A Marvel a nézők igényeire való tekintettel nemrég úgy döntött, hogy teljesen más szerepben hozza vissza a hősi halált halt Vasembert alakító Robert Downey Jr.-t filmes szuperhősuniverzumába az idei Doctor Doom ébredésében. Kívülről úgy tűnik, hasonló lehet a helyzet Ligeti Miklós castingjával az Abszolút Filmszínház című közéleti vígdrámában. A Transparency International hazai jogi igazgatóját - akit korábban félmillió kommentszekcióban követeltek a Tisza szavazói az NVVH élére Unger Anna helyett - most alkotmánybírónak jelölte a Tisza.

A kormánypárt Ligeti mellett még Chronowski Nórát, az MTA doktorát, Kovács András György kúriai tanácselnök bírót, Orosz Árpád Gábor polgári és európai jogi szakjogászt, valamint Szomora Zsoltot, az SZTE jogi karának bűnügyi intézetének vezetőjét jelölte a testületbe. Közleményükben azt írták: a párt olyan jelölteket javasol alkotmánybírónak, „akik minden szempontból megfelelnek nemcsak az Alaptörvény előírásainak, de minden szakmai követelménynek” – ám közülük csak Chronowski alkotmányjogász. Ezt a közlemény úgy magyarázza: „figyelemmel voltunk továbbá arra is, hogy valamennyi jogterületet lefedjenek a jelöltek: alkotmányjog, büntetőjog, közigazgatási jog, polgári jog és alapjogok”.

Mi tudható róluk?

Ligetit ezen a ponton már nem kell bemutatni a közvéleménynek: még k-pop fiúbandából is kevés akad, amely színre lépése után olyan gyorsan olyan komoly hisztériaközeli állapotot váltott volna ki a célközönségéből, mint a TI jogi vezetője a bizottsági meghallgatások Facebook-lájvjai alatt csápoló magyar állampolgárokból. A jogásztársadalom Jungkookjával korábban több cikkben is foglalkoztunk, de Ligeti közvetlenül jelölésének bejelentése előtt a Magyar Hangnak is adott interjút, amit rögtön tévedéssel kezdett: „Én most »téma lettem« néhány napra, aztán ez el fog majd ülni” – mondta. Hát... ez azért nem néhány nap lesz: egyrészt az NVVH-elnök kiválasztási eljárása körüli anomáliákat még mindig nem sikerült teljes körűen tisztázni, másrészt az AB-jelölés bejelentése öregesen szólva ismét felrobbantotta az internetet. Ha a kormánypárti kétharmad be is választja a testületbe, még sokáig szem előtt lesz, hiszen a korábban a Fidesz gravitációs mezejében keringő AB múltjával és jövőjével kapcsolatban is számos kérdés vár még válaszra.

A mostani jelöltek közül talán az alkotmányjogász Chronowski Nóra hozzáállásáról tudjuk a legtöbb releváns részletet. Ő korábban a német Verfassungsblog oldalon közölt írásokat a magyarországi Alaptörvényről, májusban pedig a Válasz Online-on megjelent vendégcikkében írta azt: „alkotmányozásról csak akkor lehet szó, ha a társadalom már megnyugodott, fellélegzett, és újra képes szolidáris, toleráns közösségként gondolkodni önmagáról. Erre a megosztott, traumatizált, épp magához térő nemzet még nem áll készen, de idővel szükség lesz rá”. Szerinte azért, mert „az egészen biztos, hogy az Alaptörvénnyel, a jelen állapotában, 15 módosítás után a jogállami helyreállítás nem fog menni”. Ekkor azt javasolta, hogy nulladik lépésként a jelenlegi Alaptörvényből helyezze hatályon kívül az Országgyűlés „az egyenlő emberi méltóságot sértő, az önkényes jogalkotásra és jogalkalmazásra módot adó, valamint az ideologikus-indoktrinált szabályokat”. Ezekből tételesen fel is sorolt nagyjából két tucatot, köztük a röghöz kötést az állami felsőoktatásban, a hajléktalanság kriminalizálását, valamint „az anya nő, az apa férfi” mondást (a Fideszhez köthető kiabálóemberek jelenleg elsősorban ez utóbbiért savazzák őt). Júliusban pedig arról írt, hogy hazánk különleges helyzetére való tekintettel Sulyok Tamás eltávolítása is elfogadható módon zajlott.

