• A Fidesz csütörtökön újabb 15 évet hozzácsapott a paksi projekt szerződéseinek általános titkosításához, ez eredeti javaslatban szereplő 15 évet 30 évre emelnénk.
• Ez azt jelenti, hogy talán csak az unokáink tudják majd megismerni a paksi atomerőműbővítés szerződéseit, valódi árait, egyebeket.
• A javaslatról pénteken vitáztak az illetékes  tövényalkotási bizottságban, erről tudósítottunk.
• A kormánytöbbség az ellenzéki javaslatokat leszavazta, marad a harminc év.
• Hazaárulás, lopás, korrupció - az ellenzékiek nem fukarkodtak a nagy szavakkal.

---

A Parlament honlapján lehet élőben követni, ahogy a kormámypárti frakció legújabb ötletét, a paksi szerződések harminc évre történő titkosítását tárgyalják.

Korábban arról írtunk, hogy a paksi bővítés szerződéseinek a körét múlt héten minősítették (kivették az infotörvény hatálya alól), és tíz évről 15 évre titkosították őket.

A szerződések a mintegy 12 milliárd eurós, jelenlegi árfolyamon 3700 ezer miliárd forintos projektet fednek le.

Csütörtök este újabb módosítást nyújtottak be, 15-ről 30 évre emelnék a titkosítás idejét. Kíváncsiak vagyunk, milyen érvek szólnak mellette, a törvényalkotási bizottság ülését közvetítjük (ÉLŐ ADÁS):

10:36

Leszavazták az első, ellenzéki módosító javaslatot, Tuzson tartózkodott. A másodikat is leszavazták, az is ellenzéki volt. A harmadik - kormánypárti módosításról - most szavaznak, támogatták.

10:29 „Épphogy ettől a törvénytől  lesz transzparens a beruházás”

Aradszki államtitkár (Fidesz) válaszol, ez a vitakör lezárult a hozzászólásokkal:

Ez a törvényjavaslat ebben a formában nem korlátozza az adatokhoz vlaó hozáférést jobban, mint ahogy az eddig történt. Sőt továbbmegyek: ez Szél Bernadaett és a többi pereskedő dolgát fogja megkönnyíteni (Óóóóóó - hangzik a háttérben).

Az államtitkár egy másik, párhuzamos valóságban él. Hosszan ecseteli, hogy a beruházás magyar részről, éppen az új törvény miatt transzparens lesz.

Válaszol Harnagozónak: Nem lesz visszemenőleges hatályú a törvény, az eddigi, folyamatban lévő adatkéréseket nem befolyásolja.

A javaslat nem beszél általános adathozzáférési tilalomról, a műszaki és üzleti adatok köréből csak az lesz titkos, amelyek nemzetbiztonsági okok és üzleti titok miatt szükségesek. Ráadásul erről is a bíróság fog dönteni - foglalja össze Aradszki.

10:24 „Mégis hogy működött eddig a paksi erőmű?”

Harangozó Tamás (MSZP): Ha jól értjük, ez a törvény visszamenőleges hatályú lesz. Azaz, az eddigi adatkéréseket is visszautasítják majd erre a még meg nem szavazott törvényre hivatkozva.

„Mégis hogy működött eddig a paksi erőmű? Megfordítom! Eddig nyilvános adat volt a hulladékkezelés? Eddig - ami valóban nemzetbiztonsági érdekű volt -, az nem volt titkos? Nincsenek meg azok a törvényeink, amikkel a paksi bővítés adatait - indokolt esetben - ne lehetne titkosítani?”

Harangozó arra gondol, hogy nincs szükség a törvényre, hiszen, amely adat érzékeny, azokat ma is lehet minősíteni.

„Teljesen indokolatlan ez a javaslat, Önök egy korrupciós ügyet akarnak bebiztosítani. Szerintünk nyugodtan bele írhatnak három- vagy háromezer évet is, ez Önökön már nem fog segíteni”

10:16 „Kábé az nem lesz titkos, hogy milyen színűek a falak”

Szél Bernadett (LMP): "Ugyanaz az ember akarja módosítani a törvényt, amelyet a múlt héten még védett" - utalt a képviselő arra, hogy Aradszki András, a törvény előző javaslatát már végigvitázta a különféle bizottságokban, most pedig a módosítás mellett érvel.

