Elkaszálta a hulladéktörvényt az Alkotmánybíróság
A tulajdonhoz való jog alkotmányos védelmét sérti, hogy a törvény kártalanítás nélkül vonna el értékes hulladékot a birtokosától.
A tulajdonhoz való jog alkotmányos védelmét sérti, hogy a törvény kártalanítás nélkül vonna el értékes hulladékot a birtokosától.
Kifelejtették a kártalanítást az új rendszerből.
Marad a 30 éves titkolózás.
Bene Krisztián a Kúria utolsó végzése ellen még nem emelt kifogást, lépésével ezt a mulasztást pótolta.
A köztársasági elnök a törvény több pontját is alaptörvény-ellenesnek tartja.
Klaus Iohannis államelnök szerint a parlament nem szabhatja meg, mit taníthatnak az egyetemen.
Az alkotmánybíróság szerint a törvény egyedül a muszlim lányok kirekesztését szolgálta.
Varsó a járványügyi helyzet miatt a legveszélyeztetettebb övezetbe tartozik, így a 10 fősnél nagyobb gyülekezés tilos.
Eddig a jogszabályok lehetővé tették ezt.
A panasz szerint az egyetemet üzemeltető alapítványt létrehozó törvény több ponton sérti az Alaptörvényt.
Az AB első évének két határozata, a második és a huszadik ma nem is döntésük tartalma miatt érdekes, hanem a szemléleti változás miatt, ami szűk nyolc hónap alatt következett be. Sólyom László érdemei ebben vitán felül állnak.
1945 után a legnagyobb kérdése az volt a németeknek, mit kezd az ország náci múltjával, és hogyan akadályozza meg, hogy a demokratikus intézményeket és szabadságjogokat kihasználva újra egy szörnyűséges köz- és önveszélyes klikk jusson uralomra. Mindezt ráadásul úgy kellett megvalósítani, hogy közben a német állam végig megtartsa jogállami jellegét. A nevezetes Lüth-ügy erről is szól. Meg arról, hogy az alkotmányosság nem csupán az alkotmánybíróság magánügye, az alkotmányos szellemnek át kell hatni a bírósági rendszer egészét.
Az utolsó pártállami parlament még 1989 elején döntött az Alkotmánybíróság (AB) életre hívásáról, októberben beleírták az Alkotmányba, majd novemberben megválasztották az első öt alkotmánybírót, köztük Sólyom Lászlót. Az AB hivatalosan 1990. január elsején kezdte meg munkáját. Eleinte elnöke sem volt, mert az is a politikai alku része volt, hogy az új, demokratikusan választott parlament fogja majd megválasztani a testület első emberét. Így is történt. Sólyom László harminc éve lett hivatalosan is az AB első elnöke, igaz, a bírák megválasztotta alelnökként valójában már előtte is ő vezette a testületet.
Mire az Alkotmánybíróság kimondta, hogy alaptörvényellenes kiskorú prostituáltakat bírságolni, már módosította is a szabályokat a kormány. De úgy, hogy bizonyos esetekben megmarad a bírságolás, amiből elzárás is lehet.
Az Alkotmánybíróság szerint "a médiacégek összefonódása, gazdasági, versenyjogi értelemben vett fúziója nem jelenti feltétlenül a sajtó sokszínűségének sérelmét."
A testület szerint a szigorúbb törvény nem korlátozza a szólásszabadságot.
Az Alkotmánybíróság most megsemmisítette ezeket a részeket, így többé nem lehet általános a tarvágás az állami erdőkben.
Már fegyelmi eljárást készítettek elő ellene, mivel valószínűleg kommunikált a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt Marián Kočnerrel.
Az Amnesty International magyarországi szervezete készített kutatást a Handó-korszakról, az eredmények sok szempontból rosszabbak, mint amire számítottak.
Juhász Miklós Balsai István helyére került be.
Már csak egy országos szavazást kellene tartani az alkotmánymódosításokról.
Az új nemzeti konzultációban a kormány a független igazságszolgáltatás ellen hergel, és sztorit épít a bíróságok elleni támadások köré. A populista logikából közvetlenül következik, hogy nem lehet fék „az emberek akarata” előtt. A magyar kormány a lengyel példát követi, akik már jóval előrébb járnak ezen az úton.
73 éves volt, gyógyíthatatlan betegséggel küzdött.
