• Sokáig Romániában is megérte korrupt politikusnak / köztisztviselőnek / üzletembernek lenni.
• A közpénzek lenyúlásának, a hivatali visszaélésnek szinte semmilyen kockázata sem volt.
• Az utóbbi időben viszont ez látványosan megváltozott.
• A román ügyészség egymás után kapcsolja le a legnagyobb halakat, akiket aztán el is ítél a bíróság.
• Most megpróbáljuk összeszedni, hogy miért fordult náluk ilyen nagyot a világ.

Aki azt gondolja, hogy Kelet-Európában képtelenség hatékonyan fellépni a politikai korrupció ellen, az mindenképpen nézzen rá erre a táblázatra. Itt a román Korrupcióellenes Ügyészség, a Direcția Națională Anticorupție (DNA) ügyeit szedegette össze a Libertatea egyik újságírója 2002 végétől, megjelölve a vádlottak pártkötődését. Az utolsó két és fél sűrűn szedett oldal csak a 2014 utáni eseteket sorolja.

Hogy milyen tényezők és indítékok állnak a DNA látványos menetelése mögött, arról bőven lehet vitatkozni, de azon nem, hogy

Romániában mostanában lett igazán szar korrupt politikusnak lenni.

Isten, haza, nyomozó ügyészek

Az elmúlt hónapokban már legendaként terjedt a nyugati sajtóban, hogy a legnagyobb román tévétársaságok fix stábokat állomásoztatnak a DNA központja előtt, mert gyakorlatilag minden nap bevisznek valamilyen ismert, nagy embert, és senki sem akar lemaradni az éppen aktuális sztoriról. Nincs is jobb televíziózás annál, mint amikor korábban érinthetetlennek hitt, befolyásos embereket ráncigálnak végig bilincsben a kamerák előtt, ami most már naponta történik.

Csak 2014-ben 1138 embert vádoltak meg valamilyen korrupciós bűncselekménnyel, azaz naponta hármat. Közülük több mint 800-at el is ítéltek. Ugyanez a szervezet 2006-ban egész évben még csak 155 ügyben járt el.

A DNA nem is a kishalakra megy, a leggyorsabban a 10 ezer euró (3 millió forint) feletti ügyek száma emelkedik. Tavaly

• 24 polgármestert,
• 18 bírát,
• 7 parlamenti képviselőt,
• 4 ügyészt
• 2 volt minisztert,
• 1 tábornokot és
• 1 volt miniszterelnököt

kaptak el korrupt rendőrök és üzletemberek mellett. 2014 végén 4800 nyitott ügyön dolgoztak. Rossz belegondolni, hogy éreznék magukat ilyen helyzetben a magyar közélet különböző szereplői, akik szerint a fő problémát itthon nem a korrupt politikusok jelentik, hanem azok, akik túl sokat beszélnek vagy írnak róluk.

Ráadásul a statisztikák alapján úgy tűnik, hogy Romániában az állami korrupció feltárása nem azt jelenti, hogy a hatalmasok odalépnek politikai ellenfeleiknek: a DNA látszólag pártkötődéstől függetlenül viszi el az embereket.

A teljesség igénye nélkül az elmúlt pár hét így nézett ki:

most március 15-én mondott le a hivatalban lévő pénzügyminiszter, mert korrupciós ügyben vádolták meg. Pár napja Gyergyószentmiklós magyar polgármesterét, Mezei Jánost helyezték házi őrizetbe. Februárban vették elő a hivatalban lévő miniszterelnök, Victor Ponta sógorát és egyik közeli barátját, majd kihallgatták a testvérét. Előtte pár nappal kapott két évet a volt közlekedési miniszter. Január végén a volt elnök egyik közeli szövetségesét, a volt turisztikai minisztert vették őrizetbe.

Az elmúlt hónapokban olyan respektje lett a DNA-nak, hogy most a hadsereg, a rendőrség és az egyház után ez a negyedik legmegbízhatóbbnak gondolt közintézmény Romániában.

Laura, akitől a román elit retteg

Egészen biztosan tévedés lenne az országban történő változásokat egyetlen ember számlájára írni, de a 42 éves Laura Codruța Kövesi otthon és külföldön a korrupcióellenes harc arca lett.

A kosarasból lett ügyésznő  kultikus státuszban van, tavaly novemberben a New York Times hosszú portrécikkben ünnepelte a munkáját. Népszerűségét jól jellemzi, hogy az a Victor Ponta is igyekszik saját emberekén "eladni" őt a nyilvánosság előtt, akinek politikai szövetségeseit egymás után vádolják meg visszaélésekkel az ügyésznő emberei.

Egyébként 2013 tavaszán Traian Basescu, akkori elnök nevezte ki Kövesit a DNA élére. Akkor sokan arra számítottak, hogy az ügyésznő Basescu politikai ellenfeleire megy majd rá, aztán ezt újra kellett gondolni, miután elkapta Mircea Basescut, az elnök testvérét.

