• Az utóbbi időben tényleg  s-z-u-p-e-r-j-ó  m-a-k-r-o-a-d-a-t-a-i-n-k  voltak, mondhatja végre büszkén a kormány.
• De ez valójában csak egyszeri tényezők hatása (EU-pénzek, növekedési hitelprogram, autógyárak), mondják a savanyú elemzők.
• De mi az igazság?

Az igazság az, hogy annyira bénán szerepelt a magyar gazdaság az utóbbi években, hogy elég nagy lyuk keletkezett a lehetséges növekedés és a valós teljesítmény között, méretes lett a kibocsátási rés. Ne felejtsük el, hogy 2011 utolsó negyedéve és 2012 második negyedéve között, tehát mindössze fél év alatt 1,9 százalékot zuhant a magyar GDP, ahelyett, hogy növekedett volna. Ez a rés most viszonylag gyorsan zárulni kezdett, ami miatt átmenetileg gyorsabban bővül az ország, mint amire valójában képes lenne.

És tényleg, az éves (3,4 százalék) növekedés szempontjából mi voltunk az élen az egész EU-ban ebben a három hónapban, és a 0,9 százalékos negyedéves növekedésünknél is csak Észtország nőtt picit jobban. De továbbra is fontos dolog, hogy a növekedés egy változás, nem teljesítmény.

Ha 2008 elejétől nézzük, akkor így néz ki a reál (tehát infláció nélkül számolt) GDP változása Magyarországon, a régió néhány országában és az EU, illetve az eurózóna egészében:

Az látszik belőle, hogy Magyarország hatalmas alulteljesítő volt, 2013 eleje óta viszont egész gyorsan zárkózott vissza arra a növekedési pályára, amiről még 2006-2007 körül letért. De a lengyel és a szlovák GDP-bővülés egészen elérhetetlen távolságban van még most is.

Ha 2010 első negyedévre tesszük át az összehasonlítás alapját, akkor már valamivel jobban jön ki az Orbán-kormány:

Ezen az időtávon ugyanis már az európai átlagok, és csehek felett bővült a magyar GDP.

CSAKHOGY!

Csakhogy a forint közben elég sokat gyengült, nem kis részben a kormány tevékenysége miatt. Ezért ha egymással valóban összemérhető módon, euróban (vagy PPS-ben) nézzük az egy főre jutó GDP-t, vagy inkább a medián jövedelmeket, akkor továbbra is leszakadóban vagyunk.

És az alapvető problémák továbbra is ott maradnak. Ha sikerül is lassan bezárni a kibocsátási rést, akkor vajon hogyan fog a magyar gazdaság annál az évi 1-1,5 százaléknál gyorsabban növekedni, amire a legtöbb közgazdász szerint az ország jó esetben képes?

(grafikonok: tbg)