Az nem kifejezés, hogy tanulságos volt csütörtök reggel meghallgatni, mit gondolt Pintér Sándor belügyminiszter vagy Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a magyar korrupciós helyzetről. Az Igazságügyi Palota dísztermében a meghívott nagykövetek és az újságírók is tátott szájjal hallgatták, hogy milyen hihetetlenül sikeres a magyar állam, amikor a korrupció elleni fellépésről van szó.

A politikai vezetők gondolkodásmódját Répássy államtitkár hibátlanul mutatta be, amikor azt mondta, hogy

"kérdéses, hogy a demokráciát erősíti-e a politikai hatalom gyakorlóinak időnkénti börtönbezárása, a korrupció vádjának napi rutinná válása, vagy inkább a demokráciából való kiábránduláshoz, a szélsőségek megerősödéséhez vezet az állandó csatazaj."

Mindenképpen újszerű ez a megközelítés, amiben a magyar demokráciát nem a mindent átszövő állami korrupció veszélyezteti, hanem az, aki túl sokat beszél a korrupcióról. Halkabban azzal a csatazajjal, ha szabad kérni.

Répássy mondott még jókat.

Szerinte például az egyik legfontosabb politikusokra vonatkozó korrupcióellenes szabály a széleskörű és nyilvános vagyonnyilatkozat, aminek a jelentőségét csak egyes újságírók becslik le, pedig hát Simon Gábor.

Az államtitkár olyan apróságokon nem izgatta magát, hogy Simon lebukásának semmi köze sem volt a vagyonnyilatkozatához, abban vidáman hazudozott évekig. Az sem került elő, hogy egyes politikusok hogyan használják ki a vagyonnyilatkozati rendszert arra, hogy eltitkolják vagyonosodásukat a közvélemény elől, és hogy semmi következménye nincs annak sem, ha egy politikus a legális jövedeleménél gyorsabban gazdagodik, vagy kihagy valami a vagyonnyilatkozatából.

Répássy biztos nem akarta gyengíteni a magyar demokráciát, ezért nem beszélt ezekről.

Nem csak ő remekelt a konferencián, de Pintér Sándor belügyminiszter is, aki három nagyon szórakoztató dologgal állt elő.

Egyrészt amikor beszéde alatt Andre Goodfriend amerikai ügyvivőre nézett, és azt mondta, hogy

"nem csak maga a korrupció, de a korrupcióval gyanúsítás, a korrupcióval való híresztelés ugyanilyen [nagyon súlyos] károkat okoz. (...) Ezért vigyázni kell arra, amit mi karaktergyilkosságnak nevezünk (...)".

Hát, nem tudom. Nem vagyok biztos benne, hogy pontosan ugyanolyan káros ha egy tisztviselő ellop 1 milliárdot a közösség pénzéből, mintha nem lop el ennyit, de megvádolják ezzel. Csak mert az egyik esetben konkrétan eltűnik egymilliárd forint közpénz, amit aztán nem lehet a közösség céljaira, kórházra, oktatásra, útépítésre fordítani. Közben azt is értem, hogy van az a szint, ahol ilyen összegek már nem számítanak.

Pintér arról is beszélt, hogy milyen fontosak a civilek a korrupció ellenes harcban, ami nyilván azóta ilyen egyértelmű a belügyminiszternek, hogy az általa felügyelt rendőrség házkutatásokat tartott egyes szervezeteknél, az állam pedig hatósági eljárásokkal próbálja megfélemlíteni például a korrupció ellen küzdő Transparency Internationalt.

A belügyminiszter azt is elmondta, hogy

"az Európai Unión belül a legnagyobb csökkentést a korrupcióban azt Magyarország érte el."

Sajnos az sem az előadása alatt, sem azután nem derült ki, hogy Pintér ezt honnan veszi.

Polt Péter nagyon büszke volt rá, hogy az általa irányított ügyészség milyen eredményesen lép fel a korrupció ellen, amire többek között azt hozta fel példaként, hogy

megháromszorozódott az ügyészségi sajtónyilatkozatok száma, és több száz közleményt adtak ki.

Ha ettől nem lesznek átláthatóbbak a viszonyok Magyarországon, akkor semmitől.

Polt és a többiek előadásából egyébként az is körvonalazódott, hogy a megjelentek a korrupció alatt inkább olyasmi értenek, hogy a hivatali ügyintéző zsebretesz 20 ezer forintot valami szívességért, ez ellen szeretnének küzdeni. Az olyan esetek, amikor milliárdok folynak el kétes körülmények között közbeszerzésen, egyes baráti vállalkozók üzleti érdekeit segíti a kormány törvények segítségével, vagy a politikusoknak gyorsabban nő a vagyona, mint azt legális fizetésük engedné, azok hidegen hagyják őket.

Ennek jegyében például Domokos László, az Állami Számvevőszék vezetője előadásában egy szót sem ejtett arról, hogy a pártok kampányköltéseit, vagy az MNB alapítványait szükséges volna alaposabban ellenőrizni, helyette mindenféle elvont szervezetfejlesztési koncepciókról beszélt.

A nap sztárja viszont egyértelműen Darák Péter, a Kúria elnöke volt. A megjelentek közül tényleg neki van a legkevesebb köze a Magyarországon tomboló korrupcióhoz. Mint elmondta, ők többek között olyan eszközökkel próbálnak javítani a helyzeten, mint a bírósági ítéletek bekezdéseinek sorszámozása a könnyebb idézhetőség érdekében, illetve "ellenőrzési nyomvonalakat" dolgoznak ki egyes ügyeknél.

Szeretném felmutatni a polgári ügyek ellenőrzési nyomvonalát

- mondta Darák, majd felmutatott egy nyomtatott papírt. Elég távol ültem a pódiumtól, de ha jól láttam egy vonal volt rajta.