Sulyok Tamás több lehetőség közül választhat.
A Magyar Helsinki Bizottság társelnökével beszéltük át az Alaptörvény 17. módosítását.
A gránitszilárdságú alaptörvény 17. módosítása átment, mint kés a vajon. A fideszes képviselők bojkottáltak.
Egy próbát biztosan megért.
Szerinte az őt követő „államfő egy alkotmányosan megválasztott, de a jogállammal ellentétes eszközökkel eltávolított köztársasági elnök utódjaként, az őt eltávolító hatalom jelöltjeként, egyfajta politikai kinevezettként kerül tisztségébe”.
Van, aki miatt külön kiadtak szombaton egy Magyar Közlönyt, van, aki inkább nyugdíjba ment. És sokakat megperzselt a Tisztítótűz.
Már a részletes vitán sem vesznek részt.
Ezen kívül Rákosi, Mussolini és az ÁVH is.
A 22 oldalas dokumentumot bárki szabadon böngészheti.
A Fidesz frakcióvezetője szerint ha „ezt meg lehet tenni az államfővel, az Alkotmánybírósággal, a parlamenti ellenzékkel, akkor mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon”.
Máshol nyomja a kormány a rendszerváltást, a bíróknak maguknak kéne megoldani.
Tizenhat évvel ezelőtt a helyzet hasonló volt a mostanihoz: a választók brutális többséggel leváltanak egy rezsimet, amelyből nagyon elegük volt, az új kormány pedig kőkeményen kihasználja a kétharmados erejét, a bírálatokra meg azt mondja, ő csak a népakaratot teljesíti. Érdemes felidézni az akkori választások utáni nyarat, amikor a Fidesz hogyan kezdett módszeresen visszaélni a hatalommal.
A nagy pukifólia hadművelet után várja őket a Szépművészeti Múzeum.
Alkotmányos puccs, közjogi szőnyegbombázás, a hideg polgárháború kezdete vagy egy orwelli világ megérkezése - nem aprózta el az apokaliptikus jelzőket a volt köztársasági elnök.
Az Alkotmánybíróság 2011-ben megsemmisítette a Fidesz egyik leglátványosabb intézkedését, válaszul lecsapott a NER-es kétharmad, és korlátozták a testület hatáskörét. Ezt korrigálná a Tisza.