A Magyar Hang információi szerint Szabó Marcel alkotmánybíró szólította fel lemondásra az Alkotmánybíróság elnökét.
Polt állítólag erre nem mondott semmit.
Orbán Viktor próbálja azt sugallni, mintha kétharmaddal is nehéz lenne eltávolítani a hivatalából a köztársasági elnököt vagy a legfőbb ügyészt, de ez nem így van.
Igaz, igent se mondott.
Az Alkotmánybíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek és az Állami Számvevőszék vezetőjének is legalább 2034-ig szól a mandátuma.
Az alkotmányos keretekre és törvényi szabályozásokra hivatkoznak.
Az AB azt írta, a Kúria alkotmányos indok nélkül korlátozta a miniszterelnök szabad és jogszerű részvételét a jelöltek versenyében.
A Kúria újra meg újra úgy ítéli meg, hogy a közmédia Facebookjának is törekednie kell a pártatlanságra. Az Alkotmánybíróság újra és újra azt mondja, hogy nem.
Az MTVA-t és a Duna Médiaszolgáltatót ezért eltiltották attól, hogy a jövőben hasonló módon járjanak el.
A Nemzeti Választási Bizottság tagjai mögött a fideszes kétharmad áll, a parlamenten kívüli pártok megbízottjának szavazati joga sincs, és az önkormányzatokban sem sokkal kiegyensúlyozottabb a helyzet. Leginkább a szavazatszámlálókra és a nyilvánosságra támaszkodhat az ellenzék, ha trükközésre vagy csalásra kerülne sor.
Karácsony Gergely szerint ez egy újabb győzelem Budapestnek és a jogállamnak.
Az ügyben az a Patyi András volt az előadó alkotmánybíró, aki a 2018-as kampányban a Nemzeti Választási Bizottság elnökeként bocsánatot kért Orbán Viktortól, amiért megbírságolta.
A Pécsi Járásbíróság is az Alkotmánybírósághoz fordult.
A Moody's is kiemeli a szolidaritási adó jelentette terheket, de pozitívumként hozzáteszi, hogy a főváros adósságterhe folyamatos ütemben csökken.
A Lánczi Tamás vezette hivatal léte vagy fölösleges, vagy szánalmasan értelmetlen. Az Átlátszó elleni perben intellektuális öngyilkosságot követtek el.