menu
search
account_circle
És a bajnokcsapat: Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Balásy Gyula és Kis-Szölgyémi Ferenc
Mészáros Lőrinc több mint 1090 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket a 2021-2023-as időszakban, ezzel újra a kormányfő régi barátja volt a legsikeresebb tenderező Magyarországon, olvasható a Transparency szerdán közzétett friss elemzésében. A Tenderbajnokok című adatsor szerint az ebben az időszakban közbeszerzésekre kiírt pénzek negyede négy oligarcháé lett: Mészároson kívül a Magyar Péter februári nagygyűlésén a 7 „tudom-mit-tettél-és-nem-felejtem” ember között név szerint említett Kis-Szölgyémi Ferencé („a takarítás Mészárosa”), a kommunikációs tenderek verhetetlen bajnoka, Balásy Gyuláé, valamint „a tiszakécskei Mészáros”, a Szijjártó Pétert hajókáztató Szíjj Lászlóé.
A TI az elemzés elkészítéséhez ennek az időszaknak 2680 tendernyertes gazdasági társaságát és azok 5574 végső tulajdonosának adatait vizsgálta meg. Ezek a vállalatok összesen 15 418 eljárást nyertek el, amivel összesen 12 600 milliárd forintnyi megbízást kaptak.
A bajnokok bajnoka a Mészárosok Mészárosa, az Orbánhoz ezer szálon kötődő felcsúti oligarcha lett, akinek 14 cége együtt 1090 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Vagyis minden elközbeszerzett 100 forintból 8,6 forint nála landolt, ami, ahogy a TI fogalmaz, „továbbra is a piac jelentős koncentrációjáról árulkodik”.
A második helyezett Kis-Szölgyémi cégei, elsősorban az állami takarítócég, a B+N Referencia Zrt. összesen 836 milliárd forintnyi megbízást kaptak, zömében keretmegállapodások formájában. Szíjj László érdekeltségei 758 milliárd forinthoz jutottak ebben az időszakban, míg Balásy cégei 336 milliárdnyi tendert nyertek. Az ő megbízásainak különlegessége, hogy szinte kizárólag a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivataltól kaptak munkákat.
link
Forrás
A jelentés két dolgot emel ki a legnagyobbakon kívül. Egyfelől azt, hogy a TI 106 olyan esetet talált, ahol a közbeszerzéseken nyertes szereplők közhatalmi kapcsolatokkal is rendelkeztek, például a nyertes cégek tulajdonosai azoknál a szervezeteknél töltöttek be közhatalmi pozíciót, amelyek megrendelőként léptek fel az érintett tenderek során. „Az összeférhetetlenség ténye részletesebb vizsgálat nélkül mégsem érhető mindig tetten, mivel a jogszabályok hiányosak és nem rendelkeznek egyértelműen ezen részletszabályokról” – írják erről.
Rendkívül aggályosnak tartják emellett, hogy a közbeszerzések értékének 7,7 százaléka, 980 milliárd forintnyi megbízás olyan cégekhez került – összesen 32 vállalkozáshoz –, amelyek legalább egyik tulajdonosa magántőkealap volt. Ezeknél csak következtetni lehet arra, hogy kormány a végső tulajdonosok kormányközeli személyek. De a TI súlyos problémaként emeli ki azt is, hogy ezek a magántőkealapok a közbeszerzéseken kívül állami tőkebefektetéseken keresztül is több százmilliárd forintnyi közpénzhez jutottak az elmúlt években.