"Az emberek azt feltételezik, hogy ha valakit egy politikus nevez ki, akkor neki ahhoz a politikushoz kell lojálisnak lennie. Ez nem így van. A feladathoz kell lojálisnak lennie. Akit kineveznek a korrupcióellenes ügyészség élére, annak az a dolga, hogy lebuktassa a korrupt tisztviselőket. Nem szabad számítania, hogy ki nevezte őt ki. Laura pedig most pont ennek megfelelően végzi a munkáját."

Ezt egy korrupcióval foglalkozó román civil vezető mondta, amikor a DNA főnökéről kérdeztük. Azt, hogy az ilyen működés Romániában sem a világ legtermészetesebb dolga, azért ő is elismerte. Később arról beszélt, hogy Kövesi kinevezésével a politika Pandóra szelencéjét nyitotta ki, amit már egyik oldal sem tud visszazárni, bármennyire szeretnék is.

Úgy képzeljék el, hogy Romániában a hatóság a civilekkel szövetkezik a korrupt politikusok ellen, és nem fordítva

Sokféle magyarázatot hallottunk és olvastunk azzal kapcsolatban, hogy mik a legfontosabb elemei a román ügyészség sikerének.

Biztosan szerepet játszik, hogy a jelenlegi elnök, Klaus Iohannis nagyon erős antikorrupciós kampányt nyomott megválasztása előtt 2014-ben, és egyelőre úgy tűnik, hogy ebbe bele is áll. Ilyen kampány mellett az ő győzelme is pont mutatta, hogy a román társadalomnak van igénye az országban tomboló korrupció elleni fellépésre.

Az Egyesült Államok is többször hangsúlyozta, hogy milyen fontos nekik a korrupció elleni fellépés Romániában, és ott ezt az amerikai felvetést egy egészen picit máshogy fogadták, mint itthon.

Többen is kiemelték, hogy az évek során az ügyészek és bírák fizetését a helyi viszonyokhoz képest magasra emelték, így a legokosabb, ambiciózusabb jogászok is szívesen mennek a DNA-hoz dolgozni, ami most óriási presztízzsel is jár.

"Nagyon kemény felvételi van, megválogatják, hogy kit vesznek oda"

Mondta a folyamatot ismerő egyik jogász. Volt, aki arról beszélt, hogy az ügyészségen a Nyugaton végzett embereket részesítik előnyben, mások szerint viszont ilyen szűrő nincs.

A magas fizetések, a jó csapat mellett többször előkerült egy 2010-es törvénymódosítás, ami korrupciós ügyekben lehetővé teszi a büntetés enyhítését azoknak, akik részletes beismerő vallomást tesznek, és együttműködnek a hatóságokkal. Tehát aki fel tud adni az ügyészeknek egy nagyobb halat, annak 2010 óta nagyon megéri együttműködnie, és ezt ki is használják a DNA-nál. A New York Timesban megemlítik, hogy az ügyészek sokszor támaszkodnak lehallgatásokra.

A DNA együttműködik a korrupcióellenes román és nemzetközi civil szervetekkel, rendszeresen vannak képzések az ügyészeknek és más hatósági embereknek, kifejezetten jó a viszony.

Néha kicsit nagy a cirkusz

A DNA tevékenységét sokan, elsősorban nyilván a korrupt politikusok, nem nézik jó szemmel.

Rendszeresen előkerülő kritika, hogy egyik vagy másik politikai oldal, vagy üzleti érdekcsoport megbízásából dolgoznak, még ha ezt a vádemelési statisztikák nem is bizonyítják. Kövesit személyesen is sokat támadták, a sajtóban azzal vádolták, hogy pénzt fogadott el egy maffiózótól, bár a sztori hitelességén kicsit rontott, hogy pont egy olyan médiavállalat újságjában került elő, aminek a tulajdonosát a DNA kapta el.

Ennél valószínűleg megalapozottabb kritika, hogy az ügyészek és nyomozók munkája az országban nagyon egyenetlen, vannak megyék, ahol nagyon keményen fellépnek a visszaélések ellen, máshol viszont az elmúlt 10 évben semmi sem változott.

A novemberi ünneplés után most március elején a NYT véleménycikkben fintorog egy picit a helyzeten. Azt írják, hogy igenis vannak politikai megrendelésre végigjátszott ügyek, hogy az ügyészek visszaélnek bizonyos szabályokkal, és általában kicsit túltolják a korrupció ellenes harcot, pedig most már amnesztiát kellene hirdetniük a korábban elkövetett bűncselekményekre.

A szerző hosszasan kritizálja a szerinte már boszorkányüldözésbe hajló román helyzetet, amit a cikk vége felé

illiberális

kereszteshadjáratnak nevez.

Kelet-Európával kapcsolatban ennél ott most csúnyább dolgot nem lehet mondani.