A jelöltek szegedi kontingensét Orosz Árpád Gábor és Szomora Zsolt alkotják, akik mindketten a Szegedi Tudományegyetem oktatói. Orosz tavaly márciusban még Semjén Zsolttól vette át a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének polgári tagozatát a Karmelitában, amelyet „közel négy évtizeden át kimagasló színvonalon, nagy precizitással és szorgalommal végzett szakmai tevékenysége, bírói pályafutása elismeréseként” ítéltek oda neki. A bíró 2002-től a Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium vezetőjeként igazgatta a Bács-Kiskun megyei igazságszolgáltatást, 2007 óta pedig a Legfelsőbb Bíróságon ítélkezik. Ésik Sándor ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa szerzőjének szakvéleménye: „érdemdús és tekintélyes jogász, az már csak az én becsípődésem, hogy én a Kúria Polgári Kollégiumára én egy ötkilós tömör vasgolyót nem mernék rábízni, mert elrontják”.

A büntetőjogi vonalat képviselő Szomora Zsoltról találtuk a legkevesebb említést az elmúlt évek közéletében. Önéletrajzából kiderül, hogy egyik fő kutatási területe a büntetőjog alkotmányos vonatkozásai, valamint hogy mindenféle díjakkal és ösztöndíjakkal tarkított karriert tudhat maga mögött, illetve hogy oktatói munkája mellett „a gyakorló jogászi szférával is intenzív szakmai kapcsolatokat ápol”.

Kovács András György kúriai tanácselnök nevét viszont még tavaly is olvashattuk a hírekben. Ő volt az a bíró, akit Varga Zs. András, a Kúria – elég gyakran fideszes bábnak titulált – elnöke törvénysértően függesztett fel 2024-ben, miután Kovács a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket feszegetett. A támadássorozat okai között Kovács „egy konkrét ügyben képviselt nyilvános jogi álláspontját” is megemlítette. Ám ezután egy rendkívüli alkalmassági vizsgálat is alkalmasnak nyilvánította feladatai elvégzésére, a fegyelmi eljárás nem állapított meg szabálysértést, a Fővárosi Törvényszék pedig kimondta, hogy Varga Zs.-nek nem volt joga felfüggesztenie őt. A Kúria elnöke ekkor fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, ám ezt rövidesen vissza is vonta.

Akkor most vége a Fidesz uralmának az AB-ben?

A jelöltek bizottsági meghallgatására hétfőn sor kerül, az Országgyűlés pedig kedden délelőtt választja meg az öt új alkotmánybírót. Ez elvileg a kétharmados többséggel simán fog menni, ám a korábbi bizottsági meghallgatások átlagos káoszszintje alapján addig még bármi, valamint az ellenkezője is megtörténhet. A Fidesz már csütörtökön jelezte, hogy bojkottálni fogják a bírák megválasztását, mert ők Sulyok Tamás leváltása mellett azt is Alaptörvény-ellenesnek tartják, hogy Polt Pétert, Haszonicsné Ádám Máriát, Lomnici Zoltánt és Juhász Miklóst is kiszorították a testületből a júliusban elfogadott, 17. Alaptörvény-módosítás alapján. Korábban a fideszes exminiszter Hende Csaba is emiatt távozott az AB-ből, az ő helyére Sonnenvend Pál érkezett.

Véget érhet-e a négy új tag megszavazásával érhet végleg véget az elvileg független testület összefonódása a korábbi kormánypártokkal? Korábbi cikkünkben felidéztük: az Alkotmánybíróságra akkor csapott le a Fidesz, amikor az 2011 májusában az megsemmisítette a NER egyik első látványos intézkedését, a 98 százalékos különadóról szóló rendelkezést. A kormány ekkor vette el a testülettől a lehetőséget, hogy költségvetési és adókérdéseket vizsgáljon mindaddig, amíg az államadósság a GDP felét meg nem haladja*, valamint ekkor emelte fel az AB létszámát 15 főre is. Emellett az alkotmánybírói mandátumot kitolták 9-ről 12 évre, és eltörölték a 70 éves felső korhatárt, vélhetően azért, hogy minél hamarabb minél stabilabb kormánypárti többség lehessen testületben. Később aztán más jogszabályokkal is korlátozták hatáskörüket, az újonnan megnyílt helyekre pedig rendre Orbán Viktornak kedves arcokat választottak meg (köztük Hende mellett még például Handó Tündét, Szájer József exfeleségét is). 2018-ban roppant megengedő döntést hoztak arról, hogy egy adag beazonosíthatatlan Orbán-plakáttal elég lesz majd csak az azévi választások után foglalkozni, A testület 2026-ra már annyira volt független, hogy többször, egyre élesebb hangnemben védték be a közmédia nyílt pártpropagandáját a választási kampányban.