Így szigorú feltételek mellett, lehetségessé válik az üzleti alapú segítségnyújtás az öngyilkosságnál.
Egyeseknek tíz percnyi postára adás és teljes díjmentesség, másoknak nyolc óra utazás és 150 ezer forint vonatjegy - az Alkotmánybíróság szerint rendben van a külföldön szavazó magyarok ilyen szintű megkülönböztetése.
Juhász Imre alkotmánybíró szerint a keddi döntésnek semmilyen jogi alapja nincsen, kizárólag arra szolgál, hogy Bene Krisztián ügyét újra kelljen tárgyalnia a Kúriának.
Az eljárás idején megváltoztak a büntetőeljárás szabályai, és az egyik átmeneti rendelkezés alkotmányellenes volt, ezért van szükség ismétlésre.
Azt kérik, hogy semmisítsék meg a decemberi módosításokat, amik alapján Kövér László akár 60 napra is kitilthatja őket a Parlamentből.
A tilalmat azért rendelték el 2017-ben, mert az oldal egyes bejegyzései terrorszervezetekkel való kapcsolatokkal vádolták Törökországot.
"Nekem elhiheti, hogy az emberek nem azért élnek az utcán, mert nem akarnak együttműködni" - írta egyikük a testület elnökének, Sulyok Tamásnak.
De a Velencei Bizottság tagjai saját országuk ügyében nem járhatnak el.
Úgy tűnik, hogy Handó Tünde leléptetése egyáltalán nem jelenti, hogy a kormány békén akarná hagyni az igazságszolgáltatást.
Nem sérült a véleményszabadsághoz való joga, amikor megrovást kapott.
Hadházy Ákos beadványában kifogásolta, hogy a minisztériumok és a hivatalok ekkora óradíjat számolnak fel, elutasították.
A brazil alkotmánybíróság megsemmisítette azt a törvényt, ami miatt a populista Bolsonaro lényegében elnök lehetett.
Januártól ellenőrizheti, hogy betartják-e a férje által írt alkotmányt.
A fideszes képviselők mind megszavazták Handót, aki azt mondta, csak a törvény és a lelkiismeret a főnöke.
Így viszont le kell mondania az igazságszolgáltatást irányító Országos Bírósági Hivatal elnöki székéről.
Két héttel ezelőttig az volt a legnagyobb problémája, hogy gyerekekkel kampányolt.
Az Ab szerint csak a véleményét mondta el, és a kampányban „leginkább helye van a politikai programokról és a jelöltek alkalmasságáról vallott vélemények akár túlzó, felfokozott megfogalmazásának, tekintettel arra is, hogy ezen időszak alatt a cáfolat vagy ellenvélemény kifejtésének is jelentős tere nyílik”.
Az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, a leköszönő alkotmánybíró előadást tartott a hatalom és az AB konfliktusairól és a 2010-es rendszerváltás utáni hatalmi átalakulásról.
Az MTA elnöke szerint alkotmányellenesen vették el az akadémiai vagyont.
Öt parlamenti frakció követeli a júliusban elfogadott módosítások megsemmisítését.
Ilyen ügy például, hogy a telefonos cégek még mindig gyűjtik az előfizetők adatait, pedig ehhez a szabályozáshoz az EU már évek óta nem ragaszkodik.
Az Ab szerint hozzájárult a közügyek megvitatásához annak megismerése, hol nyaralt Habony Árpád.
Hiába kért sérelemdíjat a Bene Krisztián mellett lefotózott börtönőr.
„Az Alaptörvény értékrendje szerint a nincstelenségre, a hajléktalanságra senkinek nincs joga, ez az állapot nem az emberi méltósághoz való jog része” – közölte az AB.
Egyszer már kimondták ezt, de akkor az Alkotmánybíróság megsemmisítette a döntésüket.
Mi is beszámoltunk arról a választási kifogásról, ami a fideszes aktivisták támogató aláírásgyűjtéséről szól. Az ügy egyszerűnek tűnik, de a választási bizottságok és a bíróságok mégis eltérő döntéseket hoznak. Ebben a blogposztban megpróbáljuk összefoglalni, hogy mi is történik ebben az eljárásban.
Ez mondjuk pont olyankor probléma, amikor az Alkotmánybíróság egyszerűen hosszú időre ráül egy ügyre.