Az Alkotmánybíróság szerint azért nem lehet számon kérni a szuverenitás védelmezőit, mert azok nem tudnak büntetést kiszabni. Azzal sincs baja, ha a propagandasajtót felhasználva hamis alapokon nemzetárulóként bélyegez meg szervezeteket.
Gál Kinga és Schaller-Baross Ernő azt állították, hogy nem az EU, hanem a Fidesz pénzén utaztak. A Transparency vizsgálódna.
Nem minősül hatóságnak a Szuverenitásvédelmi Hivatal, erre hivatkozva dobták vissza a Transparency International Magyarország beadványát.
A szervezet szerint a hivatal az előre megfogalmazott állításait akarta csak alátámasztani, miközben „egyetlen igaz következtetést” sem vont le.
A törvény szerint előzetesen látniuk kellett volna és véleményezniük lehetett volna a dokumentumot, mielőtt az megjelenik, mondta kérdésünkre Ligeti Miklós.
Nem is beszélve az amerikai gazdasági és politikai érdekek érvényesítéséről. A korrupcióérzékelési index nagyon fájt Lánczi Tamáséknak.
Lánczi Tamás szerint a civilek jelentése tehet arról, hogy súlyosnak látják a korrupciós helyzetet Brüsszelben, de „a játéknak mostantól vége”.
A Legfőbb Ügyészség szerint a NAV illetékes szerve az illetékes. Az Európai Ügyészséget viszont nem nagyon érdekli, hogy Magyarország nem is a tagja.
A válaszunkban jogi érvekkel cáfolták, hogy válaszadási kötelezettségünk lenne a feltett kérdésekre.
A TI szerint a szuverenitásvédelmi törvény számos rendelkezése ellentétes az Alaptörvénnyel, ezért az AB-tól kérték a szuverenitásvédelmi törvény érintett rendelkezéseinek a megsemmisítését.
„Szolidárisak vagyunk az Átlátszóval, ahogyan azok leszünk minden olyan szerkesztőséggel, amelyet azért támadnak, mert az igazságot, a valóságot mutatja be.”
Lánczi Tamásék „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot” indítanak a TI tevékenységével kapcsolatban, mert a hivatal szerint „külföldről származó támogatás” felhasználásával a „választói akarat befolyásolására irányuló” tevékenységet folytatnak, illetve ilyesmit támogatnak.
A B+N Referencia Zrt. több száz milliárdos megbízásokat kapott a központosított közbeszerzéseket lebonyolító KEF-től. A KEF egyik igazgatója korábban évekig a sokszoros nyertes cégnél dolgozott, felesége most is a B+N környékén tevékenykedik, a KEF-főigazgató felesége szintén.
Az idei évben is május 21-éig, vagyis jövő hét keddig dönthetnek az adózók a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásáról. Közhasznú civil szervezetként a Transparency International Magyarország Alapítvány (TI) részére is felajánlható az szja 1 százaléka. Az ebből származó támogatás nagy segítséget jelent a korrupcióellenes szervezet munkájához.
Egyedi ügyeket nem vizsgálhat az EU-s nyomásra létrejött szervezet, de a magántőkealapokat, Rogán hivatalát és a kampányköltéseket sem. De akkor mit?