Ugyanebben az évben Jakab András, az MTA Jogtudományi Intézetének volt igazgatója azt írta az Indexen:

[b]ár politikailag nem kiemelt vagy legalábbis relatíve korlátozott jelentőségű ügyekben mind a mai napig mutat érdemi életjeleket az Alkotmánybíróság, a jogászok körében, sőt mostanra már azon kívül is, nyilvánvaló, hogy egyes esetekben a bíróság egyszerűen nem meri vagy nem akarja meghozni a jogi megfontolások alapján szükségszerű döntést .

Magyar Péter sem kertelt arról, mennyire a begyében van az AB: a választás utáni győzelmi beszédében a teljes tagságot „Orbán-báboknak” titulálta. A kormányváltás után az Alkotmánybíróság aztán érezhetően elkezdett úgy viselkedni, mint egy Alkotmánybíróság: Sulyok Tamás, illetve a Fidesz-KDNP beadványait is elutasították – helyenként pont azokra az intézkedésekre hivatkozva, amelyekkel az előző kormány csökkentette hatáskörüket. A testületben azért ezentúl is többségben lesznek a NER alatt beválasztott tagok: Sonnenvenden és a mostani négyesen kívül a maradék tíz alkotmánybíra mind Orbán Viktor és a korábbi fideszes kétharmad rábólintásával foglalhatta el helyét.

Persze nem egységes az eddigi névsor abban, hogy mennyire kedveznek vagy nem kedveznek a Fidesznek: májusban Földi András legendás római jogász, az ELTE jogi karának professzor emeritusa egy nyílt levélben kérte „a megbukott rezsim fenntartásához és továbbéléséhez asszisztáló” több alkotmánybíró és állami tisztséget betöltő jogász lemondását. Ő az alkotmánybírák közül Czinéről és Schandáról írt a legpozitívabban, mert szerinte párhuzamos és különvéleményeikkel számos alkalommal igyekeztek valamennyire védeni a jogállamiságot. Rajtuk kívül kiemelte Szabó Marcelt, aki már korábban is lemondásra szólította fel Polt Péter elnököt.

És hogy ki meddig maradhat? Egyrészt 12 évre nevezték ki őket, másrészt a 17. Alaptörvény-módosítás értelmében addig lehetnek alkotmánybírók, amíg be nem töltik 70. életévüket.

• Czine Ágnesnek az életkora alapján két éve van hátra, 2028-ban távozik,
• Handónak a 12 éve 2031-ben jár le, csak egy évre rá lesz 70 éves
• Horváth Attilának 2028-ban kell távoznia, és ő is egy évre rá lesz 70 éves
• Hörcherné dr. Marosi Ildikónak is 2028-ban jár le a 12 éve,
• Kozma Ákos ásványvíz- és pogácsaszakértő 2042-ben tölti a 70-et, de a 12 éve már 2037-ben lejár
• Márki Zoltán 2030-ban lesz 70, ez előbb jön el nála mint a mandátumának lejárta,
• Patyi Andrásnak 2035-ben jár le a 12 éve, és csak 2039-ben lesz 70,
• Schanda Balázsnak már 2028-ban lejár a mandátuma,
• Szabó Marcelnak szintén 2028-ban,
• Varga Réka pedig 2035-ben, őket nem érinti ilyen szempontból a 70 éves korhatár.

Tehát: ha senki más nem távozik önként, vagy a Parlament nem fogad el több olyan törvényt, amely kiszorítja valamelyiküket, a NER alatt megválasztott bírák közül öten távoznak 2028-ban, azaz öten maradnak, így ők lesznek kisebbségben. Ez még bőven ebben a ciklusban lesz. Persze ha addig bizonyítja az AB, hogy képes pártbefolyásoltság nélkül működni, akkor nem is kell fárasztani magunkat a matekkal.

*JAVÍTÁS: cikkünkben eredetileg pontatlanul fogalmaztunk azzal kapcsolatban, hogy az államadósságnak a GDP felét kell meghaladnia, ezt javítottuk.