Másodfokon is pert nyert a Transparency International Magyarország a Pallas Athéné Domus Meriti alapítvánnyal szemben, amelynek így 45 napon belül ki kell adnia a kért adatokat. A Transparency arra volt kíváncsi, hogy a felügyelőbizottság ellenőrizte-e a PADME gazdálkodásának a törvényességét és a célszerűségét, s erről milyen dokumentumok születtek, írja a hvg.hu. Elviekben ugyanis a felügyelőbizottságnak vizsgálnia kellett volna, hogy az alapítvány kuratóriumi döntései összhangban vannak-e legalább az alapítvány lefektetett céljaival. A mostani másodfokú ítélet annyiban szűkíti az elsőfokú határozatot, hogy nem a mostani ítéletig, csak 2025 márciusáig kell kiadni az adatokat, azoknak pedig nem kell kereshető formában lenniük.

A PADME-féle felügyelőbizottság egyébként nem tudta érdemi érvekkel alátámasztani, hogy miért tagadja meg az adatközlést. E helyett technikai okokra hivatkozott, például arra, hogy nem digitalizáltak minden iratot, vagy arra, hogy a TI esetenként nem is meglévő adatok kiadását, hanem „újak” előállítását kérné tőlük.

Fényes nappal zajlott a közpénzek lenyúlása a Pallas Athéné Domus Meriti alapítványban, ami természetesen megakadályozható lett volna, ha legalább azok a szervek teszik a dolgukat, amelyeknek ténylegesen az lett volna a feladata, hogy ellenőrizzék a gazdálkodásának a szabályosságát. Elsőhelyi felelősség magának az alapítványnak a felügyelőbizottságát terheli

– indokolta a lapnak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője, miért kérték közérdekű adatok kiadását a jegybanki alapítvány felügyelőbizottságától.

Az Állami Számvevőszék idén márciusban leplezte le a jegybanki alapítványok visszás gazdálkodását, ami után feljelentést is tettek, de azóta lényegében semmilyen hír nincs arról, mi is a helyzet mostanában a jegybanki alapítvány, a kapcsolódó társaságok és úgy egyáltalán az MNB-botrányban érintett személyek körül.