Az országgyűlés alelnöke a Lityeraturnaja Gazeta című orosz hetilap legfrissebb számában jelentette meg írását. Ebben elmélkedik arról, hogy Oroszország a maga több évszázados kultúrájával akkor is Európa része, ha léteznek olyan érdekek a nyugati politika egy részében, amelyek igyekeznek ezt a tényt kiiktatni az európai tudatból. 

A politikus, aki az Interparlamentáris Unió Magyar-Orosz Baráti Tagozatának vezetője, valamint a Tolsztoj Társaság tiszteletbeli elnöke is, úgy vélte,

hogy a magyar-orosz kapcsolatok az utóbbi időben - nem csak állami szinten - elsősorban annak köszönhetően javultak érzékelhetően, hogy a szovjet rendszer rossz emlékei lassan elhalványodnak a köztudatban is.

A fideszes politikus szerint az Európai Unió, illetve Magyarország uniós tagsága nem lehet akadály a kapcsolatok fejlődésében. Szerinte a nyugat- európai társadalmaknak, illetve politikusaiknak is meg kell érteniük, hogy Oroszország nélkül - és főleg vele szemben - Európa csak veszteségeket szenvedhet el. Különös tekintettel arra, hogy az eurázsiai térség hatalmas lehetőségeket kínál. Magyarország a kapcsolatok építésében úttörő szerepre vállalkozott.

Vlagyimir Putyin orosz államfő és Orbán Viktor "pragmatikus budapesti találkozója" megerősítette, hogy a magyar miniszterelnök "nem hintapolitikát folytat a nyugati szövetségi rendszer tagjaként, hanem a reálpolitika elveit követi, anélkül, hogy figyelmen kívül hagyná a NATO vagy az EU értékeit és érdekeit". Szerinte a hosszú távú gázszerződés lejárta, a magyar és a regionális energiabiztonság, valamint a gazdasági kapcsolatok erősítése a feszült világpolitikai helyzet ellenére sem engedte a magyar kormányzatnak, hogy halogassa az orosz államfővel való találkozót.

A parlamenti alelnök úgy vélte, hogy a magyar külpolitika ezzel együtt sem tekinthető "különutasnak". A kormányfő nyugati szövetségi rendszer melletti elkötelezettségét mutatja a többi között az, hogy a szomszédságunkban élő kárpátaljai magyar közösség és az egyoldalú orosz energiafüggőség miatt meglévő különleges magyar érdekek figyelembevételén túl egyértelműen kiállt az ukrán helyzet stabilizálását szolgáló minszki megállapodás és a tűzszünet mellett.

Az Oroszország elleni uniós szankciókról Lezsák Sándor kifejtette:

"Aki ismeri a történelmet, az tudja, hogy eddig soha sem sikerült még két vállra fektetni Oroszországot sem katonai, sem gazdasági eszközökkel, de ez a józan ésszel gondolkodók számára nem is lehet európai cél".

Úgy vélte, hogy a szankciók egyik alapvető oka a kisebbségek jogainak és érdekeinek védelmével kapcsolatos kérdések megoldatlansága az Európai Unió országaiban.

Lezsák Sándor kitért arra is, hogy a Szovjetunió a második világháborút hetven évvel ezelőtt szövetségeseivel együtt győztesként zárta, ugyanakkor "Magyarország a vesztes oldalon, akarata ellenére, Trianon óta kényszerpályán mozog hódító hatalmak között". A parlament alelnöke ezzel kapcsolatban arra intett: "Nem tekinthetünk pontosan ugyanúgy a világháborús eseményekre és mindarra, ami utána következett, ám abban egyek lehetünk, hogy tisztelettel viseltetünk egymás halottai iránt. Abban is, hogy az elmúlt évszázadok történéseit mindkét oldalon igyekszünk a kellő tárgyilagossággal feltárni és elemezni". (MTI)