A Transparency International jogi igazgatóját arról kérdeztük, mekkora szálka lehet a hatalom szemében Integritás Hatóság, megalkuvás-e, hogy nem száll rá igazán a NER-re, és milyen jogkörökre lenne szükségük a hatékonyabb fellépéshez.

A NER nem piszkálja őket, de szűk jogkörük miatt nincs is miért.

Lánczi Tamás szerint a civilek jelentése tehet arról, hogy súlyosnak látják a korrupciós helyzetet Brüsszelben, de „a játéknak mostantól vége”.

A Legfőbb Ügyészség szerint a NAV illetékes szerve az illetékes. Az Európai Ügyészséget viszont nem nagyon érdekli, hogy Magyarország nem is a tagja.

Legalábbis a minisztérium erre hivatkozva nem adta ki az iratokat. Az adatokat kiperlő Transparency International kamugyanúsnak tartja az érvelést, ahogy azt is, hogy az ügyletet javarészt szóban bonyolították, feljegyzések nélkül.

Azért kellett ezekről gyorsan elfogadtatni a kormányhatározatokat, hogy Varga Judit miniszter tudjon mit lobogtatni a brüsszeli tárgyalásain.

A Transparency International Magyarország szerint többféle törvénysértés gyanúját is felvetheti a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány működése.

Még 2015-ben tettek ajánlásokat a korrupciós kockázatok csökkentésére, azóta gyakorlatilag semmilyen előrelépés nem történt.

Az államtitkár az ELTE-n vitatkozott a korrupcióról, ami szerinte nem is olyan nagy probléma, csak az ellenzék meg a média fújja fel. Sőt, kiderült az is, hogy a TAO-pénz ugyanolyan, mint az SZJA 1 százaléka.

Az MNB-nél már úgyis bevált a módszer.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház a jogerős bírósági ítélet után elárult pár adatot a quaestoros kapcsolatáról, de nem mindent. Nem csak ők jutottak az utolsó pillanatban, kivételes szerencsével a pénzükhöz.