Az Európai Bizottság nem járul hozzá, hogy Magyarország a Roszatomtól szerezze be a nukleáris fűtőanyagot Oroszországból, írja a Financial Times. A döntés után a paksi bővítés a jelenlegi formájában halott, csak akkor mehet tovább, ha a magyar kormány módosítja az Oroszországgal kötött szerződéseket.

A múlt héten végleges döntés született erről, amit a kormány elhallgatott, miközben évtizedekre titkosította a Paks II-vel kapcsolatos anyagokat.

Titkos döntés a múlt héten

A cikk szerint vita alakult ki az Euratom és a paksi bővítést irányító Roszatom között a nukleáris fűtőanyag importjáról, ugyanis előbbinek engedélyezni kell minden hasadóanyag-importot. Az európaiak azt kifogásolták, hogy az üzlet szerint bővítést végző Roszatom leányvállalatai szállították volna a működéshez szükséges fűtőanyagot is. Az Euratom elutasította a magyarok kérelmét, ezt Magyarország megfellebbezte, ám az FT három forrása szerint az Európai Bizottság egyértelműen az Euratom mellé állt az ügyben.

Az FT szerint titkos tárgyalások után hozott végleges döntést az ügyben az Európai Bizottság még a múlt héten (minden bizonnyal a szokásos kollégiumi ülésen, szerdán), Navracsics Tibor magyar EU-biztos jelenlétében.

Az EB ezzel a döntéssel a mostani formájában lehetetlenné tette a paksi bővítést, valószínűleg csak komoly tárgyalások után menthetné meg azt a kormány.

Már beszélték, hogy bukik Paks2

Egy brüsszeli, az ügybe belelátó szakértő szerint ez ugyan nem hivatalosan kihirdetett döntés, de egy ideje hallani lehetett pletykákat, hogy a bizottság így fog határozni.

Legalább két hete kering a pletyka, hogy a paksi beruházásból lehet, hogy semmi sem lesz, és az EU-ra lehet majd fogni a hatalmas beruházás bukását. Elsősorban az terjedt, hogy Oroszországnak a mostani gazdasági helyzetben nincs pénze belevágni. Az építkezés első évtizedében még törleszteni sem kellett volna a hitelt, és az olajár esése és a nyugati embargók így is elég gondot okoztak az orosz költségvetésnek. Viszont ha az EU mond nemet a beruházásra, akkor nem kell Moszkvában kimondani, hogy erre mégsincs pénz. A Déli Áramlat esetében is hasonló történhetett: a hatalmas gázvezeték építését Vlagyimir Putyin orosz elnök az Európai Bizottság tiltakozása miatt mondta le hivatalosan, de a legtöbb elemzés szerint az orosz állam anyagi gondjai miatt hátrálhattak ki a vállalkozásból.

A brüsszeli döntés egyébként nem a teljes beruházást kaszálta el, hanem csak azt, hogy a szerződés szerint a fűtőelemeket kizárólag Oroszország szállíthatta volna az új reaktorokhoz. Ezt a részletet elvben újratárgyalhatná a magyar és az orosz kormány. Csakhogy információink szerint ez már egyik félnek sem az érdeke. Az oroszok legalábbis húznák az időt, hogy ne kelljen elkezdeni költeni Paksra, és a magyar kormánynak is egyre kínosabb a szerződés, aminek gazdasági értelme is erősen megkérdőjelezhető.

Megkerestük a KüKüM sajtószóvivőjét, az ő tájékoztatása szerint egyelőre nem tudnak mit mondani, a külügynél is "informálódnak a helyzetről". Navracsics Tibor EU-biztos az Indexnek megerősítette, hogy az EB szavazás nélkül jóváhagyta a Paks-II vétóját. Naracsics úgy fogalmazott, hogy ők megkérdezték, hogy nyilvánosságra hozhatják-e az Euratom jelentésének tartalmát, ám mielőtt választ kaptak volna, kiszivárgott a lényeg.

Kellemetlen Orbánnak

A Financial Times cikke szerint – amelyet a TASSZ orosz hírügynökség is átvett – ez elég kellemetlenül fogja érinteni Orbán Viktort, aki az utóbbi egy évben nagy erőfeszítéseket fordított arra, hogy jóban legyen Vlagyimir Putyin rezsimjével, annak ellenére, hogy közben egész Európa szembe került az Ukrajnában háborút pénzelő, országrészeket annektáló Oroszországgal. A cikk felidézi, hogy Orbán aláírt egy háromezer milliárd forintos hitelszerződést is Oroszországgal, amelynek kulcsfontosságú részleteit titkosították.

Az EB korábban vizsgálatot indított azért is, mert a magyar kormány pályázat nélkül adta oda a Roszatomnak a hatalmas projektet, de ennek a vizsgálatnak még nincs vége. Mondjuk az EU közbeszerzési szabályainak első és második ránézésre is ellentmond a beruházás.

A cikk idézi Jávor Benedeket, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjét is, aki szerint a döntés egyértelművé teszi, hogy a paksi bővítés nem fér össze az EU-s joggal. Ahhoz, hogy továbbmenjen a projekt, az oroszoknak változtatniuk kell a szerződésen.

Egyébként ma jelentette be az Európai Bizottság hivatalosan, hogy vizsgálatot indít a reklámadó miatt.

A Fidesz pedig egy ideje arról beszél, hogy Brüsszel támadja a rezsicsökkentést, és így a magyar családokat.