Bő három évet kellett várni, hogy az AB kimondja: a kormánytöbbség mulasztásos alkotmánysértést követett el az akadémia vagyon elvételekor, de a kutatóhálózat működésén nem kell módosítani.

Az FBSZ számításai szerint az árstop bevezetése legalább százmilliárdos veszteséget okozott a kiskutasoknak.

Szerintük az új törvény - amelyet azért nyújtott be a kormány, hogy könnyebben menjen az egyezkedés az Unióval - biztosítja a közpénzek védelmét.

Az Ab szerint nem alapvető alkotmányossági kérdés, hogy a kerület akarata ellenére építik meg a házat.

Egy betéti társaság tagjai tételen felsorolják, hogy milyen alkotmányos jogok sérülnek a törvény miatt.

Szalay Péternek lejár a mandátuma a testületben. Patyi mehet a helyére, Szalay meg a Kúriára.

Szabó szerette volna megtámadni az alkalmassági vizsgálat eredményét, de a magyar bíróságok szerint nincs jogorvoslati lehetőség az alkalmatlanságot megállapító értékeléssel szemben, és az Alkotmánybíróság szerint ez így van rendjén.

A főpolgármester azt mondta, nem tartja kizártnak, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben, már csak elvi szempontok miatt is.

A fő ellenzéki párt szerint ugyanis lejárt a nyolcéves hivatali ideje, mivel 2014-ben került a hatalomra, igaz puccsal.

Schmuck Erzsébet azt mondta, Orbánén kívül egy kormány sincs Európában, amelyik a klíma- és vízválság közepette erdőirtásba kezd, ráadásul ez nem is oldja meg az energiagondokat, hiszen például az ősszel kivágott fával alig lehet fűteni a magas víztartalma miatt.

Miután Novák Katalin aláírta a törvényt, a Párbeszéd annyit írt: „Szégyen!”

Korábban a Kúria elnöke, Varga Zs. András az Alkotmánybíróságon támadta meg a bírák új etikai kódexét.

Eddig megfelelő papírral simán kijátszhatták a beépítési korlátozásokat.

Azt szeretnék, hogy az új törvényt előbb vizsgálja meg az Alkotmánybíróság is, hogy összhangban van-e az Alaptörvénnyel.

Szerinte a Fidesz elvárását teljesítették a népszavazások elkaszálásával. Most meg akarja találni a módját, hogy a budapestiek véleményt mondhassanak.