Az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy Unger Annát jelöli a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) vezetőjének.

Óriási társadalmi elvárás és felelősség kíséri a bizottság munkáját - jelezte a szavazás előtt Hantosi István, a bizottság elnöke.

Aztán egyből javasolta is, hogy az elnökhelyettesekről való szavazás idejére zárt ülést rendeljenek el (olyannyira, hogy az újságírókkal még az előre beállított kameraállványokat és a laptoptáskákat is kivitették a teremből), amit a tiszás bizottsági tagok meg is szavaztak*.

A Fidesz a bizottsági ülésen nem vett részt (ahogy az egész eljárási folyamatban sem), mert a hivatal szabályozását számos ponton alkotmánysértőnek tartják. És nem jelent meg Apáti István (Mi Hazánk) sem, vagyis kizárólag a tiszás tagok vettek részt az ülésen.

Miután a újságírók visszatérhettek az ülésterembe, hantosi beszámolt a meghozott döntésekről.

Közpénzügyi elnökhelyettesekkel kapcsolatban úgy döntött a bizottság, hogy eredménytelennek nyilvánította az eljárást, és újra lefolytatják a pályáztatást, míg a nyomozati elnökhelyettesek kapcsán a jelöltek meghallgatását követően a bizottság úgy döntött, hogy Dr. Tasnádi Katalint javasolják a pozícióra.

Ezután következett az elnökjelöltről szóló szavazás, egyenként, név szerint szavaztak a három jelöltről.

• Ligeti Miklóst 4 igen, 0 nem és 4 tartózkodás mellett nem jelölték.
• Unger Annát 6 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett jelölte.
• Sárvári Nicoltast 3 igen és 5 tartózkodás mellett nem jelölte.

A parlament pénteki rendkívüli ülésén már meg is választhatja az NVHH vezetőit.

Az ülés utáni sajtótájékoztatón Hantosi azt mondta, nem tudják pontosan megmondani, hogy mikor írhatják ki újra a közpénzügyi elnökhelyettesi pályázatot, de azt ígérte, hogy a „lehető leghamarabb” sor kerül erre.

A jelölt

Unger Anna Róza 2003-ban az ELTE-n szerzett politológus diplomát, majd 2018-ban politikatudományi doktori fokozatot. Az elmúlt években az ELTE Társadalomtudományi Karának docenseként dolgozott, és rendszeresen szerepelt politikai elemzőműsorokban. A választási kampányban például arról beszélt, hogy „a magyar kormány útonálló lett”.

Unger a választás után Labanino Rafaellel közös véleménycikkében amellett érvelt, hogy az Orbán-rendszer választási autokrácia volt. „A magyar választók soha nem látott számban, majd’ 3,4 milliónyian tettek hitet a rendszerváltás mellett, és ezért a politikai pluralizmusról is tudatosan lemondtak. Közel 5000 aktivista akadályozta meg a rendszerszintű csalásokat, több OEVK-t átfordítva ezzel a Tiszának. Mi úgy látjuk, nem az egyik karizmatikus vezető leváltása és egy új felemelése történt, hanem az ország egy nagy, sokak szerint utolsó békés próbálkozással megszabadult egy autoriter rendszertől, és visszavette magának az országot.”

Unger a meghallgatásán többek közt arról is beszélt: szerinte a hivatal elsődleges feladata, hogy megértessék a magyar társadalommal, hogy mi történt az elmúlt iőszakban, és kik voltak azok a szereplők (névvel, címmel), akik ehhez asszisztáltak.

Nevén kell nevezni a szereplőket, azokat is, akik csinálták, és azokat is, akik hagyták.

Előzmények

A hivatal létrehozásáról július végén kétharmaddal döntött a parlament, ezzel teljesítették a Tisza Párt fő kampányígéretének egyik felét. Magyar Péter az új kormány megalakulása után is rendszeresen beszélt a hivatal várható vizsgálatairól, Lázár Jánosnak és Mészáros Lőrincnek is megüzente, hogy az NVVH ügyfelei lesznek, a 444-nek adott interjújában pedig azt mondta, az alacsonyabb szinten lévő emberek nem viszik majd el a balhét Orbán Viktor, Rogán Antal, Szijjártó Péter vagy Kubatov Gábor helyett.

Az elnöki pozícióra összesen 96-an jelentkeztek, az elnökhelyettesi pozíciókra pedig 68-an, az eljárásrendről Hantosi István, a bizottság tiszás elnöke azt mondta: „Tisztségenként a legtöbb pontot elérő három pályázó kap meghívást, emellett valamennyi képviselőcsoport tisztségenként további egy-egy pályázó meghívását kérheti.”

