2012-ben egy róla szóló könyvet is kiadott.

Ez a címlap az ő munkája:

 

Georges Wolinski

Georges Wolinski rajzolóként dolgozott a lapnál, 80 éves volt. A zsidó származású művész Tunéziában született, itt gyilkolták meg az apját is, a család pedig ezután költözött Franciaországba.

2007-ben egy francia ügyvéddel közös képregényt adtak ki Köszönjük, Hanuka Harry címmel, amiben a Hanuka Harry nevű főhős a klímaváltozás, és hasonló természeti kihívások ellen harcol. Wolinskitől azt a mondást idézi a Huffington Post, hogy

„Szerencsére, a világ gonosz hely. Ez azért jó, mert egy jó világban nem viselném el, hogy rossz legyek.”

Tignous - Bernard Velhac

Bernard Velhac rajzoló, 58 éves volt. Tagja volt Kofi Annan ENSZ-főtitkár 2006-ban indított Cartooning for Peace (nagyon nagyjából: Rajzolók a békéért) nevű kezdeményezésének, aminek az volt a lényege, hogy a résztvevők rajzaikon keresztül világszerte a toleranciát hirdessék. 1980 óta alkotott, több mint 10 könyvet adott már ki.