Nem örülnek a bírák, hogy az új kormány rájuk lőcsölné vezetőik eltávolítását

Magyar Péter a választási kampányban azt ígérte, hogy kétharmados győzelmük esetén eltávolítják pozícióikból a Fidesz által kinevezett, általa báboknak nevezett közjogi méltóságokat, akiket meg is nevezett:

• Sulyok Tamás köztársasági elnök;
• Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész;
• Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és a testület másik 14 tagja;
• Varga Zs. András, a Kúria elnöke;
• Senyei György Barna, az Országos Bírói Hivatal elnöke;
• Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke;
• Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke; és
• Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke.

Magyar április 12-én, a kétharmados győzelem utáni beszédében lemondásra szólította fel a fent nevezetteket, majd április 20-án azt mondta, május 31-ig ad határidőt nekik, hogy önként távozzanak pozícióikból - ami viszont nem történt meg.

Ezután derült ki, hogy például Sulyok Tamást az alaptörvény tizenhetedik módosításában egy mondattal mozdítanák el, míg például az alkotmánybíróknál a 70 éves felső korhatár visszaállításával pöckölnék ki Poltot, aki így már túlkorossá válik.

Varga Zs. és Senyei esetében viszont nem ez a megoldás látszik körvonalazódni, ugyanis a társadalmi vitára bocsátott alaptörvény-módosító javaslat nem szüntetné meg a Kúria és az OBH vezetőjének pozícióját, hanem visszahívhatóvá tenné őket, ami viszont a bírók kezébe adja a döntést. Pontosan nem tudni, hogy milyen módon, Magyar Péter viszont korábban azt mondta, hogy a bírák kétharmadának kezdeményezése lenne szükséges hozzá.

A 24.hu több bírót is megkérdezett a lehetséges eljárásrenddel kapcsolatban, akik viszont nem voltak elragadtatva az ötlettől. Egyikük például azt mondta, biztos benne, hogy a Kúria elnökét ezzel a módszerrel nem tudják visszahívni, mert a bírók kétharmada nem állna bele egy ilyen eljárásba, pedig „nála utáltabb ember talán nincs a bírók körében”, más szerint már csak azért is meggondolná minden bíró, hogy beleáll-e egy ilyen visszahívásos kezdeményezésbe, mert a két vezető rendkívül széles jogkörrel rendelkezik, így ha a visszahívás sikertelen, annak súlyos következményei lehetnek rájuk nézve.

„Az a gond, hogy miközben az új kormány máshol végigviszi a rendszerváltást, addig az igazságszolgáltatásban cserben hagynak minket, hogy mi oldjuk meg a két vezető eltávolítását. Láthatóan nem veszik figyelembe, hogy milyen függelmi viszonyban vagyunk” – mondta a 24.hu-nak.

A Res Iudicata Bírói Egyesület azzal egyetért, hogy a bírák részt vehessenek a vezetők kiválasztásának vagy visszahívásának folyamatában, viszont szerintük a jogbiztonság elve megköveteli, hogy ezt csak a jövőre nézve vezethessék be, megfelelő garanciákkal.

„A bírósági vezetők bírói kar általi visszahívásának kérdése alapvető feszültségben áll a bírói ethosszal. A bírói hivatás lényege a függetlenség, a pártatlanság és a törvényeknek való alárendeltség, míg a visszahívhatóság mechanizmusa politikai vagy érdekvédelmi logikát visz a rendszerbe, az Országgyűlés helyett a bíróknak kellene szakmai és egyben – a korábbi megválasztásra tekintettel – politikai ítéletet is alkotniuk, miközben tartózkodniuk kell minden politikai megnyilvánulástól” – hívta fel a figyelmet a bírói egyesület.

Meglátásaikat egyébként elküldték az alaptörvény-módosító javaslat társadami vitájában is.

Egyébként a Kúria-elnök menesztéséhez elég lenne visszaállítani a poszt betöltéséhez szükséges korábbi alkalmassági feltételeket, Varga zs. Andrásnak ugyanis nincs bírói múltja, a Fidesz kifejezetten személyre szabott jogalkotással ültette be a székébe.