Ehhez képest a Tiszának az utolsó előtti pillanatban sikerült kabarét csinálnia az NVVH vezetőinek kiválasztásából, amikor hétfőn előbb bejelentették, hogy a tiszás elnökkel bíró Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság zárt ülésen kiválasztotta azt a három jelöltet (Ligeti Miklós, Unger Anna Róza és Jancsics Dávid), akiket személyesen is meghallgatnak, majd a Tisza-frakció közölte, hogy ők egy negyedik jelöltet (Sárvári Nicholas) fognak támogatni, hogy aztán estére Jancsics Dávid a Facebookon jelezze, ő inkább visszalép (de nem ezért).

Majd ezek után kedden lement a jelöltek meghallgatása (erről itt írtunk részletesen, itt pedig videóban számoltunk be a történtekről). Időközben Magyar Péter miniszterelnök “műhisztinek” nevezte, hogy katyvasznak tituláltuk az eljárási folyamatot, a meghallgatások után viszont a Tisza-frakció már arról küldött közleményt, hogy egyik meghallgatott pályázó sem párt vagy frakció jelöltje (az ügyben tapasztalható kommunikációs anomáliákra ebben a cikkünkben mutattunk rá, hogy ez mennyiben hozta kínos helyzetbe Sárvárit jelöltként, arról meg Uj Péter értekezett).

Hogy mennyire volt transzparens az eljárásrend, arról az egyébként a bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vevő, és a jelölteknek kérdéseket feltevő TASZ például azt írta utólagos összegzésében:

„A Bizottság által kialakított eljárás szerint a tagok rangsorolása alapján kiválasztott három pályázó mellett a frakciók által megnevezett pályázókat is meghívták a meghallgatásra. A nyilvánosság felé célszerű lett volna valamennyi meghallgatandó pályázót egyszerre, egységes listán közzétenni, és röviden ismertetni, hogy a lista a Bizottság által előzetesen meghatározott két kiválasztási mód eredményeként állt össze. A nyilvánosság tájékoztatása szempontjából nem volt szükséges a két csoportot a későbbiekben külön kezelni: valamennyi pályázó a Bizottság által kialakított kiválasztási eljárás eredményeként került a meghallgatandók közé. Így világosabb lett volna, hogy a frakciók által megnevezett pályázók meghallgatása sem a Bizottság eljárásától független, utólagos kiegészítése volt a jelölti körnek, hanem kezdettől a kiválasztási mechanizmus része. Ez világosabb képet adott volna a folyamatról, és megelőzhette volna a kiválasztás pártatlanságával kapcsolatos félreértések és bizalmatlanság egy részét.”

Ami alapján egyébként nem állja meg a helyét az az érvelése a Tisza-frakciónak, hogy Sárvárit azért hívták be, mert ő kapta a 4. legtöbb pontot a pályázók közül, de ebbe a nyúlüregbe már tényleg nem érdemes mélyebbre ásni.

A jelöltekről itt írtunk bővebben.

Zárt ülés, #transzparencia

A csütörtöki ülésen tehát zárt ülésen döntött a bizottság arról is, kiket jelöl a közpénzügyi és nyomozati elnökhelyettesi pozíciókra. A pályázóknak már a meghallgatását is zárt ülésen tartotta a bizottság, így a nyilvánosság nem értesülhetett az ott történekről.

Ezzel kapcsolatban a TASZ meg is jegyezte, hogy ez az eljárásrend „jelentősen korlátozta, hogy a meghallgatások betöltsék a kiválasztási eljárásban nekik szánt szerepet. A zárt ülés tartása a vonatkozó szabályok alapján rendelkezésre álló lehetőség volt, ennek jogszerűségét nem vitatjuk. A meghallgatás arra ad lehetőséget, hogy a pályázati anyagon túl megismerhetővé váljon, miként gondolkodik a pályázó a leendő tisztségével járó konkrét dilemmákról, hogyan reagál kritikus kérdésekre, milyen szempontokat mérlegel, és képes-e saját koncepciójának gyenge pontjaira reflektálni. Zárt ülés esetén mindez lényegében a jelenlévők körében marad. Ez különösen sajátos helyzetet teremtett, mert az elnökhelyettesek megválasztásáról végül az Országgyűlés dönt.”

JAVÍTÁS* Eredetileg azt írtuk, hogy a zárt ülés elrendelését a jelenlévők egyhangúlag szavazták meg, azonban Miskolczi Orsolya tartózkodott, Melléthei-Barna Márton pedig nemmel szavazott.