Alkotmánybíróság

2021. május 5.
2021. április 30.
2021. április 29.
2021. április 15.
2021. április 8.
2021. április 1.
2021. március 22.
2021. március 12.
2021. március 4.

Büntetőeljárás indulhat ellenük, mert a munkájukat végzik

Több ezer, mentális segítő területen dolgozó embernek kell attól tartania Magyarországon, hogy büntetőeljárás alá vonják őket – pusztán azért, mert a munkájukat végzik. Ezt egy 2019-es Btk-módosítás alapozza meg, ami ellen az Alkotmánybíróságon lép fel segítségünkkel a Magyar Művészet- és Szocioterápiás Közösségépítő Egyesület elnöke.

2021. február 26.
2021. február 19.

A magyar állam száz napja vette el tízmillió ember gyülekezési jogát

Száz napja tiltják totálisan, hogy felelősen élhessünk egyik legfontosabb alapjogunkkal, a gyülekezési joggal. A jogsértést maga a jogszabály tartalmazza, ezért a jogkereső polgárok csak az Alkotmánybíróságtól kérhetik a rendelkezés a tilalom eltörlését. A Magyar Helsinki Bizottság készített egy alkotmányjogi panaszmintát, amellyel bárki Alkotmánybírósághoz fordulhat a szükségtelen jogkorlátozó intézkedéssel szemben.

2021. február 5.
2021. január 29.
2021. január 21.
2021. január 20.
2021. január 18.
2021. január 15.
2020. december 21.
2020. december 16.
2020. december 12.
2020. október 23.
2020. október 22.
2020. október 16.
2020. október 4.
2020. szeptember 20.

Szeptember 20.: kezdetét veszi a Lüth-ügy (1950)

1945 után a legnagyobb kérdése az volt a németeknek, mit kezd az ország náci múltjával, és hogyan akadályozza meg, hogy a demokratikus intézményeket és szabadságjogokat kihasználva újra egy szörnyűséges köz- és önveszélyes klikk jusson uralomra. Mindezt ráadásul úgy kellett megvalósítani, hogy közben a német állam végig megtartsa jogállami jellegét. A nevezetes Lüth-ügy erről is szól. Meg arról, hogy az alkotmányosság nem csupán az alkotmánybíróság magánügye, az alkotmányos szellemnek át kell hatni a bírósági rendszer egészét.

2020. július 30.

Július 30.: Sólyom László az Alkotmánybíróság elnöke lesz (1990)

Az utolsó pártállami parlament még 1989 elején döntött az Alkotmánybíróság (AB) életre hívásáról, októberben beleírták az Alkotmányba, majd novemberben megválasztották az első öt alkotmánybírót, köztük Sólyom Lászlót. Az AB hivatalosan 1990. január elsején kezdte meg munkáját. Eleinte elnöke sem volt, mert az is a politikai alku része volt, hogy az új, demokratikusan választott parlament fogja majd megválasztani a testület első emberét. Így is történt. Sólyom László harminc éve lett hivatalosan is az AB első elnöke, igaz, a bírák megválasztotta alelnökként valójában már előtte is ő vezette a testületet.

2020. július 17.
2020. június 25.
2020. június 17.
2020. június 15.
2020. május 13.
2020. április 6.
2020. március 24.
2020. március 16.
2020. március 2.

Az autokrácia trükkje: az emberek igazságérzete nevében nekimenni a bíróságoknak

Az új nemzeti konzultációban a kormány a független igazságszolgáltatás ellen hergel, és sztorit épít a bíróságok elleni támadások köré. A populista logikából közvetlenül következik, hogy nem lehet fék „az emberek akarata” előtt. A magyar kormány a lengyel példát követi, akik már jóval előrébb járnak ezen az úton.

2020. március 1.
2020. február 26.
2020. február 19.
2020. február 18.
2020. február 17.
2019. december 26.
2019. december 25.
2019. december 7.
2019. november 18.
2019. november 15.
2019. november 8.
Tovább a múltba