„Magyarország a bizonyíték rá, hogy erősebb EU-s fellépésre van szükség a jogok védelmére az EU határain belül” – állapította meg legfrissebb, február 18-án publikált ötoldalas jelentésében a nemzetközi jogvédőcsoport, a Human Rights Watch (HRW). Megállapításaik szerint

„Brüsszel lényegében semmit sem kezdett a problémás magyar törvényekkel és gyakorlattal azóta, hogy 2014 márciusában megalkotta a jogállamiság védelmére vonatkozó szabályait” – írják.

Pedig a HRW a Balkánért és Kelet-Európáért felelős kutatója, Lydia Gall szerint az EU-nak „fel kéne lépnie saját értékeiért és a magyar állampolgárok jogainak védelmében”.

A HRW szerint három alapvető probléma van:

• az alkotmánybíróság jogainak szűkítése;
• a sajtószabadság korlátozása;
• a nők, fogyatékkal élők, hajléktalanok és egyes vallási csoportok jogainak korlátozása.

A HRW szerint a magyarországi jogrend helyreállításához az alábbiakra van szükség:

• fel kell függeszteni a civil szektor elleni kormányzati kampányt;
• helyre kell állítani az alkotmánybíróság jogköreit;
• a Velencei Bizottság ajánlásainak betartásával garantálni kell a bíróságok függetlenségét;
• meg kell teremteni a többpárti médiafelügyeletet;
• vissza kell vonni a hajléktalanságot kriminalizáló jogszabályokat;
• garantálni kell a vallási csoportok egyenjogúságát és azt, hogy az egyházak támogatásáról független szervezet döntsön, ami ellen a bíróságnál lehessen fellebbezni;
• fogyatékától függetlenül mindenkinek biztosítani kell a szavazati jogot;
• konkrét lépéseket kell tenni a romák jogainak védelmében, kormányzati szinten kell elítélni az antiszemitizmust és a cigányellenességet;
• garantálni kell a családon belüli erőszak áldozatainak védelmét a 2013-ban elfogadott jogszabályok szerint.

Gall szerint nincs olyan EU-tagállam, ahol ne lehetne javítani az emberi jogi helyzeten, de „Magyarország kormánya látszólag szándékosan ássa alá a jogvédelmet, ezért életbevágóan fontos, hogy Brüsszel fellépjen az ügyben”. (Via HRW)