Szathmáry Zoltánból nem lett legfőbb ügyész.
Se elnök, se helyettesek: ki fog így eljárni, ha újabb képviselők mentelmi jogát kellene kikérni?
A Tisza frakciója arra kéri Baka Andrást, állítson új jelöltet, hogy az országnak mielőbb legyen új legfőbb ügyésze.
A KNYF volt vezetője állítja, végig szabályosan járt el, de először a főnökei söpörték le a jelentését, majd eljárást indítottak ellene, amikor jelezte, hogyan gyakoroltak nyomást rá a Legfőbb Ügyészség részéről.
A 444 cikkére Szabó Bence is reagált, Fürcht ugyanis azt írta a lemondásáról szóló dokumentumban, hogy utólag úgy látja, „Szabó Bence r. szds-nak igaza volt abban, hogy nem az ügyészségen tett feljelentést”.
Fürcht Pál júniusban mondott le a Központi Nyomozó Főügyészség vezetéséről. A 444 megszerezte a döntésének az írásos indoklását: a volt főügyész informális, azaz írásban visszakövethetetlen nyomásgyakorlásról, III/III-as módszerekről, a Tanú című filmbe illő történetről ír, elsősorban az aranykonvojügyet és a „Gundalf-ügyet” illetően.
Végkielégítést nem kapott.
A találkozót a köztársasági elnök kezdeményezte.
Birtokunkba jutott egy belső ügyészségi e-mail, amit a KNYF-től küldtek az időközben lemondott legfőbb ügyésznek az aranykonvojügyről. Figyelmeztetik benne, hogy valaki egyszer közelebbről is megnézi a történetet, az ő felelőssége is napirendre kerülhet.
Aztán mutatott egy rakás grafikont az üzemanyagárakról.
Nagy Gábor Bálintot ugyanazon a napon választották legfőbb ügyésznek, mikor Polt Pétert alkotmánybírósági elnöknek. Szinte egyszerre távoznak, igaz, Polt nem magától.
Nagy Gábor Bálint megbízatása 2026. augusztus 25-ével szűnik meg. Magyar Péter miniszterelnök ezzel a kérdéssel reagált: „Uraim, ki lesz a következő?”
Többek között az aranykonvoj ügy miatt.
Pedig meg tudnák oldani házon belül is.
Máshol nyomja a kormány a rendszerváltást, a bíróknak maguknak kéne megoldani.