A letelepedési kötvény óriási üzlet. Jól jár vele a vásárló, hiszen befizet 250 ezer eurót (kb. 77,5 millió forintot), és magyar vízumot kap, fél évvel később pedig letelepedési engedélyt is, amivel szabadon utazgathat az EU-ban. Jól jár vele az a hét közvetítő cég is, ami árulja a kötvényeket, hiszen míg ők 250 ezer eurót kérhetnek a vevőktől a kötvényekért, ők maguk az államtól 221 ezer eurós diszkontáron veszik azokat, ezen kívül kezelési költséget is felszámolnak. Hogy a kezelési költség mennyi, azt szabadon eldönthetik, hiszen a kötvényeket árusító 7 cég között felosztották a világ országait, így nincs közöttük semmilyen versenyhelyzet. Az Index ezzel foglalkozó cikke szerint ez a kezelési költség átlagosan 45 ezer euró ügyenként. Ráadásul a kötvények lejártakor nem a közvetítő cég fizet vissza 250 ezer eurót és a hozamot a vevőnek, hanem az állam.

Mivel eddig 2213 darab kötvényt sikerült eladni az egészen a közvetítő cégek 2213 x 45 ezer eurót (kezelési költség) és 2213 x 29 ezer eurót (ez a diszkontnyereség) kerestek.

Ez forintban 51 milliárd forint.

Ez kötvényvásárlónként 23 millió forint.

Van azonban egy szereplő, amelyik jelenleg semmit nem keres ezen az egészen, sőt veszít rajta:

a magyar állam.

A jelenlegi kamatszintek mellett ugyanis a piacról is kedvezőbb körülményekkel tudna Magyarország 5 éves lejáratú forrásokat szerezni, mint ahogyan a letelepedési kötvényből.

Az Index cikke végigköveti azt is, hogy az ügyleten igazán nyerészkedő közvetítőcégek közül a legjövedelmezőbbet Rogán Antal javasolta, és az általa vezetett Gazdasági Bizottság jóváhagyása kellett a másik hat cégnek is ahhoz, hogy kötvényeket árulhassanak. Ezen kívül a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos minden fontosabb kérdésben Rogán biztossága döntött.

A bizottsági ülések jegyzőkönyveiből is került, hogy végig Rogán volt az, aki védte a rendszert és a közvetítő cégeket a kritikáktól. A legjobban jövedelmező, Kínában árusító céget pedig épp Rogán ajánlotta, azt mondta, hogy a tulajdonosok

„komoly emberek”

„jegyzett üzletemberek”

és

„életrajzuk impozáns”

Így Rogánt

„nagyon megnyugtatták a nevek”

mikor ellenőrizte a tulajdonosokat.

Az egyik név ebben a kínai cégben az a Boros Attila, aki a Hajdú-Bét vezérigazgatója volt 2000-től annak 2004-es csődjééig. (Index)