„Kábé az nem lesz titkos, hogy milyen színűek a falak, mert az messziről látszik, mondhatnám tréfásan”

- mondja Szél.

"Tényleg nem értem, miért gondolják azt, hogy közpénzekról szóló szerződéseket harminc évre titkosítanak, ráadásul felháborodás is van már" - folytatta és idézett egy állampolgári levélből, amit kapott - "De azt nem fogják tudni titkosítani, hogy ki volt a képviselő, aki ezt megszavazta!"

500 milliárdnyi korrupciós kockázata van a projektnek, mutatta ki egy korábbi tanulmány, emlékeztetett Szél:

„Tehát ez a törvény arról szól, hogy hogyan fogják ezt ellopni.”

10:15

Gulyás Gergely (Fidesz) bedobta a metafizikai érvet, miszerint "úgyis a bíróság dönti majd el", hogy mi számít titkosnak, nem mi, erről "itt mi vitatkozhatunk, de nincs értelme".

(Tegye fel a kezét, aki szerint húzós ügyekben független a magyar bíróság!)

10:08 „Még az ügyvédi díj is titkos lesz!”

Szilágyi György (Jobbik) beszél: A pártnak nincs baja azzal, ha a kormány megindokolja, ha nemzetbiztonsági érdekről van szó, de az általános titkosítással ők sem értenek egyet.

Idéz a javaslatból, amely leírja a titkosítandó adatok körét: mind az előkészítési, mind a kivitelezési munkák mind üzleti és műszaki tartalma titkos lesz, vagyis:

„Még az ügyévdi díj is titkos lesz, amit ezeknek a szerződéseknek a megkötésénél ki fognak fizetni!”

Az olajozás során ugyanez volt Szilágyi szerint, amikor az olajszőkítést úgy segítette a magyar törvényhozás, hogy hasonlóan a paksi ügyhöz, letitkosítottak mindent. (Üzleti titoknak - szellemi tulajdonnak - számított a szőkítés maga, azt pedig terrorizmus veszélyre hivatkozva nem árulta el a kormány, hogy hol tárolják az olajat.)

„Ez a biznisz titkosítása, amiben a Jobbik soha nem lesz partner” - zárja sorait Szilágyi, aki korábban a párt nevében kikérte magának, hogy magát a bővítést a Jobbik ne támogatta volna.

10:02

Tóth Bertalan egy korábbi Aradszki-felszólalásból idéz, tavalyiból, amikor még a bővítésért felelős államatikár is azt gondolta, hogy a Roszatom (az orosz állami fővállalkozó) majd közbeszerzési eljáráson választja ki a partnereket.

Az MSZP kéri, hogy támogassák javaslatukat: ne titkosítsák a szerződéseket általánosan harminc évre.

9:55 „az üzleti adatoknak mi köze van a terrorizmuhoz?”

Tóth Bertalan (MSZP): Önök pont fordítva csinálják: Általánosan letitkosítanak, minősítenek minden adatot, majd megjegyzik, hogy bizonyos dolgokat nem fognak minősíteni. Miért csak azon adatok körét titkosítják, amelyeknél tényleg indokolt lehet a titkosítás?

„Azt indokolja meg, hogy az üzleti adatoknak mi köze van a terrorizmuhoz? Az, hogy egy alvállalkozó mennyiért vállal el egy feladatot, azoknak mi köze van a nemzetbiztonsághoz?”

Tóth még hozzáteszi - válaszolva Schiffernek is -, hogy 2010 előtt arról volt szó - miután döntött a Parlament a bővítésről - hogy széleskörű egyeztetés lesz a konkrétumokról. Tóth úgy látja, azóta a magyar lakosság véleménye is megváltozott - már ellenzi a paksi bővítést -, a Fidesz mégis egy több évvel ezelőtti elképzelés alapján megy előre.

9:53 „Terroristák is vannak”

Tuzson Bence (Fidesz) szerint mivel az atomerőmű legalább harminc évig fog működni, és terroristák is vannak, ezért egyet tud érteni a titkosítással. (Nem én egyszerűsítette le a mondanivalót, frankón így beszél Tuzson a magyar költségvetés következő 10-20-30 évét leginkább meghatározó projektről.)

