Seszták Miklós a MET-ről: Jól van ez így

gazdaság
2015 január 20., 16:42
  • A MET nevű svájci cég az utóbbi években rengeteget keresett az államnak köszönhetően a földgázon, erről itt írtunk részletesen.
  • Tóth Bertalan szocialista képviselő még január elején írt kérdéseket ezzel kapcsolatban Seszták Miklós miniszternek.
  • A miniszter most válaszolt, és úgy tűnik, hogy semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy az állami villamosművek a MET gázát hozza be az országba, és átengedi neki a hatalmas hasznot.

Tóth Bertalan szocialista képviselő a MET és az MVM közti gázüzletről tett fel kérdéseket Seszták Miklós fejlesztési miniszternek. Mostanra kikerültek a válaszok a parlament oldalára. A MET elképesztően jövedelmező, állami segítséggel szerzett üzletéről itt írtunk részletesen.

Tóth első kérdése ez volt:

  • Miért nem hasznosította önállóan az MVMP a HAG vezeték kapacitásait, és így miért nem az állami tulajdonú MVMP tett szert évente több tízmilliárd forintos haszonra az ausztriai irányú földgáz behozatali lehetőségén (hiszen a kormányzati cél feltehetően erre irányult)?

A kérdés arra utal, hogy az állam sajátos szolgáltatást nyújt a svájci központtal működő MET-nek: a MET az Oroszországból közvetlenül érkező gáznál olcsóbb gázt hoz nyugat felől a magyar határig. Az állami MVM gázkereskedője (MVMP) egy évről – évre meghosszabbított rendeletnek köszönhetően évente 2,9 milliárd köbméter gázt hozhat át az osztrák határon, anélkül, hogy a vezetékért fizetnie kellene. Az MVMP ezzel élve áthozza a MET gázát a határon, majd a magyar oldalon újra eladja a MET-nek az egészet. Így a MET fölözi le a hasznot, az állami cég pedig csak kiszolgálja.

Seszták miniszter válasza erre a következő:

Az MVM Partner Zrt. (MVMP) a földgáz biztonsági készlet mértékéről, értékesítéséről és visszapótlásáról szóló 13/2011. (IV. 7.) NFM rendeletben (Fbkr.) előírt kötelezettségeinek eleget tett. Ennek köszönhetően a jogalkotói cél – az érintett felhasználók ellátásbiztonságának garantálása – megvalósult.

Itt Seszták arra utal, hogy az MVMP azért férhet hozzá ingyen az osztrák határon átjövő csőhöz, mert még 2011-ben a rezsicsökkentés érdekében 585 millió köbméter gázt kivett a tartalékból, és ezt kellene pótolnia. (Igaz, a kivett mennyiség bő hússzorosára kapott ingyenes használati jogot a vezetéken eddig.) Seszták arra nem válaszolt, hogy miért a MET kereshetett ezen sokat az állam helyett, csak azt mondja, hogy a gázt kivették és pótolták. Korábban Seszták elődje, Németh Lászlóné is ezzel érvelt: a rendeletet mindenki végrehajtotta, nincs semmi látnivaló.

Tóth következő kérdése így hangzik:

  • Miért engedi át az állami MVM egyik földgázkereskedője még mindig а HAG vezetékhez történő, számára jogszabállyal biztosított hozzáférési jogot a MET-csoport tagjainak?

Itt a kérdés hasonlít az előzőhöz, csak konkrétabb. Miért a svájci MET keres azon, amin a magyar állami MVM is kereshetne?

Seszták valószínűleg erre reagált ezekkel a mondatokkal:

Az MVMP a földgázkészletből a felhasználók által le nem kötött földgázmennyiségekkel, kapacitásokkal szabadon rendelkezett, azokat saját üzleti döntése alapján más földgázkereskedők részére értékesítette.

A kérdés az volt, hogy miért vont be magánszereplőt az állami cég, a válasz pedig az, hogy „saját üzleti döntése alapján”. Sokkal közelebb nem kerültünk a megoldáshoz. Miért üzlet az államnak, hogy 2 forint 50 fillérért behozza a gáz köbméterét, miközben a behozott gáz köbmétere 32 forinttal olcsóbb, mint ami a magyar piacon van? Mert a háttérben ez a konstrukció érvényesül.

Nézzük a harmadik kérdést:

  • Miért nem kívánja módosítani az Fbkr-t annak érdekében, hogy a másodlagos kapacitásértékesítési jogot az Fbkr. végrehajtása során a kapacitások lekötésére jogszabály alapján jogosult MVM-es kereskedő ne játszhassa át tetszése szerint valamely ismeretlen és offshore tulajdonosi háttérrel is rendelkező cégnek?

Az Fbkr. az a rendelet, amelynek alapján az MVM ingyen fér hozzá a határon lévő csőhöz. A kérdés lényege az, hogy miért nem tiltja meg az állam, hogy az MVM tízmilliárdos haszonhoz segítsen offshore-cégeket.

Seszták válasza:

Az Fbkr.-ben javasolt módosításokat nem tartom indokoltnak. (Majd később még egy bekezdésben fejtegeti, hogy milyen EU-s előírásoknak kell megfelelni, és ezek miatt mégiscsak felülvizsgálják a rendeletet.)

Majd hozzáteszi a miniszter még ezt is, bár ennek értelme nem világos számomra: "Tekintettel arra, hogy az MVMP a MET Magyarország Zrt.-vel (MET Zrt.) kötött megállapodásának megkötésekor – a földgáz ágazati jogszabályokat szigorúan betartva – önállóan jár el, ezért közvetlen üzleti kapcsolat az említett cégek tulajdonosai között áll fenn." Arra utal talán, hogy a felelősség nem a kormányé, hanem az MVM-é, csakhogy az MVM a kormány cége, és éppen idén nyáron rendelte el Seszták miniszter, hogy ott az ő ellenjegyzése nélkül semmiről se döntsenek. Úgy tudjuk, hogy még a dísznövények beszerzésével is meg kellett várni idén nyáron a miniszteri ellenjegyzést.

És végül a negyedik kérdés:

  • Ön ismeri-e a MET Magyarország Zrt. tényleges tulajdonosait?

És a válasz:

"A MET Magyarország Zrt. tulajdonosi szerkezete a MET Zrt. honlapján és a cégjegyzékben megismerhető."

A honlapról és a cégjegyzékből annyi tudható, hogy a MET Magyarország Zrt. a svájci MET Holdingé.

lufi-gaz-met-tulszerk-760x427

A MET Holding 40 százaléka a Mol tulajdonában van. 10 százalék egy svájci cégé, 40 százalék pedig egy WISD nevű ciprusi holdingé. Utóbbi 4 cég tulajdona, amelyek közül egy a Brit Virgin-szigetekre, kettő Ciprusra, egy pedig Svájcba van bejegyezve. Az Átlátszó kutatásai szerint a WISD-ben lévő cégek közül az egyik Garancsi Istvánhoz köthető, aki a Videoton focicsapatnak is a tulajdonosa, és Orbán Viktor bizalmasa.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.