A MIÉP a hétvégén tartotta 19. országos tisztújító kongresszusát, ahol összegyűlt egy maroknyi, egészen pontosan 43 végletekig hűséges radikális, hogy újraválassza Fenyvessy Zoltán elnököt, aki egyedül indult a székért, amiben 1993-tól 2012-es haláláig az ikonikus Csurka István ült.
A sajtó részéről egyedül a 444 jelent meg az eseményen, amit a Villányi úti Konferenciaközpont 420-as termében tartottak, de sajnos a vita érdemi részéről kiküldtek minket. Csak az esemény bevezetőjén és a szünetben forgathattunk. De akkor viszont megnyíltak az egykori parlamenti párt utolsó vitézei, és a kamerának is őszintén leírták pártjuk nehéz helyzetét. Nézzék meg!
A folyosóra, ahol várakoztunk a kiváló hangosításnak köszönhetően az alábbi fontos felvetések és stratégiai elemek szivárogtak ki:
Felmerült, hogy nevet változtasson a párt. Így talán a korábbi vezetés alatt felhalmozott tartozásoktól meg lehetne szabadulni. Nem támogatták az ötletet. Valaki megjegyezte, hogy az ésszerűség a későbbiekben még ráviheti őket.
Az elmúlt két év kitűzött célja, hogy a párt megálljon a lejtőn. Félsiker.
A politikai helyzetet elemezve a párt vezetői arra jutottak, hogy a liberalizmus szellemi fogságban tartja a világot. Egy szűk érdekcsoport, nevezhetjük világhatalomnak, le akarja váltani a Fideszt. Pedig a Fidesz mindent megtett, hogy megfeleljen a titokzatos érdekcsoportnak. Tartotta a hiánycélt, mindenáron fizetni akarja az államadósságot, de a világhatalomnak mégsem felel meg. Hiába mondogatják, hogy nem leszünk gyarmat, már régen azok vagyunk. Közben óriási pénzek érkeztek liberális pártocskákhoz, álcivil szervezetekhez, a kormány megdöntésére. A Jobbik is a gépezet része. Engedéllyel született, és most jól befolyásolható
A MIÉP elnökének újabb két évre Fenyvessy Zoltánt választották meg a küldöttek.
(A kamera mögött Botos Tamás állt.)
A különböző titkosszolgálati ügyeket a miniszterelnök országjárásán egyre kevésbé tudják átlátni, de ez nem ingatja meg a híveket.
A Fidesz szóvivőjénél arról érdeklődtünk, hogyan értelmezi Gundalf és Henry történetét és a titkosszolgálat szerepét.
„Nem kért tőlem semmit semmilyen oligarcha” – mondta a 444-nek a külügyminiszter, miután megjelentek újabb részletek a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott beszélgetéséből.
A nyilvánosság elé áll Hrabóczki Dániel, akit Gundalf néven ismert meg az ország nyilvánossága a titkosszolgálati botrányban. A 444-nek elmondta: az Alkotmányvédelmi Hivatalban tett meghallgatáson valótlanságokat állított. Úgy érezte, hogy a Tisza összeukránozása a cél, ezért „kezébe vette az irányítást”.
Két héttel a választások előtt tovább fogy Orbán lendülete – és még mindig nem szállt fel a fekete hattyú. Mennyit ér meg Moszkvának, hogy maradjon a kormány? Rácz Andrást kérdezzük élőben.