9:45

Fodor Gábor (független, de a Magyar Liberális Párt elnöke): Ez nem pusztán egy üzleti kérdés, hanem alapvetően politikai kérdés, amit a kormány tett azzá. Látnunk kell, hogy ez is a keleti nyitás politikájának egy pillére. Fodor Gábor egyelőre nem Paksról, hanem Orbán kudarcos lengyel útjáról beszél, következtetés: ez nem vezetett sehová.

A paksi bővítés is az értelmetlen, orosz vezetéssel való barátkozás egyik ilyen pillére, amely elszigetelődésünket okozza. Óriási politikai fiaskó, mert ebből is súlyos probléma lesz.

Energiabiztonságilag Fodor szerint nincs értelme a Paks 2-nek, a létező atomerőművi blokkokat kell üzemeltetni, és a megújuló energiaforrásokra kell fókuszálni.

(Fodor Gábor akkor volt környzetvédelmi miniszter az MSZP-SZDSZ kormányban, amikor a paksi bővítés előkészítése zajlott. 2009-ben, Gyurcsány lemondása előtt egy nappal szavazta meg a parlament a bővítést, a képviselők kétharmada szavazott igennel, köztük szinte az egész Fidesz- és MSZP-frakció.)

"Hatalmas pénzeket beleölünk egy teljesen értelmetlen beruházásba."

9:40

Aradszki András (kormánybiztos): Egy olyan hatályos jogszabályozási környezetbe helyezi az egész kérdéskört, amely létezik: arról van szó, hogy az előttünk lévő előterjesztés, az üzleti és a műszaki adatok vonatkozásában állapít meg 30 éves korlátot. Tehát ezek az adatok nem ismerhetők meg közérdekű adatként, de tekintettel kell lenni az infótörvény rendelkezéseire: tehát csak azon adatok titkosításáról lehet szó, amelyek egyébként nemzetbiztonsági érdeket nem sertenének.

(Nota bene: A mindenkori magyar kormány bármit képes nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva titkosítani, ilyenkor érvelni sem kell nagyon a titkosítás mellett.)

Aradszki hangúlyozza, hogy a projekt környezetvédelmi dokumentációja (engedélyezések stb.) nyilvános marad. Hurrá.

A harminc év a leghosszabb, amire lehet hivatkozni - mondja még, majd kikéri, hogy sommás vélemények hangzanak el politikai oldalról.

9:38

Gulyás Gergely (Fidesz): Mi az oka a titkosítási szándéknak? (Gulyás túlzásnak érzi, hogy hazaárulásról beszélnek az ellenzéki képviselők.)

9:32

Schiffer András (LMP): Ez a törvény nem az energiabiztonságról, hanem az energiabizonytalanságról szólt, kezdte az LMP társelnöke. Schiffer ugyanakkor hozzátette, 2010-ig volt egyetértés a pártok között Paks 2. ügyében, utána viszont megjelent az LMP, amely ellenezte a projektet.

"Államtitkár úr, ez a hazaárulás minősített esete!" - mondja Schiffer a titkosításról -  "Üzleti érdekrehivatkozni, amikor közpénzről van szó, akkor lopni akarnak.

Nemhogy a harmincéves titkosításra nincs joguk, de Magyarország számos raitifkált, nemzetközi egyezménye szerint sem lehet titkosítani ezeket a szerződéseket, folytatja Schiffer.

9:30

A jobbikos Staudt Gábor felidézi, hogy a Jobbik sem ellenzi a paksi bővítést, de azt ők sem értik, miért kell titkosítani a szerződéseket. "Reméljük, nem a haveroknak megy" - mondta. Az orosz vezetéssel kifejezetten baráti viszonyt ápoló Jobbik sosem ellenezte a bővítést, de a projekt körüli kormányzati homálykeltést ők is kritizálják.

9:25

Tuzson Bence (Fidesz-frakció, szóvivő): Az ellenzék is támogatta a paksi bővítés projektjét (2009-től kezdve minden párt megszavazta a paksi bővítést támogató előterjesztéseket), mondja Tuszon, majd hosszas beszédbe kezd a magyarországi energiabiztonságról. Tuzson szerint az olcsó energia fontos, ilyen lesz Paks 2. is.

9:20

Harangozó Tamás (MSZP): Felszólalása így foglalható össze: "Önök már nem fogják megérni a paksi beruházás megvalósulását, miért kell ezt csinálni?"